Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-333

264 333. országos ülés 1908 május 27-én, szerdán. osolatban merült fel. Méltóztassék a mentelmi bizottságnak azzal a konkrét ügygyei kapcsolatban (Helyeslés.) azokat az elveket, a melyeket már megállapított a konkrét esetre vonatkozólag, a ház elé terjeszteni. (Helyeslés.) Ugy látom, a mikor olvasom a jelentést, hogy ebben tulaj donképen indítvány sem foglaltatik, s igy voltaképen a ház határozatának alapja is hiányzik. Minthogy azonban e jelentés előterjesztetett, a magam álláspontjából csak azt vonom le. hogy a bizottság jelentésére nem fogok szavazni. (Helyeslés.) Elnök : A tárgyalást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kálosi József képviselő ur két indítványt adott be, a melyek előzetes elfogadása vagy el nem fogadása felett keU dönteni. Az egyik szerint kimondatnék, hogy tárgytalannak tekintetik a mentelmi bizottság egész jelentése; a másik pedig pótinditvány és arra vonatkozik, hogy az ügy az igazságügyi bizottsághoz utasittassék. Kálosi József: Azt visszavonom. Elnök: Ha visszavonja, akkor fenmarad még az első, a tárgytalanságra vonatkozó. Elsősorban tehát ezzel kell foglalkoznunk és ha ez elíogadtatik, akkor további tárgj^alásnak nincs helye; ha nem fogadtatik el, akkor majd felteszem a kérdést a mentelmi bizottság jelentésére. Méltóztatik, t. ház, a kérdés ily feltevéséhez hozzájáruim ? (Igen f) Ha igen. felteszem a kérdést : hozzájárul-e a t. ház Kálosi József képviselő urnak azon különvéleményben tett indítványához, a mely szerint a mentelmi bizottság 805. számú jelentését üy alakban tárgytalannak tartja és nem kívánja tárgyalni ? (Igen !) Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház többsége elfogadja ; tehát a 805. számú jelentést nem kívánja tárgyalni. Ezzel a mentelmi bizottság jelentése elesett. Következik a napirend 22. pontja : a királyi kincstári jogügyi igazgatóság jelentése Perczel Dezső, a képviselőház volt elnöke és Csávossy Béla, a képviselőház volt háznagya ellen indított perekben. (írom. 819, 839.) Csizmazia Endre előadó uré a szó. (Zaj.) Csendet kérek, t. ház. Csizmazia Endre előadó: T. ház! (Halijuk! Halljuk!) Ismeretes a képviselőház előtt az, hogy a nagy obstrukczió idején Perczel Dezső elnök negyven teremszolgát fogadott fel a nélkül, hogy a ház engedélyét kikérte volna. A képviselőház 1905. evi június hó 5-én tartott ülésében a teremszolgák felfogadása során felmerült költségekre nézve és pedig 31.826 korona 60 üli. tekintetében az anyagi felelősséget Perczel Dezső volt házelnök irányában megállapította, egyszersmind, mivel ezen összegből 6590 koronát Csávossy Béla akkori háznagy vett kezéhez, de azt csak saját nyugtájával számolta el, Csávossyval szemben is az elszámolási kötelezettséget a ház kimondta. Ugyanakkor a képviselőház ugy határozott, hogy határozatának érvényesítése tekintetében az igazságügyi bizottságot meghallgatja. Az igazságügyi bizottság véleménye alapján a ház kimondta azt is, hogy Perczel Dezső ellen a 31.826 korona 60 fillér erejéig per indítandó, továbbá Csávossy Béla szintén felszólítandó, hogy a kezéhez vett összegekről számoljon el, és ha megfelelő nyugtázott számadást elő nem terjesztene, ellene is a törvény rendes utján érvényesítendő ez az összeg. A képviselőház határozata folytán a ház elnöksége a kir. kincstári jogügyi igazgatóságot megkereste a perek folyamatba tétele végett. A pert ugy Perczel Dezső, mint külön Csávossy Béla ellen a kir. kincstári jogügyi igazgatóság folyamatba tette. A Perczel Dezső-féle perről jelenleg jelenteni való nincs. A Csávossy Béla elleni perben beadták a számadásra felhívó keresetet, melyre Csávossy Béla nyilatkozattal felelt. E stádiumában a pernek a kir. kincstári jogügyi igazgatóság a képviselőház elnökének jelentést tett, a melyben azt kérdezte, hogy folytassa-e a pert, vagy nem. A képviselőház elnöke a ház elé terjesztvén ezt a j elentést, az visszaadta az igazságügyi bizottságnak, hogy e tekintetben véleményt terjeszszen elő. Csávossy Béla háznagy abban a perben beadott nyilatkozatában tagadja és kétségbevonja, hogy neki számadási kötelezettsége volna; azt adja elő, hogy az elnök utalására vette fel ezt a 6590 koronát és ő ezt azután az utasitások szerint a Szükséghez képest ki is fizette. A mennyiben azonban a bíróság azt találná, hogy neki ilyen számadásra kötelezettsége volna, egyszersmind számadást elő is terjeszt e nyilatkozatban, a mely számadás lényegileg röviden a következőleg hangzik. Felvett először az elnök utasítására a képviselőház pénztárából 4000 koronát a felfogadott 40 teremszolga ruházatára. Ezt a 4000 koronát — ugy adja elő — kifizette fejenként 100 koronájával a 40 teremszolgának, a kik közül négy nem állott szolgálatba, de csak egy adta vissza közülök a kezéhez utalt 100 koronát. Ezenkívül felvett még 2590 koronát, a melyet következőképen fizetett ki. Négy uj teremszolgának fizetett 700 koronát. — hogy mi czimen, azt nem mondja — három éjjel visszatartott szolgaszemélyzetnek fizetett 280 koronát, mire nézve előadja, hogy az obstrukcziós időben volt szükség a szolgák visszatartására, továbbá az 1904. deczember 13-án történt közismert eset alkalmával megsérült szolgáknak orvosi és gyógykezelési költségeire fizetett 500 koronát, fájdalomdíj fejében 820 koronát (Derültség), egyéb kiadások és költségek fejében pedig 290 koronát. Ezen előadások után, kijelentve, hogy ő igy eleget tett annak a felhívásnak, hogy a pénzről számot adjon, a bírósághoz azt a kérelmet terjesztette elő, hogy vagy már előzőleg felhívási keresetével utasittassék el a kincstár, vagy pedig, ha ő