Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-333

333. országos ülés 1908 számadásra köteleztetnék, ez a számadás hagyassék helyben. A per ezen stádiumában a jogügyek igazgatósága kérdést intézett a házhoz az iránt, hogy a pert folytassa-e vagy sem. A t. ház e jelentést véleményezés végett kiadta az igazságügyi bizottságnak és az igazságügyi bizottság e tekintetben azt a véleményt fejezi ki, hogy mivel Csávossy Béla nyilatkozatában előadott tényállás perrendszerűleg tisztázva nincs és az sem nyert megfelelő tisztázást, hogy a 6590 K valóban szükséges kiadásokra fordíttatott-e és igy Csávossy Bélának egyoldalú előadása nyomán, még az esetre is, ha elnöki utasitásra teljesítette a fizetéseket, nem lehet megállapítani a per ilyen stádiumában, hogy ő anyagi felelősséggel nem tartozik, az igazságügyi bizottság a meginditott pert folytatandónak véleményezi. (Helyeslés). Elnök : Kiván-e valaki a jelentéshez hozzászólni 1 Ha nem, a vitát bezárom. Egyúttal van szerencsém a határozathozatal kapcsán jelenteni, hogy miután terminushoz volt kötve és sürgős volt a válaszadás, az elnökség a ház utólagos jóváhagyása reményében saját hatáskörében átírt a kincstári jogügyek igazgatóságához a per folytatása végett. (Helyeslés). Ezt hozzájárulás végett ez elnöknek kötelessége bejelenteni. (Helyeslés). Felteszem a kérdést: méltóztatik-e hozzájárulni a bizottság javaslatához % (Igen !) Ha igen, akkor ennek alapján a határozatot kimondom. Következik a napirend 23. pontja, a büntetőtörvénykönyvek és a bűnvádi perrendtartás kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat, (írom. 566, 694, 823.) (Felkiáltások: Szünetet kérünk!) Az előadó urat illeti a szó. (Felkiáltások balfelől: Hosszabb beszéd lesz !) Tiz perezre az ülést felfüggesztem. Szünet után.) Elnök : T. hát! Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. Az előadó urat illeti a szó. Csizmazia Endre előadó : T. képviselőház ! Tagadhatatlan, hogy büntetőtörvénykönyvünk, az u. n. Csemegi-kodex, törvénytárunk egyik legszebb alkotása, ha szorosan jogászi szempontból, elvontan a hazai viszonyoktól veszszük vizsgálat alá és ha azt az időpontot tekintjük, midőn ez a büntetőtörvény könyv keletkezett. Ha a büntetőjog akkori állását és a külföldi törvényhozások akkori alkotásait veszszük vizsgálat alá, akkor el kell ismernünk, hogy ezek között kellő helyet foglal el. Azonban e büntetőtörvénykönyvnek már rövid idővel életbeléptetése után igen lényeges, nagyjelentőségű hiányai, fogyatkozásai tűntek ki. Ez a büntető törvénykönyv, hogy ugy fejezzem ki magamat, nem volt egészen a magyar nemzet testére szabva, nem számolt kellően a magyar nép jellemével, a minek eredménye részben az volt, hogy e törvénykönyv, daczára húsz esztendőt KÉPYH. NAPLÓ 1906 1911. XIX. KÖTET. május 27-én, szerdán. 265 meghaladott érvénybenléteiének, nem tudott a magyar nép jogérzetében kellően meggyökeresedni. E büntető törvénykönyv megalkotója a külföldi, belga, franczia, osztrák akkori büntetőtörvénykönyveket, a klasszikus iskolának leghíresebb, legnevezetesebb iróit ugy ismerte, mint senki nálánál jobban, ezeket a tudományos adatokat és törvényhozási munkálatokat nagy szorgalommal és elismerten nagy jogászi éleselméjűséggel feldolgozta, azonban a magyar viszonyokat kellően figyelembe nem vette. Innen van azután az, hogy már a büntetőtörvénykönyv életbeléptetése után, a mint annak fogyatkozásai feltűntek, mindinkább felhangzott az az óhajtás, hogy annak hiányain minél előbb és minél gyökeresebben segíteni kell. Nagyon jól méltóztatik tudni, hogy a klasszikus büntetőjogi iskola egész a múlt század 80-as éveiig alapja volt az akkori büntető jogtudománynak. A klasszikus iskola szilárdan a szabad akarat elvére támaszkodva, a bűncselekmények szabatos, dogmatikai meghatározását tűzte ki czélul és annak az elvnek hódolt, hogy a bűncselekményt nyomon kell, hogy kövesse a büntetés. Azonban épen attól az időtől kezdve, a midőn büntetőtörvénykönyvünk életbelépett, a 80-as évek óta a büntető jogtudomány óriási változásokon ment át. Az irányt e tudománynak is az abban az időben hatalmasan nekilendült szocziológia adta meg, a mely kutatta a társadalmi állapotokat, kutatta a társadalomban lévő bajok okait és azokat az óvszereket, a melyekkel ezeken a bajokon segíteni lehet. Természetes, hogy a szocziológus kémlő tekintetét nem kerülte el a büntetőjog sem és a társadalom áUapotának tanulmányozásában tudományos vizsgálat tárgyává tették a büntetőjogi elveket, büntetőrendszereket és a fennálló büntetési tételeket. így keletkezett korunk egyik érdekes tudománya, a kóroktan, a mely főczéljául tűzi ki azt, hogy a bűncsekkmények okait a társadalomban, az egyéniségben, az egyéniség külső és belső viszonyaiban keresse, kutassa és azoknak megállapításával megállapítsa egyszersmind azokat az eszközöket is, a melyekkel azok gyógyíthatók. Azok az uj irányok, a melyek a szocziológiai tudományokban érvényesültek, bizonyos merevséget öltöttek magukra egyes tudósoknál. Akadtak olyan iskolák, a melyek egyenesen a determinizmus álláspontjára helyezkedve, azt hirdették, hogy a bűnös és a bűncselekmény egymástól teljesen függetlenek, hogy a bűn nem a bűnös szabad akaratán nyugszik. Akadtak iskolák, a melyek azt állitotrák, hogy egyenesen a testi szervezet, a bűnözési hajlam a bűncselekmények oka, mások pedig elmekórtani alapra helyezkedve kutatták a bűncselekmények okait. Azután voltak olyan iskolák, pl. a franczia iskola, a mely egyenesen a társadalmat teszi felelőssé minden bűncselekmény elkövetéséért, hogy ha valaki a társadalom által megállapított törvények ellen vét, az a társadalom bűne és hibája és azért ő felelősségre nem vonható. Ott van azután az uj franczia iskola, a 34