Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-333

262 333. országos ülés 1908 május 27-én, szerdán. Elnök (csenget) : Csendet kérek, t. ház ! Kérem Héderváry képviselő urat. Baloghy Ernő előadó : Ez a határozat egyhangúlag meghozatott, ez az állásfoglalás egyhangúlag történt meg és nekem nem állott kötelességemben más, mint ezt a határozatot megindokolni. Az én előadói jelentésem nem más, mint ennek az állásfoglalásnak a megindokolása. A mi már most azt a kérdést illeti, vájjon felesleges volt-e ezt a határozatot míghozni, igen vagy nem, erre nézve Kálosi képviselő urnak az a nézete, hogy ezt a határozatot meghozni felesleges volt, mert már van ilyen egy határozat. Szatmári Mór: Nemcsak fölösleges. Rossz is! Baloghy Ernő előadó : Nekem az a nézetem, hogy ez nem volt felesleges. Issekutz Győző: Nem is lehet ilyen határozatot hozni. Baloghy Ernő előadó: A 18050. szám alatt kiadott igazságügyminiszteri rendelet, mely hivatkozik a képviselőháznak április 10-én tartott ülésén hozott határozatára, nem dönti el azt a kérdést, a mely a jelen esetben eldöntendő. Issekutz Győző: Nagyon helyes, mert a miniszter nem is dönthet ebben ! Baloghy Ernő előadó: Nem is a miniszter döntött, hanem ő hivatkozik a ház határozatára. Mert természetes, hogy nem a miniszter dönti el a kérdést, hanem a miniszter a ház határozata alapján ad a bíróságnak utasítást. De ismétlem, a ház határozata sem döntötte el akkor azt a kérdést, a mit eldöntött a mentelmi bizottság a legutóbbi határozatában. A háznak 1889. április hó 10-én hozott határozatában az foglaltatik, hog}

r képviselő tanuként megidézhető, és csak akkor kell mentelmi jogának felfüggesztése iránt az intézkedéseket megtenni, ha személyes szabadságát korlátozó valamely intézkedésről van szó. A jelen esetben az volt a kérdés, hogy a végrehajtás, t. i. mikor az illető képviselő vagyonán akarják behajtani a pénzbüntetést, ilyen a személyes szabadságot korlátozó intézkedés-e és igy szükséges-e ahhoz a mentelmi jog felfüggesztése iránti kérelmet előterjeszteni, igen vagy nem. A mentelmi bizottságnak az volt az álláspontja, hogy nem keU előterjeszteni ; csak akkor kell előterjeszteni, ilyen kérelmet, ha a pénzbüntetés netalán szabadságvesztés büntetésére lenne átváltoztatható. Már most összefoglalva a mondottakat, nézetem szerint egészen korrekt a mentelmi bizottságnak az álláspontja formális szempontból és egészen korrekt a dolog érdeme szempontjából is. Korrekt formális szempontból azért, mert hiszen határozatképes számban együtt voltunk, egy felvetett kérdésről egyhangúlag határoztunk és ezen egyhangú határozat kifolyásakép terjesztettem be és indokoltam meg jelentésemet. (Zaj. Elnök csenget). Érdemileg pedig nézetem szerint korrekt a határozat azért, mert ezt az állásfoglalást nem teszi feleslegessé a képviselőháznak 1889. április 10-én már meghozott határozata. (Zaj). Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Baloghy Ernő előadó : Egyébként a mennyiben Kálosi József bizottsági tag ur felszólalása az én személyem és működésem ellen irányulna és a mennyiben a sorok között azt engedné következtetni, hogy itt valami törvénytelenséget követtem el, vagy valamit a magam szakállára csináltam volna, hát ezt kereken visszautasítom, mert én csak azt csináltam, a mivel engemet a mentelmi bizottság megbízott, kötelességszerüleg jártam el és a mennyiben oda tendálna és azt célozná az ő előadása, hogy én suttyomban, önhatalmúlag előadói jelentéseket csinálok, a nélkül, hogy annak meg volna az előző bázisa, ezt kereken visszautasítom. En megbízásból jártam el, kötelességemet teljesítettem, egy forma szerint meghozott határozatot megfogalmaztam, a ház elé terjesztettem és itt meg is indokoltam. Nagyon sajnálom, hogy Kálosi József képviselőtársam valami nagy kázust, rémes históiiát szeretne ebből csinálni s ezzel a mentelmi bizottság határozatának tekintélyét csorbítani. (Helyeslés). Kálosi József: T. ház ! Mint az elleninditvány előterjesztőjét a zárszó joga megillet. Elnök : Ezen a czimen nincs joga a képviselő urnak szólni. Kálosi József: Hát, akkor félremagyarázott szavaim helyreigazítása czimén. Elnök: Ily czimen megilleti a szó. Méltóztassék. Kálosi József: Provokáltak! (Derültség.) Elnök: Kérem, méltóztassék röviden, félremagyarázott szavai értelmének helyreigazítása czimén szólni. Kálosi József: T. ház! Maga az a rendszer, az a modor, a melylyel ez a tárgy kezeltetik, mutatja azt a hibát, a melybe sokszor a bizottság esik. Magam is beismerem, sokszor beleestem, ötletszerüleg kezeltetnek, előkészület nélkül, fontos kérdések, (ügy van ! Mozgás.) Mindenekelőtt előre bocsátom, hogy én jogi meggyőződésemben csalatkozhatom ; hanem abban, a mit tényként állítok, pláne meggondoltan a t. ház előtt, ahhoz ragaszkodom és nincsen ember, a ki engem megczáfolhatna. A t. előadó ur megnyugtatására még kijelentem, a mit már előre bocsátottam, hogy a menynyire ismerjük az ő jogi és egyéb irodalomban való szakavatottságát, ez maga kizárja azt, hogy én az ő személye ellen intéztem volna támadást. (ügy van ! ügy van! balfelől.) En rámutattam arra, hogy itt egy tévedés történt és hogy ezen tévedést a házon kívül én és képviselőtársaim helyre akartuk hozni és őt felvilágosítani. Azt hittük, fel van világosítva, és most meglepetésszerűen jön egy jelentés, a mely iránt ismét ragaszkodom ahhoz, hogy ez a jelentés soha meg nem fordult a bizottságnál. Tehát, ha máskép nem lehet, Simonyi-Semadam Sándor t. képviselőtársam indítványát kérem jelen esetben elfogadni. Simonyi-Semadam Sándor: A házszabályokhoz kérek szót. (Halljuk I Halljuk !) A házszabályok-