Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-333

333. országos ülés 1908 május 27-én, szerdán. 25/* másik terrénumon zavar álljon elő, hogy a másik terrénumon ez a kérdés egyöntetűen és rendszeresen ne szabályoztassék. Javaslatom kiegészítéséül még azt kell megjegyeznem, hogy a mennyiben a ház ezt a javaslatot elfogadja, akkor a képviselőház ezen határozata a m. kir. kormánynyal közlendő lenne, hogy a szükséges adminisztratív intézkedéseket megtegye. (Helyeslés.) Elnök : Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Felteszem a t. háznak azt a kérdést: Méltóztatik-e a mentelmi bizottság előadójának javaslata alapján kimondani, hogy a kihágási ügyek a mentelmi jog felfüggesztése iránt megkeresés szempontjából három kateg osztatnak.: olyanokra, melyekben a kir. bíróságok, olyanokra, melyekben a politikai hatóságok és olyanokra, melyekben a pénzügyi hatóságok járnak el; azokban az ügyekben, a melyek a kir. hatóságok hatáskörébe tartoznak, a mentelmi jog felfüggesztése iránti megkeresések a kir. főügyész utján intéztetnek, azokban, a melyekben a politikai hatóságok járnak el, a törvényhatósági főügyészek és és ügyészek ruháztatnak fel ezzel a joggal, viszont azon jövedéki kihágási ügyekben, a melyek a pénzügyi hatóságok körébe tartoznak, Budapesten az adófelügyelő, egyéb helyütt pedig a kir. pénzügyigazgató vannak hivatva arra, hogy a mentelmi jog felfüggesztését kérelmezhessék ? Ez volna a mentelmi bizottság propozicziója. Kérdem a t. házat: Méltóztatik-e ehhez hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, ennek alapján a határozatot kimondom. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 805) azon kérdés tárgyában, vájjon a polgári ügyben tanuként megidézett, de meg nem jelent képviselő ellen a kiszabott pénzbüntetés behajtása czéljából végrehajtás intézhető-e a mentelmi jognak felfüggesztése nélkül. Az előadó Baloghy Ernő képviselő irr. Baloghy Ernő előadó : T. képviselőház ! A képviselőház 1889. évi április hó 10-én tartott ülésében elvi jelentőségű határozatot hozott, illetve ilyen álláspontot foglalt el a képviselőknek tanuzási kötelezettségére vonatkozólag. T. i. ezen ülésében és ezen határozatával kimondotta azt, hogy igenis, képviselő korlátlanul megidézhető tanuként az ország bármely bíróságához — ugy polgári, mint büntető ügyben — mentemi jogának felfüggesztése nélkül. A mentelmi jogának felfüggesztését csak akkor kell kérni, ha a tanuzási kötezettségre való netáni szorítás czéljából az illető képviselő személye ellen irányuló erőszakot kell alkalmazni. Ezen esetben természetesen a mentelmi jog felfüggesztése nélkül ezt az erőszakot a képviselő ellen alkalmazni nem lehet. Ezzel azonban az a kérdés, a melyet most bátor vagyok előadni, tisztázva nincsen. T. i. egy felmerült eset alkalmából azt kellett eldönteni, vájjon a képviselő ellen polgári ügyben kiszabott pénzbüntetés behajtása czéljából intézett végrehajtás ilyen személye ellen irányuló erőszaknak KÉFVH. NAPLÓ. 1906 1911. XIX. KÖTET. tekintendő-e, igen vagy nem. Ebben a kérdésben kellett a mentelmi bizottságnak állást foglalni és a mentelmi bizottság azt az álláspontot foglalta el, hogy ezen esetben a képviselő személye ellen intézett erőszakról szó nem lehet, nem pedig azért, mert ez a végrehajtás nem irányul a képviselőnek személye ellen, hanem irányul a vagyona ellen. Ily esetekre vonatkozólag pedig a mentelmi bizottság és azt hiszem, talán a ház sem kivan a képviselőkre nézve kivételes szabályokat statuálni. A mentelmi b zottság álláspontja szerint tehát a kérdés ugy áll, hogy polgári ügyben, a menynyiben a tanuként megidézett képviselő meg nem jelenik és ellene pénzbírság rovatik ki, ezen pénzbírság behajtása czéljából ellene végrehajtást lehet intézni, és a mentelmi jog felfüggesztésének szükségessége csak akkor áll elő, ha ezen pénzbüntetés a képviselőn nem hajtható be és netán szabadságvesztésre való átváltoztatásnak szüksége forog fenn. Kérem, méltóztassék ezt határozatképen vagy állásfoglalásképen a t. háznak kimondani, és a mennyiben ezt kimondaná egyúttal méltóztassék elhatározni, hogy erről az állásfoglalásról értesiti a ház az igazságügyminiszter urat, hogy a szükséges adminisztratív intézkedéseket megtegye és a bíróságokkal — ugy a mint az 1889. évi esetnél történt — a ház ezen állásfoglalását közölje. Vertán Endre jegyző: Kálosi József! Kálosi József: T. képviselőház! Nagyon sajnálom, hogy ebben a tárgyban fel kell szólalnom és egy nagy, igen nagy tévedésre felhívom a t. ház figyelmét, a mely tévedés visszahat a mentelmi bizottságnak tekintélyére, sőt magának a képviselőháznak tekintélyére is. Előrebocsátom, hogy ezt a tévedést én és a mentelmi bizottság több tagja igyekeztünk a házon kívül exjJanálni; figyelmeztettük a t. előadó urat a tévedésére, a melyet akkor ő látszólag be is ismert és megállapodtunk abban, hogy azzal a mentelmi bizottságban, a rnost általam előadandó értelemben, előbb foglalkozni fogunk és tárgytalanná fog válni ez által a most általa előterjesztett határozat. Ismeretlen okokból — talán megfeledkezett a t. előadó ur erről — most nagy meglepetésünkre, oly jelentést ad be a házhoz, a melylyel a bizottság tulaj donképen nem foglalkozott. Foglalkozott egy egészen más tartalmú és más alakú jelentéssel, a melyről beismertetett, hogy tévedésen alapul és hogy valahogy reparálásra szorul és most egy, a bizottság által nem ismert, ott nem tárgyalt jelen tés kerül a ház elé. T. ház ! Már ez az egy körülmény maga elegendő arra — azt hiszem, hogy szavaimban senki sincsen, a ki. kételkednék — hogy ez a jelentés a mentelmi bizottsághoz visszautasittassék. De nemcsak ilyen nagy politikai tévedés forog itt fönn, hanem a mi tulaj donképen meritoriális tekintetben is igen nagy figyelmet érdemel, az az, hogy egy pár képviselőtársmik, de különösen egy, éveken keresztül mindig vonakodik a polgári biró 33