Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.
Ülésnapok - 1906-328
328. országos ütés 1908 májas 20-án, szerdán. 1? Giesswein Sándor: A fődolog, hogy igaz! Ballagi Aladár : Mondom, külsőleg ugy látszik nagyszerűen bevált a polgári iskola intézménye, hiszen a fejlődés néhány esztendő alatt olyan, hogy 358-ra emelkedett az iskolák száma ; de a statisztikát is magyarázni kell, mert a számok önmagukat nem magyarázzák. Hogy itt baj volt különösen az ötödik és hatodik osztálylyal, bizonyítja leginkább a kereskedelmi iskolák felállítása 1884-ben. Akkor ugyanis a polgári iskolák 5. és 6. osztályához némely polgári iskolánál odacsaptak még egy osztályt és az egészet elkeresztelték kereskedelmi iskolának. Egy uj iskolai tipust állítottak fel, még pedig nagy kiváltságokkal, érettségi joggal, kvalifikálással, minden képzelhető jogositványnyal. Természetes, a ki ismeri a magyar közéletet, tudja, hogy ily kiváltságok mellett bármely iskolatípus előre megy. így történt, hogy 1884-től mostanig a kereskedelmi iskolák annyira fejlődtek, hogy ma nem kevesebb mint 41 ilyen kereskedelmi iskola áll fenn Magyarországon. A számuk egyre szaporodik. Angol országnak nincs ennyi kereskedelmi iskolája. Németországban a kereskedelmi iskolák száma meg sem közelíti a mienket. Világosan következik ebből az, hiszen ismerjük mindnyájan közállapotainkat, hogy itt a névvel valami játék űzetik. Ez nem kereskedelmi szakiskola, ez voltaképen egy, álczázott formája a polgári iskolának. Én azt óhajtom, hogy e polgári iskola visszaállittassék, még pedig akként, hogy az eredeti iskolai tipus fejlesztessék azzá, a mit a név mond, t. i. egységes hétosztályu polgári iskolává. A mostani szakiskolák pedig jogosultak ugyan Magyarországon, de az én számitásom szerint az ország különböző részeiben, pontosan megjelölve, czentrális helyeken, négy, vagy legfeljebb öt ily kereskedelmi iskola maradna meg, a többinek át kell alakulnia polgári iskolává. (Helyeslések.) Egyúttal szükségesnek látnám azt, hogy az 1893: 1. t.-cz., vagyis a minősítési törvény által a polgári iskola exisztencziáján ejtett súlyos sebek orvosoltassanak. Miután meghozták e minősítési törvényt, voltaképen egyidejűleg el kellett volna törülni a polgári iskola 5. és 6. osztályát. (Iyaz ! Ugy van !) Hogy ez igy van, hogy ez igazán igaz, bizonyítja, — itt már a számok beszélnek — hogy 1904-ben mindössze 19 polgári iskolában volt 5. és 6. osztály és csak négy volt olyan, mindössze négy oly polgári iskola, a hol egy-egy osztályban 10 fiúnál több tanuló lett volna. Ez már igazi pazarlás a közoktatás terén ; tiz gyermek számára fentartani az 5. és 6. osztályt, azt még a gazdag Anglia sem birná meg, hát még mi! Ez kidobott pénz. Bizalommal fordulok a tényleges miniszter úrhoz a polgári iskola kérdésében, mert látom jóakaratát a polgári iskola iránt. Ezt tanúsítja maga a költségvetés, a melyben a polgári iskolákra nem kevesebb, mint 438.000 koronával többet vett fel az idén, (Élénk helyeslés.) a polgári iskolai képezdékre pedig 60.000 korona többletet. Ha ily jóakarata van a t. miniszter urnak, akkor kívánatos KÉPYH. NAPLÓ. 1906 —1911. XIX. KÖTET. volna, hogy valóra váltsa azt is, a mit a mostani költségvetés indokolásának 79-ik lapján mond, t. i., hogy a polgári iskolai képezdék — szó szerint idézem — ^főiskolai jellegű és fokozatú intézetek«. Ha a t. miniszter ur elismeri, hogy főiskolai jellegű és fokozatú intézetek a képezdék, abban az esetben feljogosítva érzem magamat arra kérni, hogy adja meg ezeknek az intézeteknek tényleg és törvényesen a főiskolai jelleget és fokozatot, mert az jár nekik. A polgári iskolának rendezése kétféleképen történhetnék meg az én szerény felfogásom szerint. A rendezés egyik módja lenne az egységes közoktatási kódex megalkotása ; ez a franczia rendszer, melyet Napóleon nagy virtuozitással inaugurált. Sok jó oldala van, de még több rossz oldala.*A másik rendszer az lenne, hogy minden iskolai tipus külön állapíttassák meg és önálló törvénynyel szabályoztassék. Ebben a tekintetben az a legközelebbi és legfontosabb teendő, hogy a polgári iskola vétessék ki az 1868 : XXXVIII. t.-cz. c) pontjából és mint külön iskolai tipus állapíttassák meg, a melynek feladata az, a mit a neve mond, hogy azon ifjakat, kik tudományos pályára nem akarnak menni, de a kiknek kevés az elemi iskolai képzettség, a polgári életre szükséges ismeretekre tanítsa. Különösen gazdasági, ipari s más eféle tekintetben teremtetnék meg ez a tipus, még pedig egységes hétosztályu formában. Abban az esetben megbecsülhetetlen tanintézetet fogunk nyerni a tömegnevelésre. Méltóztatnak tudni, hogy nagy politikai átalakulások küszöbén vagyunk. Az általános szavazati jog már útban van. Az általános szavazati jog a törvényalkotásra eddig be nem folyt elemeknek roppant tömegét fogja bevinni a politikai életbe. Országos érdek, hog v ez eléggé képzett és megbízható legyen. Lehet-e elképzelni olyan iskolát, mely nagyobb hatással volna a tömegnevelésre, mint az, a mely művelt polgárt nevel nemzeti szempontból ? Az összes tanintézetek közül a statisztika tanulsága szerint a legnemzetibb a polgári iskola. Minden ötezer leieknél nagvobb községben fel kell állítani egy ilyen jwlgári iskolát, ennélfogva tömérdek sok helyen, mely csak ötezer lakossal bir vagy valamivel több lakossal, irányadó lesz ennek a polgári iskolának a tanszemélyzete. Az iparoktatásnál is óriási befolyása van. Mindez arra utal bennünket, hogy számot vessünk a polgári iskola átalakításának kérdésével. Ne legyéén az többé csonka intézmény, mint a minővel kísérleteznek a francziák az enseignemet secondaire-en fennálló polgári iskola-féle intézményükkel, vagy r a poroszok az ő Mittelsehule-jukkái; hanem legyen ez a magyar viszonyoknak megfelelő, se nem k özépiskola, se nem népiskola, hanem oly tanintézet, a mely egyenesen a polgári osztály kiművelését czélozza. Ezt követeli az én nézetem szerint az az irány, a mely ugy a pedagógiai, mint politikai téren állandóan nagy r obb és nagyobb tért hódit, I hogy t. i. a közoktatás számoljon az élet követelI menyeivel. 3
