Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-330

330. országos ülés 1908 május 2%-én, pénteken. 153 egyhangú határozatára volt szükség ahhoz, hogy az esküdtek téves verdiktjét megsemmisítsék, hozott a nagyméltóságú m. kir. Curia elé olyan eseteket, a melyeken a Curia később általam előadandó oknál fogva nem tudott segíteni, hanem elborzadt és összetett kézzel állt meg ezen ügyek előtt, látva azt, hogy tévedés folytán ártatlan embert ítélnek el és ő nem tud ezen változtatni. Nem értem, miért kellene ezen intézkedést fentartani, hiszen tudjuk a gyakorlatból, hogy a büntető bíróságoknál és illetőleg az esküdtszékeknél olyan bírákat vesznek a tanácsba, a kiket nem igen akarnak terhelni mondjuk, más foglalkozással. Lehet, hogy akad egy közöttük, a fiatalabb erő, a ki a tudomány színvonalán áll, ós ennek az egynek szavazata csakugyan meggyőzheti az egyiket vagy a másikat, de megeshetik, hogy az esküdtszéki tárgyalás megismétlésének, az ujabb munkának elkerülése az oka annak, hogy nincs meg az egyöntetűség, hogy nincsen valamennyinek egyhangú véleménye és akkor ezt a szakaszt nem alkalmazzák. Ezt az intézkedést praxisom alapján károsnak tartom és ennek megváltoztatását az igazságügyminiszter ur figyelmébe ajánlom. A második, a mit szintén ezzel kapcsolatosan nehezményezek, az, hogy ma az első fórumnak, a hol a birói karnak úgyszólván — mondjuk — mégis csekélyebb tapasztalatú elemei maradnak, a Guriával szemben megadatik az a jog, hogy ha meggyőződik arról, hogy az esküdtek verdiktje téves, akkor ennek szerez érvényt, ellenben a nagyméltóságú m. kir. C áriának ez a joga a bűnvádi jjerrendtartás értelmében nincs meg. Ha revízió alá megy az egész ügy a Curia elé, miért nem megy ezen szempontból is; bogy ha esetleg mind a három biró kimondta, hogy nincs tévedés az esküdtek verdiktjében, ha a felső bíróság hetes-tanácsa tévesnek találta a verdiktet, legyen joga ennek is megsemmisíteni az ítéletet. Akárhogy mondja az előttem szóló t. képviselőtársam, hogy kár itt ilyenfajta nehezteléseket felhoznunk: hisz hallottam itt az országgyűlésen minden oldalról nehezteléseket felhozni és valamint azon felszólalásoknak kiindulási ]x>ntja az, hogy az ország népében, az egyénekben fenn kell tartani, istápolni, fejleszteni és bővíteni kell az igazságszolgáltatásba vetett hitet és bizalmat, ép ugy ez vezet minket is, akárhogy magyarázzák is felszólalásainkat. Mi ezekkel a rosszindulatú magyarázatokkal szemben ugy el vagyunk tompulva, hogy a rossz, a ferde felfogásokkal nem törődünk, hanem megyünk a magunk utján és teljesítjük kötelességünket. Ez a büntető perrendtartásra vonatkozó megjegyzésem és illetőleg nehézményem. Azután nincs kötelezően kimondva a büntető perrendtartásban az, hogy valamint az egész eljárás a védő ós az ügyészség jelenlétében törKÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XIX. KÖTET. ténik, ezeknek jelenléte a jegyzőkönyv szerkesztésénél illetve hitelesítésénél is kötelező, a mi véleményem szerint szükséges volna, mert nagyon sokszor felhozták védők a nagyméltóságú m. kir. Curia tárgyalásán, hogy bizony hiányzik a jegyzőkönyvből ez, hiányzik amaz. Igaz, hogy a törvény fakultative megadja a jogot, hogy a védők ott lehessenek a hitelesítésnél, de én ezt kötelezőleg mondanám ki, mert az igazságszolgáltatás minden közegének korrekt funkcziója közérdek, ezt az igazságszolgáltatás tekintélye, bizalma, hitele megköveteli. Az az ügyvéd, a ki ott űl három-négy napig az esküdtszéki tárgyaláson, odamehet arra az egy-két órára, hogy ellenőrizze a saját, illetve ügyfeleinek érdekét. Nem mondom, hogy rosszakaratból, de tévedésből kimaradhat valami. Hisz némely esküdtszéki tárgyalás reggeli négyöt órakor végződik, az emberek akkor már fáradtak, a jegyző szintén kimerült, és megesik, hogy kimarad a jegyzeteiből, hogy a vádlott semmiségi panaszt jelentett be pl. a bűnösség megállapítása vagy más ok miatt és akkor aztán hiábavaló a panasztétel. Ennek elkerülése végett nagyon szükségesnek tartanám, hogy okvetlenül a jegyzőkönyv hitelesítésénél kötelezőleg legyen kimondva, hogy az ügyész és a védő jelen legyen a törvény következményének a terhe alatt. Megköszönöm, t. ház, különben az előttem szólott t. képviselőtársamnak azt a megjegyzését, a melyet a román nemzetiségre vonatkozólag tett, hogy t. i. békés, hazaszerető és pedig annak az alapján, hogy közöttük él és ismeri annak a jó és rossz tulajdonságait. Csakhogy azután ezzel szemben nézzük, hogy mi történik Szegeden? Ott egy szegény parasztember, a ki hat hónapot kapott azért, mert egy magyar ember azt közölte vele a választás után, hogy Maniu Gyula győzött és erre lelkesülten elkiáltott: »kála az Istennek, hogy a mi oldalunkon is van győzelem!« Markos Gyula: Ezért nem kapott, bizonyosan más lehet annak az oka! Bredicean Korioián: Hát én e tekintetben csatlakozom Pop Cs. István t. képviselőtársam kijelentéséhez. Szíveskedjék bárki is ennek az ellenkezőjét bebizonyítani, mert addig ón nagyon kérem, hogy a mint én nemcsak mint politikus, de mint tisztességes ember tiszteletben tartom mindenkinek a véleményét, ugy tartsa viszont az enyémet is tiszteletben mindenki, mert a mig az ellenkezőjét bebizonyítani nem tudja, higyje el, nem mondok mást, mint a mi a valóságnak megfelel. Issekutz Győző t. képviselőtársam csak azon kijelentésére reflektálok, hogy miért kívánjuk mi, hogy a román vidékeken román birák is alkalmaztassanak. Hát én nem tudom, hogy mióta változott meg e tekintetben a vélemény Magyarországon? Mit szólnának ahhoz, ha a 20