Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-330

350. országos ülés 1908 május 22-én, pénteken. 143 volt, a bíróság 138 K perköltséget állapított meg ! Hasonló megállapodásokkal sokszor követ el a bíró­ság jogtalanságot, s ha az ember a táblához, vagy kúriához fordul, azt tapasztalja, hogy a felső bíró­ságoknál az a szokás, hogy költségkérdéssel nem foglalkoznak. Ez is rendkívüli anomália és ha az ügyvédség erről panaszkodik, jogosan teszi, és épen azért szükséges, hogy felszólaljunk, hogy az ügyvédségnek e téren jogos panaszai orvosoltassa­nak. (Helyeslés.) Még csak röviden térek ki a délvidéket érintő két specziális kérdésre. (Halljuk ! Halljuk !) Las­sanként foglalkozni kell azzal, hogy a délvidéken bizonyos reformok életbeléptettessenek és pedig két irányban ; az egyik Temesvár városát illeti, a másik pedig a fehértemplomi törvényszék kér­dése. Mikor Fehértemplomon a törvényszéket fel­állították, nem a jogkereső közönség szempont­jából és általában nem igazságügyi szempontokból indultak ki, hanem mintegy jutalmazásnak tekin­tették és azért állították ott fel, hogy az a város, a mely ott van a végvidéken, ilyen módon a magyar állameszmének meg legyen nyerhető. Szóval magasabb nemzeti szempontok vezették az akkori kormányt, a mit én nem is tudnék kifogá­solni. De azt hiszem, hogy ebben a tárgyban ujab­ban minduntalan különböző kérvények, memoran­dumok és utánjárások folynak, ugy, hogy elérke­zett az ideje annak, hogy a délvidék egy másik városában, Verseczen álíittassék fel törvényszék, akár olyan módon, hogy a fehértemplomi törvény­szék Verseezre helyeztetik át, akár pedig ugy, hogy a fehértemplomi törvényszék fentartásával Verseczen is létesíttessék törvényszék. A ki ismeri a délvidéki járásbíróságok föld­rajzi fekvését, ismeri az ottani vasúti összekötte­téseket, az tudja, milyen átkozódás folyik azért, mert éjszakai utazással, sőt vannak helyek, a hon­nan másfél, sőt két napi utazással lehet csak Fehér­templomba, a törvényszék székhelyére eljutni. Ezzel szemben Versecznek olyan központi hely­zete van, ott fekszik a fővonal mentén, a szárny­vonalaknak is van oda összeköttetése, ugy, hogy minden irányból könnyen el lehet oda jutni. Itt nem arról van most szó, hogy melyik város haza­fiasabb, nekem sem Versecz, sem Fehértemplom hazafisága ellen nincs kifogásom, hanem az igazság­ügy érdekeit védem és mert igenis elérkezett az ideje annak, hogy az igazságügyi kormány ezzel a kérdéssel komolyan és minél hamarabb foglal­kozzék, mert Versecz nagy intelligencziáju, szép és hazafias város, 30.000 lakossal bír, fekvése központi, ugy, hogy az igazságügy érdekében állana, ha ott a kár. törvényszék minél előbb, fel­állíttatnék. Végül még arra vagyok bátor felhívni a t. miniszter ur figyelmét, szíveskedjék foglalkozni a Temesvárott létesítendő igazságügyi palota esz­méjével. Temesváron a bíróságok és igazságügyi hatóságok külön épületekben vannak ; némelyik­nél a jogkereső közönség télen az udvarban vár, a járásbíróságnál néha százával; azok a szegény emberek ott állanak délig, néha taktikából hagyják ott őket hóban és viharban, hogy különösen bün­tető ügyekben kibéküljenek, a mi sokszor meg is történik. A miniszter ur bizonyára ismeri ezeket a mizériákat, bizonyára tudja, hogy milyen rozoga állapotban van a fogház, ugy hogy csak mindenféle építkezésekkel és tatarozásokkal lehet karban tartam és ezért nem szükséges erről a kér­désről hosszasabban beszélnem, csak ismételten kérem a miniszter urat, szíveskedjék intézkedni, hogy rövid időn belül, mondjuk egy-két esztendő alatt a temesvári igazságügyi palota ügye dűlőre jusson, mert hiszen Temesvár a délvidék köz­pontja és ez a modern és nagyarányú igazságügyi palota ott alkalmas helyen hirdethetné a magyar állameszmét és a jogszolgáltatás erejét és hatását. Mivel az igazságügyi kormányzat a magyar állameszmének s az igazságügy és a jogszolgáltatás érdekeinek megfelelő működést fejt ki, én költség­vetését elfogadom. De ezekre a viszásságokra rá kellett mutatnom, elsősorban azoknak a szegény embereknek érdekében, a kiken az igazságügy terén is kell, hogy segítsünk és a kik legnagyobb mértékben érzik azokat a viszásságokat. En tehát ismételten kérem a miniszter urat, méltóztassék azon eszközökkel, a melyeket a törvény a birói függetlenség megóvása mellett is megenged, a szükséges intézkedéseket megtenni, mert égetően érzi a közönség ennek kiáltó hiányait, látja a kö­zönség ezeket a hiányokat naponként és óránként, a mely hiányokon pedig lehet segíteni. Jóakarat és erély kell hozzá, t. igazságügyminiszter ur, hogy a jogkereső közönség érdekeinek megfelelő­leg oldassanak meg ezek a kérdések. Miután, t. ház — miként említettem — az igazságügyi kormány azoknak a feladatoknak, a melyeknek megoldását tőle vártuk, feltétlenül megfelelni törekszik; miután egyrészt a személyi kérdések terén is olyan megoldások létesíttettek a legközelebbi múltban, a melyek — azt lehet mondani — nemcsak kielégítették a birói kar érdekeit, de olyan méltányosak voltak, hogy ilyen megoldást nem is vártak : természetesen a legnagyobb örömmel és megelégedéssel fogadta ezeket a birói kar is, mert igy zavartalanul dolgoz­hatnak a jövőben az igazságügy érdekében. Az igazságügyminiszter ur nemcsak megjavította az ő helyzetüket, de lehetővé tette, hogy anyagilag teljesen függetlenek lehessenek. Szóval remé­nyüket is túlhaladó megoldást létesített, a mi által — mint az életben, a praxisban mindenütt tapasz­taltam — a legnagyobb megelégedés mutatkozik a birói karban. Anyagilag abba a helyzetbe juttattuk igaz­ságügyi szerveinket, hogy most már nyugodtan dolgozhatnak; csak még ezen lásebb-nagyobb visszásságokon, anomáliákon segítsünk, hogy ez­által igazságügyünket azon helyes mederbe terel­jük, mely a modern magyar államnak feladatát képezi. Különben a költségvetést a legnagyobb öröm-

Next

/
Thumbnails
Contents