Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-330

138 330. országos ülés 1908 féle költemény rajzol, a hol egy ember egy vad teve elől a kútba menekül és ott egy gyökéren tartja magát, hogy a mélységbe ne essék. De egyszeT csak azt veszi észre, hogy azt a gyökeret, a melynek erejétől az élete függ, az egerek rágják. Az ország erejének alulról és felülről, a kivándorlás és ezen szokás által való megtámadtatását európai helyzetének megrosszabbodása nélkül ki nem birná, és ezért az ország kormányzásának mindent el kell követnie, a mi ennek a szomorú jelenségnek az elejét veheti. Nézetem szerint csak kérdés, hogy az a reform, a melyről szólottam, alkalmas-e ezen rossz következményeknek az elhárítására. Meggyőződésem szerint igen, mert a mikor kielégítjük a parasztságnak azt a szívós óhaját, hogy birtokát osztatlanul hagyja hátra utódainak, akkor az e gyászos eredményt előidéző okok leglényegesebbikét eltávolítottuk. Tényleg a tudomány összes kutatásai ezen a téren azt bizonyították, hogy a lakosság száma mindenütt kielégítő, a hol vagy törvény védi a lakosságot ebből a szempontból, vagy a lakosság az élők közötti átruházás eszközéhez fordul. Saját tapasztalatomból mondhatom, hogy azokban a szász községekben, a hol az élők közötti átruházás divik, a gyermekek száma kielégítő ; és ugyanezt a jelenséget tudományosan megállapította Brandt a franczia viszonyokat illetőleg, a mennyiben kimutatta, hogy Francziaország mindazon területein, a hol az élők közötti átruházás szokása divik, a gyermekek száma sokkal kielégítőbb, mint ott, a hol ez a szokás nincs meg és ezek a részek, valamint a gyári munkásság pótolják a többi részek gyermektelenséget, mert máskülönben Francziaországban az átlageredmény még sokkal gyászosabb volna. Vannak, a kik azt mondják, hogy ezen az élők közötti átruházásokkal úgyis elsimítják ezt a dolgot, tehát nem keü törzsöröklési jog; csakhogy ezek feledik, hogy a lakosság nem mindig ezen, aránylag nem veszedelmes eszközhöz fordul, hanem nagyon sokszor fordulnak a veszedelmesebb eszközhöz, t. i. a gyermekszaporodás megakadályozásához. De ettől eltekintve, tarthatatlan állapot, hogy a lakosságot arra kényszeritjük, hogy saját boldogulása czéljából oly eszközhöz forduljon, a mely a fennálló jogrendszerrel ellentétben áll. Ha azt akarjuk, hogy az örökösödés egyformán történjék, akkor azt is követelnünk kell, hogy ez végrehajtassék, de nem szabad a lakosságot olyan kényszerhelyzetbe hozni, hogy a maga érdekeit csakis a fennálló jogrendnek megsértésével elégíthesse ki. T. képviselőház ! Azt hiszem, a magyar viszonyok között is elsőrendű érdek egészséges és fejlődósképes parasztságnak a fennállása. (Ugy van!) A magyar állam a maga történeti jellégét elsősorban a magyar nép erejéből tartja fenn; ez a nép' az a médium, a mely az állam gondolatát az országnak közvetíti és a mely a maga széles rétegeiben elsősorban volna hivatva e gondolat képviseletére. május 22-én, pénteken. (ügy van!) Daczára ennek, azt látjuk, hogy alig van népfaj Magyarországon, a mely a nemzetközi szocziálizmusnak annyi áldozatot hozott, mint épen a magyar. Kérdem a t. házat, vájjon nem a birtokpolitika játszik-e ott közre ? Magyarország talán az egyetlen állam a világon, a hol sikerült a kis paraszt embert is megnyerni e tévtanok számára. Nagy Emil: Ez a mi élhetetlenségünk ! Schllller Rezső: Daczára, hogy a kisember érdeke szorosan össze van kötve a birtokosok érdekével. Ez nézetem szerint azt bizonyítja, hogy Magyarországon felette nagy azon kisgazdaságok száma, a melyek nem alkotnak életképes gazdasági egyedeket. Ezeket a kisgazdaságokat a mai öröklési rendszer csak növeszti, és ezzel mesterségesen gyárt olyan elemeket, a melyek a maguk sajátos hivatásában boldogulni nem tudnak, a minek folytán azok karjaiba vetik magukat, a kik ezt az állam legszilárdabb támaszának született népelemet az állam ellenségévé teszik. Azt hiszem, hogy a törzsöröklési rendszer behozatala ezen a téren lényeges változást hozna létre. Ez valódi parasztokat nevelne, a kik minden eszközzel megvédenék az állam rendjét, mert az állam érdekében a maguk érdekét látnák. Alapját szolgálná ez oly közvélemény kialakulásának, a mely nem a novarum rerum alapján cupidiknak az érdekeit szolgálja, hanem olyan közvéleményt, a melynek nem az a főelve, hogy romboljon, hanem hogy konzerváljon, építsen az istenadta talajon. Az ország történeti bázisán. (Helyeslés.) Elfogultság volna azonban el nem ismerni, hogy a többi örökös helyzete a törzsöröklés folytán rosszabbodik. De az is igaz, hogy törvényes állapot, a mely a birtoknak egy kézen való tartását czélozza, a szülőket arra fogja ösztönözni. .. Éber Antal: Hogy csak egy gyermekük legyen! Schuller Rezső: A tapasztalat az ellenkezőt mutatja, hogy a többi gyermek számára még az életben birtokot vásároljanak és azok az örökösök, a kik örökrészüket készpénzben kapják, ezt birtokszerzésre fordíthatják, a mi szintén uj lendületet teremtene. Az örökösök nem várnának, a mig az osztozkodásra kerül a sor, hanem idejekorán iparkodnának maguknak önálló gazdaságra szert tenni, azonban elismerem, hogy sok esetben az illető örökös számára nem fog egyéb hátramaradni, mint hogy vagy más hivatást keressen, vagy hogy a családi udvaron maradjon, a hol csak másodrendű szerepre kell, hogy vállalkozzék, A mi az utóbbi esetet illeti, a tapasztalat azt mutatja, hogy különösen ott, a hol ez a törzsöröklési jog szokáson alapszik, a törzsörökösök és a többi örökösök közötti viszony a legszebbnek mondható, (Ugy van!) a mennyiben ezeknek az örökösöknek is az a czélja és ösztöne, hogy a családi birtok fényét megtartsák. (Helyeslés.) A törzsöröklés szerepe itt patriarkális módon jut kifejezésre, ugy hogy ezekben az egyszerű körökben is lehet szólani családi tradicziókról. De elfogultság volna el nem ismerni, hogy ez