Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-330

330. országos ülés 1908 pénzügyi érdekek az igazságügyi érdekeket mindig náttérbe szorítják, pedig kétségtelen, hogy az igazságszolgáltatás jótékony hatása azon bizalmon alapul, a melyet a bíróság működésével felkelteni képes. Ebből a szempontból pedig szükséges, hogy a bíróság működése minél kisebb területre szoríttassák, hogy annak a vidéknek lakossága, a melyre ítélkezése és működése kiterjed, ezt közvetlen közelről megfigyelhesse és hogy így a bírói eljárás iránti bizalom növekedjék. Hogy pl. a királyi ítélőtábláknak deczentralizácziója az igazságügyi érdekekre minő jótékony hatással volt, azt bővebben igazolni nem szükséges. Ezzel szemben azt tapasztaltuk, hogy az első folyamodásu kir. törvényszékek területi beosztása tekintetében a törvényhozás nemcsak hogy retrográd irányban halad, de 30 év óta ugyanazt az állapotot tanúsítja. Az 1871 : XXXII. t.-czikk 104-ben állapította meg a kir. törvényszékek számát, a melyet az 1876 : XXXVI. t.-czikk 64-re szálhtott le. Ezzel a leszállítással az egyes törvényszékeknél oly területi aránytalanság következett be, hogy vannak törvényszékek, a melyek működési köre 3—4—5 járásbíróságra terjed, de vannak, a melyek működési köre 5-nél több, 9, sőt 11 járásbíróság területére terjed ki. A törvényszékek ügyforgalma napról-napra nagyobbodik. A kisebb törvényszékek csak nehézségekkel, a nagyobb törvényszékek csak a jogegység rovására, felületesen tudják lebonyolítani. Ezek a szempontok szükségessé teszik a törvényszékek mielőbbi szaporítását és a működési köröknek kisebb területekre való szorítását. Példaképen felhozom a szatmárnémeti kir. törvényszéket. Ennek a törvényszéknek területe 9 járásbíróság területére terjed és miután egy községlépéseket tett járásbíróság elnyerése iránt, a mely nem sokáig fog késni, lehet, hogy nemsokára tíz járásbíróságra szól majd a törvényszék működési köre. Területe 1,215.202 kat. holdat tesz ki, a lakosok száma pedig 410.482. Területi tekintetben tehát az ország összes törvényszékei közt 6-ik helyen áll, és ezenkívül három más törvényszék területén mint pénzügyi bíróság, tíz más törvényszék területén, mint bányabiróság működik. E törvényszék ügyforgalma is évről évre nő, olyannyira, hogy most már a büntetőügyekben és sommás felebbezési ügyekben csak ugy képes lebonyolítani az anyagot, hogy parallel tanácsok vannak, a minek viszont megvan az a hátránya, hogy a különböző tanácsokban ellentétes ítéletek keletkeznek, a mi viszont a jogbiztonságba, a jogegységbe és az Ítélkezés igazságosságába vetett hitet ingatja meg. Hogy adminisztráczionális tekintetben milyen hátrányos a törvényszéknek ily nagy területre való szorítása, arra vonatkozólag csak annyit hozok fel, hogy a szatmári törvényszék 19 bírája hetenként, a parallel tanácskozásokat beleértve, tíz tanácsot tart. Az elnöknek tehát nincs módjában, hogy e tanácsokban elnököljön, az ítélkezést május 22-én, pénteken. 133 ellenőrizze, az Ítélkezés egységességére befolyást gyakoroljon. Továbbá, hogy mily hátránya van a törvényszék ily nagy területen való működésének, arra vonatkozólag csak annyit adok elő, hogy vannak esetek, a mikor a személyes megjelenésre beidézett feleknek két napot kell utazniok, hogy odaérkezzenek, az esküdtszéki cziklusra beidézett esküdteknek pedig állandóan ott kell maradniok a törvényszék székhelyén, a mi a munkától való elvonatáson kívül a költségeknek oly szaporításával jár, hogy e czimen a szatmári kir, ügyészségnél kifizetett költségek összege a bűnügyi átalányban 300.000 koronára megy. A t. igazságügyminiszter ur azzal kivan ezen segíteni, hogy a perrendtartási javaslatban az értékhatárt 1000 K-ról 2500 K-ra kiterjeszti. Ez a körülmény a törvényszékeknél nézetem szerint munkákévesblettel nem jár, azért, mert hiszen az ezen értékhatárok között rterelhető követelés okiratokon szokott alapulni, a melyek a sommás eljárásra tartoznak. Azok a j^erek a melyek nem tartoznak sommás eljárás alá az értékhatárnál fogva, többnyire csak örökösödési és birtokperek, a melyek nem intéztetnek el ugyan elsőfokon most már a törvényszékek által, de mind visszakerülnek másodfokú elbírálás czéljából a törvényszékhez. Ezenkívül a szóbeliség és közvetlenség megkívánja, hogy a megmaradó perek nagyobb munkával intéztessenek el, a mennyiben a per öszszes fázisaiban és igy a bizonyítási eljárásban is a törvényszékek működnek közre, mindezeknél a tanácsban három bíró fog alkalmaztatni és igy háromszoros erő használtatik fel. Ezek indították Szatmár vármegye közönségét arra, hogy Nagykárolyban egy törvényszék felállítását kérje. Én ezt a kérelmet melegen ajánlom a mélyen t. igazságügyminiszter ur figyelmébe, nemcsak azért, mert általános igazságügyi érdekek megkívánják, hanem azért is, mert Nagykároly maga törvényszéki székhely volt 150 év előtt, és határozott jogsérelem érte, mikor az 1875 : évi XXXVI. t.-cz. a törvényszéki intézménytől megfosztotta. Az uj törvényszék felállítása az igazságügyi tárcza költségvetését nagyon jelentéktelen, vagy alig számbavehető összeggel terhelné. A szatmári törvényszéknél alkalmazott 19 biró, 4 ügyész és a többi segédszemélyzet megosztás esetén épugjr el tudná az ügyeket intézni, mint most. A költségtöbblet, mely az uj törvényszék felállításával felmerülne, egy elnöki állás dotácziójában és azon bérösszegben merülne ki, a mely a felépítendő igazságügyi palota amortizácziója volna, a mi 16—18.000 koronánál többre nem rug. De nemcsak igazságügyi érdekek, hanem társadalmi és nemzetiségi szempontok is indokolják, hogy Nagykárolyban törvényszék álltittassék fel. Halász Lajos t. képviselőtársam nemrég rámutatott arra a nyomasztó helyzetre, melyben a városok vannak és rámutatott arra, hogy az állami funkcziók teljesítése milyen összegekbe kerül nekik a saját háztartásuk körében. Hogy a t. ház fogalommal bírjon arról, hogy egy olyan szegény város