Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-330

bSÖ. országos ülés 1908 nyugati államok micsoda mélyreható gondoskodással védik biztositási intézményeiket, miként ellenőrzik és irányítják azoknak a fejlődését. Németországon a szigorú engedélyezési eljárás van érvényben, a melynél fogva a biztositó vállalat működését, csak az u. n. biztositó hivatal engedélyével kezdheti meg. A biztositási feltételek, az üzletterv, halandósági táblázat, kamatláb, nettó és bruttó dij, s a díjtartalék kiszámítási módja mind bejelentendők a biztositási hivatalnak. Svájczban is engedélyezési rendszer van ; és itt pikantériaként szükségesnek tartom fölemlíteni azt, hogy S váj ez a mi 8—9 esztendővel ezelőtt készített biztositási törvényjavaslatunkat majdnem szórói-szóra vette át. Ott már használatban van ez a törvény és nálunk még azóta sem volt idő arra, hogy ennek a kérdésnek a kodifikálására a sor reá kerüljön. Angliában nincsen külön ellenőrző hatóság. Ott a parlament ellenőrzése alá vannak ezek a társaságok rendelve, ugy hogy minden biztosító-társulat köteles öt esztendőben egyszer, egy hiteles szakértővel az üzleti könyveit megvizsgáltatni, és a szakértő által kiadott igazolványt a kereskedelemügyi miniszter a parlament elé terjeszti. Nálunk mindezekben a nagyfontosságú kérdések kodifikáczionális rendezetlensége folytán teljes szabadosság uralkodik. A külföldi biztosítótársaságok minden felügyelet nélkül szabadon hódítanak tért, összegyűjtik Magyarországon a nagy tőkéket, (Ugy van!) elviszik azokat külföldre, és saját honi gazdasági intézményeik támogatására használják fel és iparczikkeiket aztán újból hozzánk hozzák, hogy tulajdon tőkénkkel másodszor adóztassanak meg minket, s mindez miért 1 mert kodifikáczionális rendezés ezen a téren nincs ! Nem akarok a sovinizmus végleteibe csapongani és nem értek egyet azon urakkal, a kik e külföldi biztositó intézetek teljes kiszorítását óhajtják, mert véleményem szerint a biztositási intézmény nemzetközi jellegű és munkakörének igazi magaslatát csak akkor éri el, ha nemzetközi munkakört tölthet be ; de a kiszorítás a nemzetközi udvariasság elvébe is ütközik és retorziót vonna maga után akkorra, a mikor saját biztositó vállalataink a fejlődés egy magasabb korszakában szintén e nemzetközi munkakört kívánnák betölteni. De viszont tűrhetetlennek és megakadályozandónak tartom azt, hogy a külföldi biztositó intézetek egyenesen kivételes helyzetben legyenek velünk szemben. Csak egyre hivom fel figyelmüket. Az osztrák intézetek összegyűjtik millióinkat és évrőlévre kiviszik, de viszont, ha akad véletlenül egy magyar intézet, a mely Ausztriában engedélyt nyer a működésre, az osztrák állami felügyelet árgus-szemmel ellenőrzi, hogy a díjtartalékból egy fillért se hozhassunk haza és ha az osztrák papírokban való elhelyezésnek csak a legcsekélyebb hiánya mutatkozik is, az állami felügyelet rögtön felszólítja az intézetet a hiány pótlására. (Ugy van !) Az Első Magyar Általánosnál lehet megtudni a részleteket. KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911- XIX, KÖTET. május 22-én, pénteken. 129 Első teendő volna tehát a biztositási törvény hibás alapokra fektetett közigazgatási intézkedéseit megváltoztatni. (Helyeslés.) Mert véleményem szerint a pubüczitási rendszer, a mely nálunk a jelenlegi biztositási törvény folytán érvényben van, nem nyújt elég garancziát arra, hogy a biztositó a biztosítottakkal szemben vállalt kötelezettségeinek eleget tehessen, másfelől nem nyújt garancziát arra, hogy a díjtartalékok helyesen képeztessenek és megfelelő biztonsággal helyeztessenek el a biztosítás czéljának és a nemzeti nagy közgazdasági jelentőségének érdekében. Éjien azért a publiczitásnak az állami felügyelettel és állami ellenőrzéssel való kiegészítését kívánom. (Helyeslés.) A publiczitás rendszere mellett eddig a nagyközönség maga eszközölte a biztositó intézetek felett a felügyeletet. Tudjuk milyen hiányai lehetnek ennek. A nagyközönség egyfelől nincs abban a helyzetben, hogy a biztositó intézetek által nyilvánosságra hozott adatok valódiságát megvizsgálja, másfelől ha meg is vizsgálta, különösen nálunk nincs ebben a tekintetben olyan látköre, olyan gyakorlata, hogy megértse annak esetleges hiányait. Epén azért kívánom én az állami felügyeletet és állami ellenőrzést, mert igy majd ellenőrizhető lesz, hogy a törvényekben meghatározott szabályok szerint történik-e a díjtartalékok képzése és elhelyezése és hogy a biztositó intézet a biztositási intézményekkel kapcsolatos közgazdasági érdekeket is szolgálja-e 1 (Igaz ! Ugy van !) A törvényhozási rendezésnek tehát elsőrendű feladata volna, megállapítani azt, hogy miképen történjék a díjtartalékok képzése és azután minő elvek legyenek irányadók azok elhelyezésére nézve, mert nyilvánvaló, hogy a materiális garanczia épen abban van, hogy azok a dijak mikéj) használtatnak fel és hogy kellő biztonsággal helyeztetnek-e el. Véleményem szerint a biztositási intézmény népszerűvé tételének és emelésének épen ez az ellenőrzés, épen ez a garanczia fog hasznára válni és nem az a mód, a mint egyes biztositási intézménynek gondolják és vélik ezt a törvényes rendezést. Es ha helyes alapon szabályozzuk a díjtartalékok kérdését és elhelyezését és azonkívül kikötjük, hogy azok csak magyar értékekben helyeztessenek el, (Helyeslés a baloldalon és a középen.) akkor nemzeti érdekeket is szolgálunk. Ez igen fontos dolog; ki kell kötni, hogy ne csak a hazai, hanem az itt működő külföldi intézetek is helyi díjtartalékjaikat magyar értékekben helyezzék el. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Azt hiszem, ennek fontosságát a t. ház kellőleg fogja mérlegelni. Vannak e tekintetben túlzások is, a biztositókat némelyek szabad cselekvésük teljes kizárásával akarják bizonyos elhelyezésre kényszeríteni. Ennek az álláspontnak ellene vagyok és pedig azért, mert helytelenítem azt az irányt is, a mely épen az 1900. javaslatban van, hogy e díjtartalékok megőrzése és helyes képzésének a biztonsága czéljából az állampénztárba fizetendők be ezek a díjtartalékok. 17