Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-330

330. országos ülés 1908 május 22-én, pénteken. 12l felvéve. Továbbá a dijnokok is 200.000 koronát meghaladó dij ázásban részesültek. Szóval ezen körülmények tették szükségessé azt, hogy a törvényszékeknél és járásbíróságoknál 3 millió koronát meghaladó több kiadás mutatkozik. (Kossuth Ferencz a terembe lép. Elénk éljenzés). A királyi ügyészségeknél 226.000 korona költségszaporulat van, a mely szintén a birói és ügyészi szervezet módositásáról szóló törvények folyománya. Nagyobb emelkedés, 378.000 korona mutatkozik az állami fegyházak, börtönök és fogházak tételénél, a minek oka abban keresendő, hogy az élelmiszerek és általában mindazok a czikkek, a melyekre a börtönöknél stb. szükség van, jelentékenyen megdrágultak és igy a kiadásoknak emelkedniök keU. Az utolsó emelkedés a nyudgijak cziménél fordul elő 240.000 koronával. A nyugdijak immár meghaladják a 6 millió koronát, és nézetem szerint még mindig nem érték el azt az összeget, a hol megállapodás volna várható. Még néhány esztendeig föltétlenül évről-évre emelkedni fognak a nyugdijak. De emelkedésnek kell lenni, t. ház, általában az igazságügyi tárcza költségvetésének úgyszólván minden cziménél. Méltóztatik tudni azt, hogy a birói és ügyészi szervezet módosításánál csak az igazságügyi személyzet egy részére terjedt ki a reform, ugy hogy az igazságügyi szervezetnek még számos olyan tagja van, a ki eddig megfelelő fizetésrendezésben nem részesült. Hogy csak egy párat említsek fel, néztem szerint a joggyakornokok helyzete mostani állapotában sokáig nem maradhat. (Ugy van!) Hogy nemcsak birói vizsgát de igen sok esetben tudori szigorlatot, sőt ügyvédi vizsgát tett egyének 5—6 esztendeig legyenek joggyakornoki állásban csekély segélydijra szorítva, azt hiszem ez hosszabb ideig tűrhető nem lesz. Méltányosnak és a következő évi költségvetésnél már szembe veendőnek tartom a VII. fizetési osztályba tartozó birák és ügyészek kívánalmát is, a kikre vonatkozólag az előlépési viszonyok nagyon kedvezőtlenek. A mint méltóztatnak tudni, a birói és ügyészi szervezet módositásáról szóló 1908. évi VI. t.-cz. a VI. osztályba sorozott birák és ügyészek létszámát mindössze négygyei emelte 146-ról 150-re. Ez semmiesetre sem lesz hosszabb ideig fentartható, mert a VII. osztályú bíráknak mindenesetre nagyobb alkalmat kell szolgáltatni arra, hogy ők is előléphessenek. A felső bíróság, a Curia és kir. Ítélőtábla tagjai egyáltalában nem részesültek az utóbbi évek jótéteményeiben. A birói és ügyészi szervezet módositásáról szóló törvények mindössze a kir. táblára foglaltak magukban annyi kedvezményt, hogy 11 kir. táblai biró curiai birói czimmel és jelleggel ruháztatott fel; ez azonban oly csekélység, hogy nem hosszú idő múlva ő velük is foglalkoznunk kell. Nem tudom, vájjon ezen átmeneti időben nyilik-e mód és alkalom arra, hogy a birói és ügyészi szervezet végleges megalkotása eszközölhető legyen. KÉPVH. NAPLÓ. 1906 —1911. XIX. KÖTET. A mint méltóztatnak tudni, ennek szükségképeni előfeltétele a polgári perrendtartás reformja, a már ismételve benyújtott polgári perrendtartási javaslat letárgyalása, életbeléptetése, a mi maga is mindenesetre hosszabb időt igényel, ugy hogy remélni remélem, de mégis bizonyos aggódással vagyok arra nézve, sikerül-e ezt a nagymérvű alkotást tető alá hozni. Miután ugy vagyok meggyőződve, hogy az igazságügyi költségvetés jelenlegi igazságügyi viszonyainknak és az ország pénzügyi helyzetének kellő figyelembevételével készült, azt elfogadásra ajánlom. (Helyeslés.) Egyszersmind ajánlom, hogy a mint az igazságügyminiszter ur kéri a törvényszékek és járásbíróságok rovatánál, valamint az 1906. évi XI. t.-czikk alapján az igazságügyminisztériumba beosztott birák és ügyészek tételénél a személyi járandóságok és dologi kiadások között az átruházási jog megadassék. Végül javaslom, hogy az igazságügyminiszter urnak két jelentése, az egyik a most emiitettem birákról és ügyészekről szóló kimutatás, a másik az 1904. évi XIV. t.-czikk alapján a múlt 1907. évben eszközölt építkezésekről szóló kimutatás tudomásul vétessék. (Helyeslés és éljenzés.) Elnök : Van valaki szólásra feljegyezve ? Hammersberg László jegyző: Ráth Endre! (Nincs itt.) Nagy Dezső ! Nagy Dezső: T. képviselőház ! Az előadó ur felszólalásában abból indul ki, hogy a mostani időket nem tartja alkalmasnak arra, hogy az igazságügy terén mélyebbre ható reformok létesíttessenek. Én azt hiszem, az előadó ur ebben a tekintetben tévedésben van. Az idő arra mindig alkalmas, hogy mélyreható reformok létesíttessenek, ha azok kellő módon elő vannak készítve. Emlékeztetem az előadó urat, hogy ő maga felemiitette, hogy a polgári perrendtartás tervezete készen van, azt a képviselőház igazságügyi bizottsága egy alkalommal le is tárgyalta, e tanácskozás eredményét az ujabban megszerkesztett és benyújtott javaslatban a miniszter ur értékesítette és most már az igazságügyi bizottság, hiszem és remélem, a javaslatot ismét kellő módon tárgyalni fogja és akkor alkalmas lesz az idő arra, hogy a polgári perrendtartást a törvényhozó testület még a jelen országgyűlés tartama alatt letárgyalja. Ez pedig igen fontos és rendkívül kívánatos dolog, és az idő erre igenis alkalmas, sőt azt merném mondani, hogy minden lehetőt meg kell tenni, hogy ez az országgyűlés már ezzel a jól végzett munkával oszolhassák szét. Ez már azért is szükséges, mert nem tudhatjuk, hogy a jövő politikai fordulatok mit hozhatnak magukkal; lehetséges, hogy az ujabban összeülő országgyűlésnek a nagy változások folytán olyan kampányt kell végigcsinálnia, a mely ezt a régóta előkészített reformot ismét évekkel tolná vissza. Nagyon kérem az igazságügyminiszter urat is, méltóztassék odahatni, hogy a polgári perrendtartás reformja még a jelen országgyűlés alatt okvetlenül elintéztessék. 16