Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.
Ülésnapok - 1906-330
120 3,30. országos ütés 1908 május 22-én, pénteken. az örökséghez jogot formáló egyének perrel is fenyegetőznek : azt hiszem, ez az időszak egyáltalában nem alkalmas arra, hogy mélyrehatóbb reformokkal foglalkozzunk. De van még egy harmadik ok is, mely engem visszatart attól, hogy tüzetesebb, mélyrehatóbb jogpolitikai fejtegetésekbe bocsátkozzam, és ez az, hogy a ház már azzal a ténynyel, hogy a költségvetésnek sürgős tárgyalását határozta el, kifejezést adott azon meggyőződésének, hogy a költségvetés mielőbbi letárgyalása kivánatos. Én tehát, mint előadó, a ház intenoziójával jönnék összeütközésbe, hogyha ezen czélnak elérését hosszú fejtegetéseimmel akadályoznám. Szorítkozni fogok tehát kizárólag arra, hogy a költségvetést annak egyes főbb tételeiben ismertessem, és meg vagyok győződve, hogy maguk ezek a számtételek igen sok tekintetben fényt derítenek arra az igazságügyi politikára, a melyet az igazságügyminiszter ur követ, és hogyha ezekhez hozzáveszszük azokat a törvényjavaslatokat, a melyeket a jogéletnek úgyszólván minden terére kitérj edőleg benyújtott, fi gaz ! Ugy van !) és a melyek ez idő szerint részben az igazságügyi bizottságnál vannak, részben annak jelentése folytán már a ház előtt feküsznek, s a melyeknek tárgyalása alkalmával módjában lesz a ház minden tagjának az igazságügyi kormány eljárását birálat tárgyává tenni, hát akkor azt hiszem, leghelyesebb ez idő szerint, ha a költségvetést szigorúan pénzügyi szempontból taglaljuk. Az igazságügyi költségvetés kiadási rovata 53,939.462 K, a melyből levonva a bevételeket, 2,096.000 koronát, marad kiadási többlet 51,842.000 korona. Miután pedig az 1907. évi kiadás 47,451.000 korona volt, az 1908. évi igazságügyi költségvetés pénzügyileg 4,391.000 koronával kedvezőtlenebb. Azt mondtam, hogy pénzügyi szempontból kedvezőtlenebb, azonban azt hiszem, az igen t. képviselőház minden tagjának véleményével találkozom, midőn azt mondom, hogy ez a 4,391.000 korona voltaképen nem kedvezőtlenebbé, hanem kedvezőbbé teszi a költségvetést. (Ugy van ! baljelől.) Ugy vagyok meggyőződve, hogy nem pusztán azok a kiadások tekinthetők gyümölcsöző beruházásoknak, a melyeknek jövedelme csengő pénzben nyilatkozik meg, hanem gyümölcsöző beruházások azok is, a melyek az állam erkölcsi javait gyarapitják. (Ugy van !) Már pedig az igazságszolgáltatás javitása, azt hiszem, olyan elsőrendű állami érdek, olyan erkölcsi jó, a melynek előmozditása azt a néhány millió többletet nagyon is megéri. Áttérve már most arra, hogy ez a 4,391.000 korona többlet miért vált szükségessé, végigmegyek azokon a czimeken, a melyeknél a nagyobb kiadások felmerültek. Mindenekelőtt a központi kiadásoknál 97.000 korona többlet mutatkozik. Ennek indoka egyrészről az, hogy — a mint méltóztatnak tudni — az 1904 : I. t.-cz. és ennek folyománya következtében az állami tisztviselők az egész vonalom bizonyos pótlékokban részesültek, a melyek a személyi járandóságoknál bizonyos emelkedést vonnak maguk után. Ettől eltekintve, emeli a kiadásokat két körülmény. Az egyik az, hogy az igazságügyminisztériumban a felhalmozott teendők szükségessé tették az ügyosztályok szaporítását, ugy, hogy az eddigi hét ügyosztály helyett most kilencz ügyosztály van, a mennyiben a büntetőjogi ügyosztályból kiszakittatott egy börtönügyi ügyosztály és a magánjogi ügyosztályból egy telekkönyvi ügyosztály. Azonkívül az igazságügyminiszteriumi számvevőség tagjainak némi szaporítása is okvetlenül szükségessé vált, a mennyiben a felhalmozott teendőkkel az eddigi létszám megbirkózni nem tudott. Egy uj miniszteri osztálytanácsosi állás szerveztetett tehát az uj ügyosztályok folytán, azonkívül egy számvizsgálói, három számellenőri és nyolcz számtiszti állás. A szaporodás volna tehát 13. a melyből azonban három elesik, a mennyiben egy segédtitkári és két fogalmazói állás megszüntettetett. A dologi kiadásoknál két tétel szerepel nagyobb összeggel : az egyiknek oka az, hogy a minisztériumnak egy ügyosztálya, az igazságügyi orvosi tanács és a számvevőségi osztály kiszorult az igazságügyi épületből és magánlakást kellett számukra bérelni; a másik nagyobb összeg pedig onnan keletkezik, hogy ezen év szeptember havában, a nemzetközi jogegyesület Budapesten fogja kongresszusát tartani és erre a czélra előirányoztatik 35.000 korona. A Curia cziménél felmerült 75.000 korona többkiadás, a melynek egy része személyi járandóságoknál merül fel a pótlékok folytán, másik része pedig az igazságügyi palota immár elkerülhetetlen tatarozására fordítandó összeget képez. A királyi Ítélőtáblák cziménél 142.000 korona többkiadás merült fel. Ennek oka, az előbbieken kivül, az is, hogy az 1907 : 1. t.-cz. értelmében 11 királyi táblai biró curiai biró ranggal és jelleggel lett felruházva. Legnagyobb az emelkedés a királyi törvényszékek és járásbíróságok cziménél, a hol ez az emelkedés 3,200.000 koronát tesz ki. Következménye ez részint az 1907. évi I. t.-cznek, részint az 1908. évi VI. t.-cz.-nek, a melyek mindegyike a birói és ügyészi szervezet módosításáról rendelkezik, továbbá következménye az igazságügyi t. kormány részéről a csekélyebb fizetésű igazságügyi tisztviselők iránt tanúsított méltányosságnak, a minek folytán pl. az aljegyzői állások megszűntettettek, de megszüntettettek a segédtelekkönyvi állások is, ugy, hogy 252 segédtelekkönyvvezetői állás megszűnt, valamint megszűnt 611 aljegyzői áUás is. Továbbá az Írnokoknál az igazságügyi tárcza keretében 300 írnoki áUás lett átrendszeresitve iroda tiszti állásokra. A telekkönyvvezetőknél a IX. és X. fizetési osztályba besorozottak között előnyösebb arányt állapitottak meg, ugy, hogy az 1909-iki költségvetésben már egyenlő számban * lesznek a telekkönyvvezetők a IX. és X. osztályba
