Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-330

330. ORSZÁGOS ÜLÉS 1908 május 22-én, pénteken Justh. Gyula, utóbb Návay Lajos elnöklete alatt. Tárgyai: Az 1908. évi állami költségvetés tárgyalása. —• Elnöki előterjesztések. — Bizottsági jelentések benyújtása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Wekerle Sándor, gr. Andrássy Gyula, Kossuth Ferencz, Darányi Ignácz, gr. Apponyi Albert, Günther Antal, Jekelfalussy Lajos, gr. Zichy Aladár, Josipovich Géza. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezetni fogja gr. Thorotzkai Miklós, a javaslatok mellett felszólalókat Szent-Királyi Zoltán, a javaslatok ellen felszólalókat Zlinszky István fogja jegyezni. Következik az 1908. évi állami költségvetés (írom. 695—703, 789) folytatólagos tárgyalása, és pedig az igazságügyi tárcza. Kérem Szent-Királyi Zoltán jegyző urat, szíveskedjék a költségvetést felolvasni. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa): Központi igazgatás. Kendes kiadások: XXII. fejezet, 1. czim. Eendkivüli kiadások. Átmeneti kiadások : IX. fejezet. 1. ezim. Eendes bevételek : X. fejezet, 1. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Személyi járandóságok 751.491 K. Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Bizony Ákos előadó : T. képviselőház! Midőn az igazságügyminiszterium 1908. évi költségelőirányzatát a pénzügyi bizottság nevében mint annak előadója elfogadásra ajánlom, tartózkodni fogok mindennemű igazságügy-politikai fejtegetésektől, és pedig három okból. Először is nekem az a nézetem, hogy a pénzügyi bizottság az igazságügyi költségvetést főkép és inkább pénzügyi szempontból van hivatva vizsgálni, mig az igazságügyi politikának szakszerű méltatása a képviselőház igazságügyi bizottságának hatáskörébe tartozik. Epén ezért én, mint a pénzügyi bizottság előadója, ha igazságügyi elvek és elméletek fejtegetésébe vagy az igazságügyi politika bírálatába bocsátkoznám, csakis egyéni nézeteimnek adhatnék kifejezést, a mit én az előadói székből nem tartok jogosultnak. (Helyeslés.) De ettől eltekintve, nem is tartom az időt alkalmasnak arra, hogy mélyrehatóbb, gyökeresebb igazságügyi reformok megvalósítását, vagy csak azok sürgetését is szóbahozzam. Jelenleg az ország közvéleménye más irányban van lekötve. Közjogi fontosságú kérdések, Ausztriához és a közös uralkodóhoz való viszonyunk, a politikai alkotmányos jogok nagymérvű kiterjesztése, ezek folytán a politikai hatalmi tényezőkben esetleg beállható változások és eltolódások, ezek érdeklik ez idő szerint a közvéleményt. Nem alkalmas tehát az idő arra, hogy most mélyrehatóbb, gyökeresebb igazságügyi reformokat hozzunk szőnyegre. Ezenkívül ugy a kormány, mint a kormányt támogató többség megbízása vége felé jár. Az átmenet már csak rövid időre terjedhet. Fizikai idő sincs tehát arra, hogy leromboljuk létező intézményeinket, miután nincs időnk és módunk, azok helyébe megfelelő uj épületeket emelni. (Igaz! Ugy van ! balfelöl.) Olyanforma helyzetben vagyunk, mint az az örökös, a ki rozzant, avult háznak jut birtokába, a mely sötét is, szűk is, fedőléke is csurog imittamott, de az ősz közeleg : ha lebontja a házat, nem lesz ideje ujat építeni akkorra, mikor a hideg téli idő beáll. Kénytelen tehát arra szorítkozni, hogy lehetőleg kényelmessé, vagy legalább lakhatóvá tegye a házat. Bedugja azokat a lyukakat, melyek a fedőléken mutatkoznak és még ehhez a foltozómunkához sem használhat uj anyagokat, eltérő anyagokat, mert nem használhat palát vagy kőcserepet a zsindelytető kijavítására, bár tudja azt, hogy emezek tartósabbak is, tűzmentesebbek is, de nem illenek a zsindelytető kijavításához. Ha még ehhez hozzáveszem azt, hogy a munkásviszonyok sem igen kedvezők, — igazságügyi munkát értek — mélyreható reformoknál esetleg még sztrájk is következhetnék be, de alaptalanul