Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-316

316. országos ülés 1908 Nem vehetem tudomásul, mert nem áll szol­gálatában a válasz annak a czélnak, a mely mind­nyájunk keblét kellene, bog}*- eltöltse s ez az egy­séges magyar nemzeti állam Id építésének czélja. (Helyeslés balfelől.) Zlinszky István: Tiz év előtt kellett volna eltölteni a kebleket! (Élénk helyeslés.) B. Bánffy Dezső: Távol áll tőlem, t. ház, hogy a közbeszólások rendjén kitérjek oly kérdé­sekre, a melyek nincsenek közvetlen kapcsolatban az itt tárgyalás alatt levő ügygyei. Azonban nyu­godt vagyok a tekintetben, hogy rólam senki sem fogja elhinni, sekni sem fogja komolyan állithatni, hogy az én politikám nem erős magyar nemzeti soviniszta politika volt. (Helyeslések.) Lehet, hogy egyeseknek nem tetszik ez a politika, de hogy nem nemzeti, nem soviniszta, azt reám fogni nem fogja senki. Maniu Gyula: Nem dicsekedni való; az szé­gyen, ha valaki soviniszta ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! B. Bánffy Dezső : Az én soviniszta politikám ellenállhatatlan erős törekvés egy czél felé és e czélnak minden áron érvényre való juttatása. (Zaj.) Az egységes, egynyelvű magyar állam kiépitése. Elnök (csenget) : Csendet kérek ! B. Bánffy Dezső: En azt gondolom, t. ház, hogy ezt a kérdést ugy törvényességi, mint poli­tikai szempontból kell elbirákii. Törvényesség szempontjából kétségtelenül áll, hogy Sopron váro­sának tisztviselőit német hivataloskodásra szorí­tani nem lehet. Sopron város törvényhatóság és mint ilyen, annak tanácskozási nyelve, ügykezelési és szolgálati nyelve kizárólagosan magyar. A tör­vény csak annyit enged meg, hogy a ki a magyar nyelvet nem birja, az a saját anyanyelvén ott felszólalhat. De a törvény sehol sem rended azt, hogy a tisztviselők tartoznak a tanácskozás rend­jén más nyelven is szólani, mint a saját anyanyel­vükön. Nincsen gondoskodva a törvényben arról, sem, hogy hasonló esetben, hogy ha ők nem tud­nak a bizottsági tagok nyelvén beszélni, tolmács állittassék be. Politikai szempontból, t. ház, abban a nézet­ben vagyok hogy ezen rendelkezésnek kiadása nem volt helyes. Beismerem t. ház, hogy a magyar állam területén lakó nem magyar ajkú honpolgárok közül a német anyanyelvűek azok, a kik a magyar nemzeti állam kiépítésének kérdésében a leg­kevésbbé helyezkednek ellentétes álláspontra. Sőt beismerem, hogy a németségnek egy igen jelenté­keny része hazafiság tekintetében kívánni valót fenn nem hagy. (Helyeslés.) De t. ház, ebből nem következik az, hogy számukra külön kedvezmé­nyeket adjunk, azért, mert ők hazafiasak és olyan intézkedéseket tegyünk, a melyek az állam nemzeti jellegének rovására vannak. Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: Ilyen nem is történt ! B. Bánffy Dezső: Nekem alkalmam volt fő­ispán koromban német vidéken is élni, sőt főispán­kodni. Beismerem azt is, hogy azon a vidéken május 6-án, szerdán. 79 nemzetellenes, a magyar állam területi egységét veszélyeztető törekvéseket sohasem észleltem. De ebből nem következik az, hogy arról győződtem volna meg, hogy a magyar államnak a maga nem­zeti jellegében való kiépítésére segédkezet nyújtani hajlandók lettek volna. Ismételten és mindig láttam azt, hogy a németség magát a többi nemze­tiségektől elkülöníti, bizonyos határig és a maga számára többet igényel, mint a mennyit a többi nemzetiségeknek megadni hajlandó. Egy helyen így lehet, más helyen másként lehet. Nekem ilyenek a tapasztalataim. Azonban a czél nem lehet más, t. ház, mint az egységes nemzeti álla­mot kiépíteni. Mert én ugy tartom, hogy ha mi ezt a problémát megoldani nem tudjuk, vagy nem akarjuk, a magyar államnak jövőjét nem bizto­sítjuk. Azzal az intézkedéssel pedig, a melyet itt a belügyminiszter ur véd, ugy látszik, nem akar­juk komolyan kiépíteni az egységes magyar nem­zeti államot, annak biztosi tani teljes nemzeti jellegét. (Zaj a középen.) Szmrecsányi György: A zágrábi zászlósértés­ről beszéljen! Arról is beszélhet! (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! B. Bánffy Dezső: T. képviselőház! Egy czikket írtam . . . Egy hang (balfelől) : Elég baj ! B. Bánffy Dezső: . . . a Pester Lloyd ez évi 38-ik számában jelent az meg. (Felkiáltások bal­jelöl : Németül ?) Igen, németül jelent meg ot­tan, — mert megjelent magyarul is a Pesti Naplóban árért, hogy külföldi körökben, a magyar nyelvet nem biró körökben is olvastassék és megértessék. Abban a czikkben ismertettem azokat a nemzetiségi törekvéseket, a melyek különösen azon alkalomból Romániából hatol­tak át hozzánk . . . Szmrecsányi György: Nem arról van szó! B. Bánffy Dezső: . . . kirajzolván a nagy­dákóromán államot a Tiszáig. Ebben a czikkben foglalkoztam a nemzeti állam kiépítésének kér­désével. Pár napra reája, hogy ez a czikkem megjelent, mint a Pester Lloyd munkatársához, Berlinből egy ügyvédtől, a ki egyszersmind az ottani biro­dalmi gyűlésnek is tagja, levelet kaptam. Ebben a levélben mint magyarbarát mutatkozik be az illető. (Zaj a közéfen.) Ha akárki az urak közül érdeklődik, szerencsés lehetek az illetőnek a leve­let eredetiben megmutatni ; annyival inkább nem Írhatta azt más, mert az illető Berlinben ügyvéd és a birodalmi gyűlésnek tagja. T. ház ! Érdekes hogy ebben a levélben külö­nös összhangot találok azokkal a nézetekkel, a melyeket magyarországi hazafias német körök­ből hallottam, de mindig ugy, hogy a németekkel máskép kell elbánni, mint a többi nemzetiségek­kel. Méltóztassanak megengedni, — nem hosszú — hogy egynéhány sort felolvassak ebből a levélből (Halljuk! Halljuk! Olvassa.) »A Pester Lloyd rendes olvasója és a magyar történelem ismerője, a magyar vitézség és a magyar politikai bölcse-

Next

/
Thumbnails
Contents