Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-316

316. országos ülés 1908 Nem vehetem tudomásul, mert nem áll szolgálatában a válasz annak a czélnak, a mely mindnyájunk keblét kellene, bog}*- eltöltse s ez az egységes magyar nemzeti állam Id építésének czélja. (Helyeslés balfelől.) Zlinszky István: Tiz év előtt kellett volna eltölteni a kebleket! (Élénk helyeslés.) B. Bánffy Dezső: Távol áll tőlem, t. ház, hogy a közbeszólások rendjén kitérjek oly kérdésekre, a melyek nincsenek közvetlen kapcsolatban az itt tárgyalás alatt levő ügygyei. Azonban nyugodt vagyok a tekintetben, hogy rólam senki sem fogja elhinni, sekni sem fogja komolyan állithatni, hogy az én politikám nem erős magyar nemzeti soviniszta politika volt. (Helyeslések.) Lehet, hogy egyeseknek nem tetszik ez a politika, de hogy nem nemzeti, nem soviniszta, azt reám fogni nem fogja senki. Maniu Gyula: Nem dicsekedni való; az szégyen, ha valaki soviniszta ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! B. Bánffy Dezső : Az én soviniszta politikám ellenállhatatlan erős törekvés egy czél felé és e czélnak minden áron érvényre való juttatása. (Zaj.) Az egységes, egynyelvű magyar állam kiépitése. Elnök (csenget) : Csendet kérek ! B. Bánffy Dezső: En azt gondolom, t. ház, hogy ezt a kérdést ugy törvényességi, mint politikai szempontból kell elbirákii. Törvényesség szempontjából kétségtelenül áll, hogy Sopron városának tisztviselőit német hivataloskodásra szorítani nem lehet. Sopron város törvényhatóság és mint ilyen, annak tanácskozási nyelve, ügykezelési és szolgálati nyelve kizárólagosan magyar. A törvény csak annyit enged meg, hogy a ki a magyar nyelvet nem birja, az a saját anyanyelvén ott felszólalhat. De a törvény sehol sem rended azt, hogy a tisztviselők tartoznak a tanácskozás rendjén más nyelven is szólani, mint a saját anyanyelvükön. Nincsen gondoskodva a törvényben arról, sem, hogy hasonló esetben, hogy ha ők nem tudnak a bizottsági tagok nyelvén beszélni, tolmács állittassék be. Politikai szempontból, t. ház, abban a nézetben vagyok hogy ezen rendelkezésnek kiadása nem volt helyes. Beismerem t. ház, hogy a magyar állam területén lakó nem magyar ajkú honpolgárok közül a német anyanyelvűek azok, a kik a magyar nemzeti állam kiépítésének kérdésében a legkevésbbé helyezkednek ellentétes álláspontra. Sőt beismerem, hogy a németségnek egy igen jelentékeny része hazafiság tekintetében kívánni valót fenn nem hagy. (Helyeslés.) De t. ház, ebből nem következik az, hogy számukra külön kedvezményeket adjunk, azért, mert ők hazafiasak és olyan intézkedéseket tegyünk, a melyek az állam nemzeti jellegének rovására vannak. Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: Ilyen nem is történt ! B. Bánffy Dezső: Nekem alkalmam volt főispán koromban német vidéken is élni, sőt főispánkodni. Beismerem azt is, hogy azon a vidéken május 6-án, szerdán. 79 nemzetellenes, a magyar állam területi egységét veszélyeztető törekvéseket sohasem észleltem. De ebből nem következik az, hogy arról győződtem volna meg, hogy a magyar államnak a maga nemzeti jellegében való kiépítésére segédkezet nyújtani hajlandók lettek volna. Ismételten és mindig láttam azt, hogy a németség magát a többi nemzetiségektől elkülöníti, bizonyos határig és a maga számára többet igényel, mint a mennyit a többi nemzetiségeknek megadni hajlandó. Egy helyen így lehet, más helyen másként lehet. Nekem ilyenek a tapasztalataim. Azonban a czél nem lehet más, t. ház, mint az egységes nemzeti államot kiépíteni. Mert én ugy tartom, hogy ha mi ezt a problémát megoldani nem tudjuk, vagy nem akarjuk, a magyar államnak jövőjét nem biztosítjuk. Azzal az intézkedéssel pedig, a melyet itt a belügyminiszter ur véd, ugy látszik, nem akarjuk komolyan kiépíteni az egységes magyar nemzeti államot, annak biztosi tani teljes nemzeti jellegét. (Zaj a középen.) Szmrecsányi György: A zágrábi zászlósértésről beszéljen! Arról is beszélhet! (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! B. Bánffy Dezső: T. képviselőház! Egy czikket írtam . . . Egy hang (balfelől) : Elég baj ! B. Bánffy Dezső: . . . a Pester Lloyd ez évi 38-ik számában jelent az meg. (Felkiáltások baljelöl : Németül ?) Igen, németül jelent meg ottan, — mert megjelent magyarul is a Pesti Naplóban árért, hogy külföldi körökben, a magyar nyelvet nem biró körökben is olvastassék és megértessék. Abban a czikkben ismertettem azokat a nemzetiségi törekvéseket, a melyek különösen azon alkalomból Romániából hatoltak át hozzánk . . . Szmrecsányi György: Nem arról van szó! B. Bánffy Dezső: . . . kirajzolván a nagydákóromán államot a Tiszáig. Ebben a czikkben foglalkoztam a nemzeti állam kiépítésének kérdésével. Pár napra reája, hogy ez a czikkem megjelent, mint a Pester Lloyd munkatársához, Berlinből egy ügyvédtől, a ki egyszersmind az ottani birodalmi gyűlésnek is tagja, levelet kaptam. Ebben a levélben mint magyarbarát mutatkozik be az illető. (Zaj a közéfen.) Ha akárki az urak közül érdeklődik, szerencsés lehetek az illetőnek a levelet eredetiben megmutatni ; annyival inkább nem Írhatta azt más, mert az illető Berlinben ügyvéd és a birodalmi gyűlésnek tagja. T. ház ! Érdekes hogy ebben a levélben különös összhangot találok azokkal a nézetekkel, a melyeket magyarországi hazafias német körökből hallottam, de mindig ugy, hogy a németekkel máskép kell elbánni, mint a többi nemzetiségekkel. Méltóztassanak megengedni, — nem hosszú — hogy egynéhány sort felolvassak ebből a levélből (Halljuk! Halljuk! Olvassa.) »A Pester Lloyd rendes olvasója és a magyar történelem ismerője, a magyar vitézség és a magyar politikai bölcse-