Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-316

72 3Í6. országos ülés 1908 nincs és nem is lehet, és ha Magyarország nemzeti állam volna, mint Románia és Szerbia, Németország, Francziaország, Olaszország, hát akkor itt sem volna. De épen azért, mert nem egységes etnikai nemzet, azért van nemzetiségi kérdés és ez a legfontosabb kérdés, a melyet a magyar faj kénytelen, hogy a többi fajokkal egyetértésben megoldjon. (Mozgás. Közbeszólások balfelől.) Kérem, nem lehet igy folytatni, én nem szoktam felírni a beszédemet. Folytonosan háborgatnak. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek! Polit Mihály : Negyven éve, hogy a kiegyezés megtörtént Ausztriával és egy uj korszak keletkezett, Magyarország mint állam, mert 1848 és 1867 előtt Magyarország nem is volt állam. (Zajos ellenmondások balfelöl. Felkiáltások : Micsoda beszéd ez ?) Az osztrákok ugy tekintették, mint tartományt. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek ! (Felkiáltások : Azt mondja, hogy Magyarország nem volt állam !) Polit Mihály." Mindjárt megfelelek. Méltóztassék csak türelemmel lenni. Nem birok egyszerre mindent elmondani. Nem régiben az alelnök ur, Rakovszky István, engemet rendreutasított azért, mert azt mondtam volna, hogy Magyarország nem önálló, nem egészen önálló. Erre én azt feleltem, hogy köszönettel tudomásul veszem és örvendek rajta, mint Magyarország fia, hogy Magyarország önálló állam, de én nem képzelhetek független önálló államot, a melynek nem volna hadügye, nem volna külügye. (Nagy zaj.) Ezek az önálló államok atributumai. (Nagy zaj.) Hogy van az, hogy a nemzetiségek, a horvátok tekintetében soha nem volt oly kényes állapot, mint most ? Volt sok más kormány, és nem lehet mondani, hogy az előbbi kormányok nem voltak soviniszták. A ki ismerte Tisza Kálmánt, nem fogja tagadni, hogy nem tett volna sokat a magyar faj érdekében. Soviniszta volt. De olyan viszony, a milyen most állott be a nemzetiségek és a horvátok tekintetében, sohasem volt itt. Hogyan volt ez lehetséges 1 Csak az által, hogy Magyarország politikai tényezői nagy tévedésben vannak. Azt képzelik, hogy az az erő, a mely a monarchia ereje és mostanában át van ruházva Magyarországra, hogy ez a pohtikai tényezők ereje, vagy röviden szólva, hogy ez a magyarságnak ereje. Ez pedig nem áll. E tekintetben az erő Bécsben van. Bécsnek csak akarni kell és az egész viszony a nemzetiségek és Horvátország iránt megváltozik. (Nagy zaj.) Ezen nagy tévedés folytán jutott Magyarország Horvátországgal oly szerencsétlen viszonyba, a melyet, gondolom, minden magyar hazafi is restéi. Gaál Gaszton : Nem resteljük, csak sajnáljuk ! Polit Mihály: önök nem bánják, mi történik Horvátországban ? Ez csak ugy lehet, ha nem ismerik a viszonyokat. A kik ismerik a viszonyokat, tudják, hogyan keletkeztek azok a viszonyok, a melyek 1883-ban fenforogtak, a mikor a czimerkérdésben Zágráb utczáin vér folyt, lázadás volt j Zagorijában, a jó katholikas horvátok kidobták május 6-án, szerdán. a templomból Szent István képét azzal a kijelentéssel : Te is magyar vagy! Ki vele ! Oly nagy volt az ingerültség Horvátországban. (Zaj.) Ilyen állapotokat akarnak egész Horvátországban ? Hiszen egy magyar államférfiú azt mondta : majd megmutatjuk a horvátoknak, hogy hasra fognak vágódni. (Zaj.) Azt hiszik, önöknek van ilyen erejük ? Nagyon tévednek. 1883-ban, a mikor Pejacsevics, az a, mondhatom, Magyarországnak derék, nagy barátja leköszönt, a mikor vér folyt Zágrábban, mit csinált Bécs ? Nagyon sommás eljárást követett. Odaküldött egy katonai biztost, egy tábornokot, és az mindjárt rendet csinált. (Zaj.) Zágrábban most is van egy-két derék osztrák tábornok, tiszta szerbvérű granicsár. (Mozgás.) Ha ez folytatódik, folytatódik a kényuralom Horvátországban, Bécs megint sommás eljárást fog követni és biztost küld. (Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter jelé.) Tudom, t. miniszter ur, hogy ezek a tábornokok a magyar kormány, Wekerle miniszterelnök rendelkezésére állanak. Ugy gondolják a t. miniszter urak, de ez nem áll. Áll addig, a mig Bécs érdekében van, hogy ezek a magyar kormány szolgálatára álljanak. (Zaj.) 40 éve annak, hagy a fiumei kérdés in suspensóban, függőben van tartva. Magyarország roppant nagy összegeket ruházott be Fiúméba, mert azt mondják, hogy az magyar terület, magyar tenger. 1848-ban csak 60 granicsár jött mint előőrs Fiúméba, rossz volt az idő, elmentek a mólóra, tüzet raktak és kezdték a kólót tánczolni. Senki sem mozdult akkoriban Fiúméban. Csak másnap jött két század Fiúméba, de mint mondám, ott senki sem mozdult, mert az horvát terület. (Nagy zaj balfelől. Felkiáltások : Az magyar terület!) Akkor miért nem oldották meg a fiumei kérdést % Hatalmuk volt és még most is in suspenso van a fiumei kérdés. Ez olyan magyar terület forrongás esetén, a melyikre csak léghajóval lehet eljutni innen. Ne tessék azokat az eseményeket, a melyek Horvátországban történnek, lekicsinyelni. Tegnap vagy tegnapelőtt nem 10.000 ember, hanem 20.000 ember volt az utczákon, ott volt a rendőrség, a csendőrség és az egész katonaság, és ha nem lettek volna ott a képviselők, a kik lecsendesítették a tömeget, bizony vér folyt volna. Ezeket az állapotokat akarják önök fenntartani azért, hogy azt lehessen -mondani, hogy van ott a magyar kormánynak egy exponense. Ez sérelmes magára a bánra is, ha valaki azt mondja, hogy ő exponens, valamint sérelmes az is, ha itt egy képviselő azt mondja, hogy a horvát bán nem más, mint egy magyar főispán. Akkor önök nem tudják, mit jelent az a bán. Az a bán nem más, mint a király helyettese. (Nagy zaj és ellenmondás balfelől.) Ez a történelem. Zakariás János: A törvény mást mond. Polit Mihály: Nemcsak a horvát, hanem a magyar történelem is ezt mondja, a mit én mondtam.