Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-316

316. országos ülés lt)0 szomorú, ha a magyar állam nem képes népének anyagi helyzetét, exisztencziáját biztosítani. Az Amerikába való kivándorlással szemben azt fogják mondani, hogy hiszen most már meg­kezdődött a visszavándorlás.Tévednek. Igaz ugyan, hogy a nagy amerikai pénzügyi krízis nagy hatással volt a vissza való vándorlásra, de az is köztudo­mású, hogy ennek a nagy krízisnek Amerikában most már vége, mert hiszen az Egyesült-Államok­nak van olyan óriási aktívája, hogy az amerikai bankok kénytelenek voltak manipulálni a csekkeket, kölcsönöket adhattak és ezzel megszűnt a pénzügyi krizis. Mihelyest pedig ennek vége van, a gyárak és bányák is újból megkezdik az üzemet, munkás kell és a kivándorlás Magyarországból ismét olyan mérveket fog ölteni, mint pár évvel ezelőtt láttuk azt. Szomorú, t. ház, hogy a magyar állam nem az anyagi helyzetet tartja fontosnak, hanem ezzel szemben nagy fontosságot tulajdonit annak, hogy a heterogén etnikai elemekből homogén etnikai elemeket teremtsen. Ez a törekvés az u. n. magyar állameszme, az a törekvés, hogy teremteni kell egy homogén etnikai magyar nemzeti államot. Pedig ez, t. ház, hiu ábránd. Ellenkezik Magyarország törté­netével, ellenkezik egész etnikai struktúrájával. A statisztika kérlelhetetlen, a statisztika brutális, nem ismeri a homogén etnikai államot, hanem hete­rogén etnikai, nemzetiségi államról tud. És ezen vál­toztatni nem lehet, mert ez faktum. Ezáltal Magyarország egész állami élete im­pregnálva van, a mint impregnálva van az egész közigazgatás, sőt maga igazságszolgáltatásunk is. Szomorú dolog, a mi nem fordul elő Európa egyetlen államában sem, hogy nálunk kétféle lakosság van, vagy a mint a többség feltüntetni akarja, a lakosságnak a fele hazafias, a nem ma­gyar ajkú népek pedig nem hazafiasak; ezek hazaárulók. (Nagy mozgás, zaj a haloldalon.) Markos Gyula: Kifelé való árulkodás. Elnök: Csendet kérek! Polit Mihály : Azt fogják mondani erre igenis, hogy hiszen nem az a nép hazaáruló, hanem a bujtogatok. (Mozgás a baloldalon.) Hogy az agi­tátorok, a bujtogatok a hazaárulók, (ügy van ! a baloldalon.) Bocsánatot kérek, ne méltóztassék olyan olcsó argumentumokkal élni, mert nincs az az önkény, nincs az a zsarnok kormány, nincs az a faj uralom, a mely ne élne ezen argumentum­mal. (Zaj balfélől.) önök nem emlékeznek a' Bach-korszakra, de én nagyon jól emlékszem arra. (Mozgás és zaj a baloldalon.) Méltóztassék csak türelemmel meghallgatni. Akkoriban a bécsi újságokban mindennap az volt — én jogász voltam akkoriban — hogy Magyar­országon a magyar nép az uj korszakkal — igy nevezték azt akkor — tökéletesen meg van elé­gedve ; hiszen látja a jobb közigazgatást és a jobb igazságszolgáltatást. Tehát a magyar nép tökéle­tesen ki van elégítve, de ki nincs kielégítve ? A magyar bujtogatok, a kik az emigráczió zsold­jában állanak, (Nagy zaj a baloldalon.) és ezek május 6-án, szerdán. 71 ellen köteles az összmonarchia fellépni; ezeket köteles üldözni. (Mozgás és zaj a baloldalon.) Kérdem, t. ház, nem ugyanazt az érvelést hall­juk-e ma is ? Hiszen az, a mit mostanában a nem­zetiségek ellen alkalmaznak, szórói-szóra ugyanazt mondja. Gaál Gaszton : Csakhogy a magyar agitátorok nem Romániába kacsintgattak ! (Mozgás és zaj a baloldalon.) Polit Mihály : Méltóztassék türelemmel lenni; öreg képviselő vagyok, tehát megérdemlem, hogy legalább egy kis türelemmel hallgassanak meg. (Halljuk !) Azt mondtam, t. ház, hogy a közigaz­gatás, sőt az igazságszolgáltatás is impregnálva van azon eszme által, hogy itt egy etnikailag egy­séges magyar államot kell teremteni. Odajutottunk már, t.ház, hogy van olyan lakosság, a mely haza­fias és van olyan, a mely nem hazafias. (Felkiáltá­sok a baloldalon : Sajnos, igaz ! Szomorú, de ugy van !) Hát hogy állunk az igazságszolgáltatással 1 Nem szabad ahhoz a kérdéshez hozzányúlni és nem szabad arról beszélni, hogy a magyar igazság­szolgáltatás férfiai, hogy a magyar birák ne vol­nának függetlenek. Nem akarok erre a térre helyezkedni; ezt nem is szabad tennem. Har­minczéves ügyvédi praxisomból sokat tudnék elmesélni, de csak egy esetet fogok felhozni, a melyet szabad említeni, mert a régi múltból való. Széles Magyarországon nem volt biró, nem volt ügyvéd, a ki a hires Miletics-féle perről nem mondta volna azt, hogy az politikai tendencziáju pör. Ez fordulhatott itt elő. T. ház ! A mostani igazságügy miniszter ur egy izben, a mikor még államtitkár volt, igazán imponált nekem. Egy beszédem után, a melyben eredeti nyelven czitáltam Dantét, ő felelt és szin­tén Danteből ezitált. Láttam, hogy olyan magas színvonalú tisztviselőnek, a kinek annyi teendője van, még ideje marad Danteval is foglalkozni, ez nekem imponált. De mi történt, mikor igazság­ügyminiszter lett ? Egy alkalommal azzal dicse­kedett, hogy rendeleteket bocsátott ki az ügyé­szekhez és hogy számos per van folyamatban a nemzetiségek ellen és hogy még több per is lesz. (Mozgás.) Ha egy czivilizált európai államban megtörténik, hogy az igazságügyminiszter kény­telen az ügyészeket utasitani, hogy pereket in­dítsanak, akkor arra európai miniszter azt fogja mondani, hogy sajnálatos, hogy azok kényszer­helyzetben vannak, hogy kénytelenek pereket in­dítani bizonyos néposztályok ellen. Fenyvesi Soma: Ne tessék a törvény ellen izgatni ! Polit Mihály : En mindig azt hallom, hát hogy van Szerbiában, Romániában, Németországban, Eraneziaországban, meg Olaszországban. Hát ké­rem, ne tessék ilyen összehasonlításokat tenni, mert az nem lehet. Ez a tévedés, hogy azt tartják, hogy Mag3^arország egységes etnikai nemzet, pedig ez nem Németország, nem Francziaország és nem Olaszország, a hol nemzetiségi kérdés

Next

/
Thumbnails
Contents