Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-316

316. országos ülés 1908 május 6-án, szerdán. &,': hogy az állami tisztviselők, akár Budapesten, akár vidéken laknak, megfelelő lakbérekkel láttassanak el. (Élénk helyeslés.) Erre szükség volt nemcsak azért, mert igazán nagyon megdrágultak a lakásbérek és a régi viszonyoknak többéínem feleltek meg, de szükség volt azért is, mert az egyes kisebb községekben és kisebb helységekben nem volt arány a lakbérre nézve a fővárosiakkal és az illető községekben az illető hivatalnokok megfelelő lakást kapni nem voltak képesek. Ezeknek a változtatásoknak legnagyobb része most történt már, a mióta az uj ülésszak megnyílt és a régi költségvetésben és azon jelentésben, a melyet a pénzügyi bizottság annak előtte benj^ujtott a képviselőházban, ezek nem foglaltattak. Ennélfogva át kellett alakítani e költségvetést és ezeket a tételeket be keUett venni. A szolgák fizetésemelése 400.000 koronát involvál, a napidijasoké 1,500.000 koronát, az állami tisztviselők lakbérrendezése pedig 6,800.000 koronát fog évente igénybe venni. Ez összegeknek csak negyedrésze van e költségvetésbe bevéve, minthogy csak az esztendő utolsó negyedére fognak szólni, de a jövő esztendőtől kezdve nagyon természetesen benne lesznek egész összegükben a költségvetésben. Be kellett a költségvetésbe ujabban egy uj, s más természetű tételt is venni, a mennyiben t. i. a mikor először beterjesztette a kormány a maga költségvetési törvényjavaslatát, a közösügyi költségek nem voltak számszerűleg megállapithatók, minthogy azokat a delegáczió még nem állapitotta meg, és ennek következtében kénytelenek voltunk csak a tavaly megállapított összegeket fixirozni. Azóta a delegáczió elvégezvén feladatát, a megfelelő összeget, vagyis a tényleges összeget kellett beállítani, és e tekintetben igenis a költségvetés 9,272.000 koronával többet foglal'magában, mint a tavalyi esztendő. Csépány Géza : Éljen! Hoitsy Pál előadó : Ne méltóztassék gúnyosan éljenezni, mert mindjárt megmondom, hogy semmiféle ok nincs erre. Sümegi Vilmos: A delegácziófc törüljék el! Hoitsy Pál előadó : Csak kiemelem még azt, hogy ebből a 9,272.000 koronából 4.900.000 koronát tesz ki az az összeg, a mely a kvótaemelés következményeként áll elő ugy, hogy most itt van a t. képviselőház előtt véglegesen az az összeg, (Mozgás balfelől.) a melyet a kvótaemelés vont maga után, szemben azokkal az exorbitáns összegekkel, a melyeket egyesek 15—16 millióra tettek a kvótaemelés következményeképen. (Mozgás balról.) A mi pedig azt illeti, hogy a közösügyi kiadások ebben az esztendőben 9,272.000 koronával magasabbak, mint tavaly voltak, mindjárt megjegyzem, hogy ez csak látszólagos, mert voltaképen az idei költségvetés 1,500.000 koronával kevesebb, mint a tavalyi, még pedig azért, (Halljuk ! Halljuk !) mert tavaly az átmeneti kiadásokban volt felvéve 17 millió korona, holott ott az idén csak 5 millió korona van felvéve. Tavaly ez látszólag nem rontotta a mi budgetünkefc, annak következtében, mert szándékoltatott, hogy a 17 millió korona uj kölcsön felvételével lesz beszerezve, tehát a végösszegben ez nem szerepelt, de utoljára a 17 milliót is csak nekünk kellett megfizetnünk, mint a hogy az idén az öt milliót is csak nekünk kell megfizetnünk, ha mindjárt hitel utján szerezzük is be, ugy hogy a voltaképeni megtakarítás e czimen 1,500.000 korona, a mint bátor voltam említeni. Miután pedig, t. ház, az előbb emiitett ozimek alatt bizonyos többletek jöttek be a költségvetésbe, nagyon természetes, hogy a bevételeknél is gondoskodni kenett a mérleg helyreállításáról, egyrészt az által, hogy egy-két bevételt magasabbra emelünk, másrészt azáltal, hogy a kiadásokban megtakarításokat eszközlünk. A mérleg helyreállt azáltal, hogy először a czukoradónál az idei esztendőre preliminált 43,700.000 koronát az idén már befolyt összegekre és a tavalyi tényleges eredményekre való tekintettel és hivatkozással czélszerűnek és lehetőnek látszott 45,375.000 koronára felemelni. Volt azután a régi költségvetésben egy tétel, még pedig az államadósságok kamatainál. Az volt ugyanis tervbevéve, hogy uj rente lesz kibocsátva és annak a kamata már előre fel volt véve. Miután azonban a kormány eddigelé még nem bocsátotta ki az uj járadékot és ha kibocsátja is, ebben SLZ esztendőben már olyan előrehaladott időben fogja kibocsátani, mikor ezekre a kamatokra szükség nem lesz, lehetővé vált, hogy igy a költségvetésben 8,046.000 korona megtakarítást eszközöljünk. Az ilyen módon összeállított állami költségvetés most már. a hogy ezt a pénzügyi bizottság megállapította, feltüntet 1.389,524.000 korona bevételt, s ezzel szemben 1.389,478.000 korona kiadást, ugy hogy az összes felesleg, a mely maradni fog, kitesz 46.124 koronát. Mikor egy olyan állami költségvetésről van szó, a mely már majdnem a másfél milliárdot eléri, az első pillanatban nyugtalanság foghatja el az embert, vájjon nem fog-e ez a mérleg meghibbanni, hiszen a hol milliókról van szó, nagyon könnyen előfordulhat, hogy egyetlenegy tételnél is nemcsak 46.124 korona marad el, hanem még sokkal nagyobb összegek is, a mikor azután felbomlanak az egész egyensúly és a feleslegből deficzit keletkeznék. Ha azonban jobban megnézzük az egyes adatokat, azt fogjuk találni, hogy az e tekintetben való aggodalomra nincs semmi ok. Először is a kiadások mindenütt be vannak véve egész nagyságukban, ugy hogy ott valami meglepetés bennünket nem érhet. A bevételeknél viszont meg van hagyva az a labilitás, az a margó, a melyre okvetlenül szüksége van annak, a ki okosan, bölcsen, előrelátóan akarja egy ország költségvetését megállapítani és nem akar nagyobbszerű meglepetéseknek kitéve lenni.