Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-315

315. országos ülés 1908 májas 5-én, kedden. 43 mint képviselő, jogaival élve, feltárja, előálljon a másik fél terrorizmusa és bűnvádi feljelentés tétessék ellene. Két álló hónapig nem volt ideje bűnvádi feljelentést tenni, csak akkor, mikor megtudta, hogy a képviselő elégtételt kért épen a hatóság részéről megsértett jogrendért. De ha el is tekintünk ettől, ott van az is, hogy azt mondja a t. mentelmi bizottság, hogy ezek a dolgok a Btkv. 177-ik §-ába ütköznek. Helyesen mondta Baloghy Ernő képviselő ur, hogy ezen ügyek elbírálásánál a lényeg az, hogy az imputált cselekmény csakugyan a büntetőtörvénykönyvbe ütközik-e, csakugyan képez-e büntetendő cselekményt és azt a büntetendő cselekményt képezi-e, a melylyel az illetőt vádolják. Mi történt itt ? Jablonkán azok a polgárok, kik elhatározták, hogy egy gazdasági bankot alapitanak, összegyűltek egy privát házban . . . Egy hang (a középen) : Éjszaka ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Pop Cs. István : Hiszen a főszolgabíró nappal volt jelen, tehát nem alapos ez az állítás. A polgárok, kik ezt a bankot meg akarták csinálni és el is határozták megalapítását, összegyűltek egy privát házban. Nagyon természetes, ha nálunk néhány ember összejön, az biztosan lázítás vagy honárulás lesz ! Elment tehát a főszolgabíró helyettese, egy fiatal szolgabíró, a ki végig ott ült azon a tanácskozáson, és csak azután, midőn a házigazda a hivatalos rész befejezése után invitálta őket ebédre, vagy nem tudom mire, akkor kezdődött ez a párbeszéd a t. szolgabíró és Szkicsák között. Hát, t. ház, ki tűrné el önök közül, hogy ha egy bankalapítási ügyben összejönnek, hatósági közeg jöjjön oda és ott parancsoljon 1 Hol történt eset, hogy részvényesek közgyűlésén hatósági kiküldött van jelen ? Hol van megírva, hogy az ilyenekre hatósági engedélyt kell kérni ? Ha az a szolgabíró bement oda a magánházba, hol ezek az alapítandó bank ügyeit megbeszélendő gyűlést tartottak, akkor ő hatalmával visszaélt. De mondjuk, hogy mindezek megtörténtek és való minden betű, a mi itt mondatik. Kérem önöket, kegyeskedjék valaki nekem megmondani, hogy melyik szó állapítja meg a büntetőtörvénykönyv 172. §-ának első pontjába ütköző bűncselekményt ? (Felkiáltások : A biróság mondja meg ! Nem tartozik ide!) A biróság nem ezt állapítja meg, nem ezt bízzuk a bíróságra, hanem a mi feladatunk azt vizsgálni, hogy az elénk tárt ténykörülmények megállapitják-e a büntetendő cselekmény ismérveit magukban, in thesi, nem in «oncreto? Például, ha valaki azt mondja, a csendőrnek : »én magára fittyet hányok« s erről más valaki azt állítja, hog}^ az illető a törvényes hatóság ellen izgatott és pedig a 171. és 172. §. értelmében, azt, ugy hiszem, mindenki kineveti, mert itt a büntetendő cselekménynek a külső formái sincsenek meg. A büntetőtörvénykönyv ezen szakasza azt mondja, hogy az követi el ezt a bűncselekményt, a_Jri a 171. §-ban meghatározott módon törvény által alkotott hatóságnak törvényes hatáskörébon kiadott rendelete, meghagyása, határozata ellen engedetlenségre egyenes felhívást intéz. Hol mondta ő, hogy ne engedelmeskedjen valaki a hatósági közegnek, hol van ebben a jelentésben egyetlen egy ilyen kitétel ? (Felkiáltások : Ne mérgelődj!) Én nem mérgelődöm, (Derültség.) de én jogász vagyok és foglalkozom ezzel a szakaszszal többet talán, mint összes kéjiviselőtársaim együttvéve, (Ellenmondás.) mert ezen szakasz kisér minket a bölcsőtől a sirig. Ezt a szakaszt mi ismerjük nagyon jól, s ha önök a büntetőtörvénykönyv kodifikátorának felmutatnák ezt a jelentést, és azt mondanák Csemeginek : »nézd uram, ez ugyebár a büntetőtörvénykönyv 172. §-ába ütköző cselekmény ?« ő megfordulna sírjában. Tudom én azt a distinkcziót megtenni, mi tartozik a bíróságra és mi reánk. Feltétlen jogunk van felülbírálni azt, hogy az a cselekmény, a melylyel valaki vádoltatik, magában véve büntetendő cselekmény-e vagy nem. Épen a Baloghy Ernő ur által előadott érvek alapján állapítom meg ezt. Hol van itt felhívás ?A legkevesebb, a mit egy felháborodott ember tehet, hogy azt mondja a hatósági közegnek, a ki jogtalanul ment oda, hogy : »nem félek, ki vagy te? Majd meglátom, ki fogsz-e parancsoltatni engemet.« Egy olyan esetben, a mikor a csendőrök a privátlakáson összegyűlt részvényeseket szétkergetik, mi adjuk ki a megbántalmazott embert ? Kiszolgáltassuk őt akkor, mikor a belügyminiszter ur arra sem tartja érdemesnek a képviselőt, hogy válaszoljon az interpelláozióra ? Igen veszedelmes preczedenst alkotunk meg ezzel. Hiszen látjuk már, hogy ennek a szakasznak oly hatalmas latitüdöt adnak, hogy az ember sokszor fél, hogy egy sóhajt is a magyar nemzetiség elleni gyűlöletre való szitásnak vesznek. Kálosi József: A magyar nem nemzetiség! Pop Cs. István : Akkor nem ismeri a büntetőtörvénykönyvet . Kálosi József: Talán egy kicsit jobban! Elnök ." Csendet kérek ! Pop Cs. István : Ez a büntetőjogi kifejezés ! En tisztelettel kérem, hogy a jelen esetben ne függeszszük fel Szkicsák Ferencznek mentelmi jogát, különösen azért, mert tényleg kilátszik a lóláb, hogy csak azért tétetett ellene feljelentés, mert volt bátorsága itt ezt az ügyet szóvá tenni és interpellálni a belügyminisztert. (Zaj és felkiáltások : Gyanúsít!) Elnök : A képviselő urat ezért rendreutasítom. (Helyeslés). Ha így folytatja, meg fogom a szót tőle vonni. (Helyeslés). Pop Cs. István : Bármiként magyarázzuk ezt a kérdést, ha van egy interpelláczió, a mely megelőzte ezt a feljelentést, akkor feltétlenül kötelességünk bevárni annak elintézését, mert különben ilyen körülmények között bizony senkinek sem volna bátorsága itt felszólalni és az elkövetett sérelmeket felsorolni. Lázár Pál (közbeszól.) Pop Cs. István : Helyes, mi lehetőleg a politikai 6*