Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-326

326. országos ülés 1908 május 18-án, hétfőn. 417 Hiszen Beksics Gusztáv is, a kinek könyvét dicsérettel emiitették évtizedek óta ebben a parlamentben, azt mondja, hogy az alföldi óriási latifundiumokat helyezzék el a begyi vidékekre, hogy ezek az alföldi latifundiumok szabaduljanak fel és a parasztságnak legyen azokon boldog hazája. Mert máskülönben elzüllik a földműves kisgazda nép. Eddig azonban egyetlenegy nagybirtokról sem tudok, a mely ezt az üdvös tanácsot megfogadta volna. Pedig mig ezeknek a viszonyoknak megváltoztatására az egész kormány, az egész törvényhozás nem fog törekedni, csak irott malaszt mindazon sok jótétemény, a melylyel a földmivelésügyi miniszternek költségvetésében a kisgazdákat és munkásokat amúgy tessék-lássék boldogitani akarja. Nyomor lesz ezen a földön, ebben a hazában mindaddig, a mig Magyarországon 91 hitbizományi birtok lesz, holott 1848-ban csak 21 hitbizomány volt, a melylyel majdnem 17 millió hold van lekötve, a melyhez hozzányúlni nem lehet, a miből a földmüvesgazda-ember soha egy talpalatnyit sem szerezhet meg magának. Nyomor lesz ezen a földön mindaddig, a mig egy-egy grófi család kezén nem is egy, hanem több hitbizomány lesz, mint pl. az Andrássyak kezén nyolcz, a Zichyek kezén hét, az Esterházyak kezén hat, a Pesteticbek kezén öt hitbizomány van. Pusztulni fog a gazdanép, a mig tűrni fogjuk, hogy sehol a világon nincsenek olyan óriási bitbizományok mint nálunk, mert Ausztriában pl. egy hitbizomány átlagos területe 3905 hektár, Posenben 4222 hektár, Poroszországban 5578 hektár egy hitbizomány átlagos területe, ellenben Magyarországon 14.790 hektárra rug egv hitbizomány. (Mozgás jobbfelöl.) Egy hang (jobbfelöl) : Hála Istennek! Mezöfi Vilmos: Hallom, hogy hála Istennek, hogy ezeknek az uraknak a kezén van a hitbizomány! Csitáry Béla: Még! Mezöfi Vilmos: Igenis, még. Hát én magamat jó hazafinak tartom; Magyarország nagyságát, függetlenségét és dicsőségét szolgálom és szolgálni akarom ugy, mint bárki ebben a képviselőházban. Azonban én Magyarország nagyságát és dicsőségét nem hitbizományos uraknak földbirtokában látom, hanem a sok milliónyi parasztgazda jólététől várom magyar hazám jövőjét, nagyságát és dicsőségét. Én a haza nagyságát és jövőjét abban látnám, hogy ha az a 91 darab 17 millió holdas hitbizomány, ha az a két és fél millió holdas egyházi vagyon, hogy ha azok az óriási nagy latifundiumok 20—25—30 holdas parczellákban a kisbirtokosoknak és földművesmunkásoknak adatnának oda. Abban látnám Magyarország dicsőségét és nagyságát és ez ország ujabb ezredévi fennállásának zálogát, KÉPVH. ITArLÓ. 1906 1911. XVIII. KÖTET. hogy ha az Alföldön egyetlen egy kisgazda és munkás ember sem volna kénytelen kezébe venni a vándorbotot azért, mert kis földjét elvették ós elárverezték. Ebben látnám én Magyarország nagyságát. Legyenek meggyőződve a t. képviselő urak, hogy el fog jönni, kétségtelenül el kell jönnie az időnek, a mikor, miként 1848-ban megtörtént az első földtehermentesités, ugy törvényes eszközökkel eszközöltetni fog a második földtehermentesités és a mint 1848-ban fölszabadította Kossuth Lajos bilincseiből a jobbágyságot, ugy el fog jönni rövidesen az idő, a midőn ezen mostani jobbágyság alól, a latifundiumok és bitbizományok uralma alól, fogják felszabadítani a magyar népet. Ezért a czélért harczolok én utolsó csepp véremig. Egy hang (balfelöl): De nem a szakszervezetek ! Mezöfi Vilmos: T. ház! Emiitettem, hogy közel 17 millió holdra rug Magyarországon a hitbizomány; emiitettem, hogy két és fél millió az egyházi holtkézi vagyon. De igazságtalan lennék, ha ehhez nem soroznám hozzá azt az óriási nagy földterületet is, a melylyel egyes városok birnak. Pl. Debreczennek 89.000 hold földje van, Szeged 71.000, Kecskemét 49.000 és Szabadka 48.000 hold földdel bir és még néhány város bir hasonló nagyságú földterülettel. Nem azért említem ezeket, mintha nem tartanám sokkal jobb kezekben levőnek a földet a városok kezén, mint egyes grófok vagy egyes magas egyházi méltóságok kezén, (Ugy van! balfelöl.) hanem azért helytelenítem ezt, mert mig az Alföldön százával vannak olyan községek, a melyeknek egy félholdnyi földterületük sincs, addig igaztalanság, hogy néhány városnak ilyen óriási földbirtoka legyen. De még nagyobb igaztalanság, hogy ezen városok közül nem mindegyik bir azon szocziális érzékkel, hogy a maga lakóinak adná apró bérletekben bérbe a földet, hanem ezek is ugyanazt cselekszik, a mit a hitbizományos urak és a mit az egyházfő urak cselekszenek, hogy t. i. földjüket nem adják apró parczellákban az ő földbirtokaik körül lakó kisgazda népnek a kezébe, hanem oda adják vagy zsidó vagy keresztény uzsorásoknak, a kik azután harmad- vagy negyedkózből adják bérbe ismét azt a bérletet és a végén háromszorosan, négyszeresen szivják ki annak a szerencsétlen parasztembernek a vérét. Ha mindezt tekintetbeveszszük és ha még hozzá azt is tudomásul veszi a t. ház, hogy nemcsak magyarországi benlakók,nemcsak magyar honpolgárok azok, a kik igy lefoglalják az ország földjét az rparkodó, munkás kisgazdák és munkások elől, hanem ha arra is gondolunk és azt is tudomásul veszszük, hogy eddig már körülbelül két millió hold magyar föld van idegen állampolgárok kezén; hogy két millió hold 53