Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-326

406 326. országos ülés 1908 május 18-án, hétfőn. I. rovat. Építmények és felszerelések kiegészítésére 2,300.000 korona. Elnök : Blfogadtatik. Vertán Endre jegyző (olvassa): 2. rovat. Fahidaknak vasszerkezettel való kicserélésére 350.000 korona. Elnök: Elfogadtatik. Vertán Endre jegyző (olvassa): 3. rovat. Biztosító berendezésekre 1,200.000 korona. Elnök ". Elfogadtatik. Vertán Endre jegyző (olvassa): 4. rovat. Pályaszinben levő sűrűbb forgalmú útátjáróknak fokozatos kiküszöbölése alul, vagy felüljárókkal 350.000 korona. Elnök: Elfogadtatik. Vertán Endre jegyző (olvassa): 5. rovat. Személyzet és munkástelepek építésére 500.000 korona. Elnök : Elfogadtatik. Vertán Endre jegyző (olvassa): 6. rovat. Mozdonytápvizek javítására és szaporítására. III. részlet 200.000 korona. Elnök: Elfogadtatik. Vertán Endre jegyző (olvassa): 7. rovat. Jóléti és egészségügyi építkezésekre és berendezésekre III. részlet 200.000 korona. Elnök : Elfogadtatik. Vertán Endre jegyző (olvassa): 8. rovat. A fiumei pályaudvaron a faszerkezetű táraknak végleges szerkezetű raktárakká való átépítésére II. részlet 360.000 korona. Elnök : Elfogadtatik. Vertán Endre jegyző (olvassa): 9. rovat. A kolozsvári üzletvezetőségi épület megszerzésére II. részlet 180.000 korona. Elnök: Elfogadtatik. Vertán Endre jegyző (olvassa): 10. rovat. Tájűntézetek és iskolák építésére II. részlet 300.000 korona. Elnök: Elfogadtatik. Vertán Endre jegyző (olvassa): 11. rovat. Fatelitő telepek létesítésére II. részlet 200.000 korona. Elnök: Elfogadtatik. Vertán Endre jegyző (olvassa).- 12. rovat. Vonatvilágitási, fék- és fűtési berendezésekre 100.000 korona. Elnök: Elfogadtatik. Vertán Endre jegyző (olvassa).- 13. rovat. A núskolczi üzletvezetőségi épület megszerzésére I. részlet 250.000 korona. Elnök : Elfogadtatik. Vertán Endre jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek 306,060.000 korona. Elnök : Elfogadtatik. Vertán Endre jegyző (olvassa) : Magyar királyi zálogházak. Rendes kiadások : XIX. fejezet, 14. czim. Rendes bevételek, VII. fejezet, 13. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Személyi járandóságok 410.300 korona. Nagy György! Nagy György: T. képviselőház! (Ralijuh.' Halljuk!) A kereskedelmi tárcza állami költségvetésének azon fejezeténél, mely a magyar királyi zálogházaknak 1908. évre előirányzott költségeire vonatkozik, egypár szó megjegyzésem volna. (Halljuk! Halljuk!) Muzsa Gyula : De csak annyit! Nagy György : Először is a rendes kiadásokés személyi járandóságoknál minden más költségvetésben előirányoztatott az alkalmazottak jutaléka czimén a tiszta jövedelem 3 százaléka. Ez fizetésük egy részét képezte és ugy osztották be életmódjukat, hogy ezt az osztalékot is számításba véve legalább szerényen megélhessenek. A mostani költségvetés ezt a tételt törölte. Ha nem tudnám azt, hogy a fővárosban a lakbér- és az élelmiuzsora valósággal nélkülözhetetlenné teszi ezeknek a tisztviselőknek a további, jogosan megérdemelt jutalékot, abban az esetben talán nem szólaltam volna fel. A kereskedelemügyi miniszter ur a költségvetés indokolásában azt mondja, hogy nem volt helyes ezt a jutalékot a tiszta jövedelem három százalékában megállapítani, (Igaz! Ugy van ! a haloldalon.) hanem hogy helyesen a lebonyolított zálogtételek mennyisége kell, hogy a jutalók alapját képezze. (Helyeslés.) Én is, mint képviselőtársaim, a kik helyeselnek, helyesnek találom ezt, mert belátom, hogy csakugyan a tiszta jövedelemre a tisztviselőnek semmiféle befolyása nincs ós igazságtalan, jogtalan, vagy legalább is méltánytalan, hogy egy ilyen tőle nem függő összegtől tegyük függővé az ő jogos követelését. Ennek azonban nem látom kifejezésre juttatását a költségvetésben, a miért is kérem a kereskedelemügyi miniszter urat, méltóztassék megnyugtatni, nem engem, hanem ezeket az érdekelt tisztviselőket az iránt, hogy a folyó évben erre honnan méltóztatik fedezetet találni, mert a költségvetésben ez nincsen benne. Minthogy pedig ennek kulcsát, alapját a lebonyolított zálogtételek mennyisége adja meg, ugy nyilvánvalóan kell lennie az 1908. évi költségvetésben is erre a czélra, ezen jelzett szükséglet fedezésére is egy megfelelő összegnek, a melyet azonban legszorgosabb kutatásom daczára sem találtam meg. De van itt a zálogházak tételénél egy másik kérésem is és ezzel kapcsolatban egy indítványomat is kívánom előterjesztem. (Halljuk!) Helytelen és törvénytelen az, hogy a m. kir. állami zálogházak a megengedett, törvény által biztosított 8 százaléknál is magasabb kamatot szednek. Tudom, hogy a törvény tilalma nem vonatkozik a zálogházakra, de elsősorban talán épen itt kellene a humanisztikus és etikai tekinteteket figyelembe venni; itt kellene az államnak jó példával előljárnia. Még ha megengedhető volna is az, hogy 9 százalékos kamatot szedjen az állam, a melynek magassága ellen tiltakozom, akkor is szocziális szempontból, a szocziális érdek megvédése szempontjából