Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-326

3261 országos ülés 1908 május 18-án, hétfőn. 407 helyes, kívánatos, sőt szükséges az, (Helyeslés halfelöl.) hogy az állami zálogházak a 10 K-án aluli értékű zálogtárgyak után kamatot egyál­talán ne szedjenek. (Helyeslés balfelöl.) A mikor az a legszegényebb ember, a ki­nek a mindennapi betevő falatra sem telik, el­viszi utolsó megmaradt holmiját a zálogházba, a melyre ott egy pár koronát adnak, hogy nyo­morúságos életét tovább tengethesse, (ügy van! balfelöl.) akkor nem tartom emberiesnek, humá­nusnak, nem tartom a. magyar állam méltóságá­val megegyeztethetőnek, hogy arra a" pár koro­nára is rátegye az állam a kezét és hogy abból is gyümölcsöket akarjon szedni. (TJgy van! bal­telöl.) Ezt a legszegényebb néposztályt, a mely nem tud megélni és a mely 10 koronán aluli értéktárgyaival is a zálogházba siet, az állam­nak ujabb teherrel megterhelnie, ujabb adók­kal megsarczölnia szocziális, humánus szempont­ból nem szabad. (Helyeslés balfelöl.) Ezért ké­rem a t. kereskedelemügyi miniszter urat és a t. házát, hogy méltóztassék elfogadni indítvá­nyomat, a mely szerint a ház oly értelmű in­tézkedésre utasítsa a kereskedelemügyi minisz­tert, hogy a 10 koronán aluli zálogkölcsönök után a m. kir. zálogházak kamatot ne szedjenek. (Helyeslés balfelöl.) Ha igazán lelkűnkön viseljük a szegény néposztály érdekét, a kisemberek sorsát; ha ez nemcsak frázis, hanem vérünkbe átment meg­győződés, (Helyeslés balfelöl.) ha elérkezett az idő, — aminthogy elérkezett — a midőn a leg­szegényebb néposztályon segítenünk kell: akkor nem térhet ki ezen indítvány elfogadása elől az a képviselőház, a mely a szocziális eszmék megvalósítását is zászlójára irta. (Helyeslés bal felöl.) Nem tudom, hogy foglalkozott-e az igen t. kereskedelemügyi miniszter ur annak a diffe­rencziának számszerű összeállításával, a mely az ilyen, 10 koronán aluli értékű tárgyakra adott kamatmentes kölcsönök esetén előállana. Sajnos, e tekintetben nehezen jut az ember hivatalos adatokhoz, s a mit a kereskedelemügyi minisz­ter ur e téren egy percznyi fáradsággal meg­szerezhet, annak megszerzése nekünk órák, sőt napok utánjárásába kerül, de az egész külön­bözeti összeg, ha a maximális összeget veszszük is, 4000 és 5000 korona között ingadozik. Azt hiszem tehát, hogy erre az összegre egy ezer­millió koronát meghaladó költségvetésű ország­ban, ha az ilyen forrásból ered, szükségünk nincs; nincs szükségünk arra, hogy a mikor az a legszegényebb ember párnáját vagy legszük­ségesebb ruháit zálogba teszi, az igy kapott kölcsönére sarczot vessünk ki és azt a szegény embert ily módon is megadóztassuk. (Helyeslés. Mozgás a baloldalon.) . Ha Éber Antal t. képviselőtársam azt mondja közbeszólásában, hogy akkor több tíz koronán aluli értékű zálogtárgyat fognak zálogba tenni, hát szocziális szempontból nagyon szomorú, hogy maga a kamatmentesség biztosítása is arra ösztökéli az embereket, hogy a zálogházak felé tóduljanak. (Helyeslés balfelöl.) A baj^ okát mélyebben kell keresnünk. (Mozgás.) És hogyha többen lesznek, a kik föl­keresik a zálogházakat, — aminthogy, sajnos, hiszem, hogy évről-évre többen lesznek — akkor komolyan kell foglalkoznunk ezen baj gyógyítá­sával; a bajt gyökerében kell orvosolni nagy szocziális alkotásokkal; munkát, kenyeret kell adni azoknak a munkát kereső százezreknek, hogy ne legyenek kénytelenek holmijukat a zálog­házba hordani és ne legyenek kénytelenek alkal­mat nyújtani a kormánynak egy szívesség meg adására, a melyre nézve kötelességemnek tartom egy olyan intézkedés megsürgetését, hogy leg­alább ezen minimális összeg a zálogházakban meg ne adóztattassék. Igen kérem a képviselőházat és az igen t. kereskedelemügyi miniszter urat, mivel nem fogadhatom el az államtitkár ur megjegyzését, hogy alaptalanul támadtam meg, hanem a kinek a fárczája költségvetését szakszerűen a magam tudása szerint, jóhiszeműleg, ellenzéki álláspont­ból kritikai tárgyává tettem, tisztelettel kérem, hogy tárczája költségvetésének méltó záradékául ezen szocziális természetű indítványomat elfogadni méltóztassék. Elnök: Az indítvány fel fog olvastatni. Veríán Endre jegyző (olvassa): »Indítvány. Indítványozom, hogy a ház utasítsa a kereske­delemügyi minisztert, hogy a 10 korona értéken aluli zálogházi kölcsönök után utasítsa a magyar kir. zálogházat, hogy kamatot ne szed­jenek^ Elnök: Kivan még valaki szólni. (Nem!) Miután szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. A kereskedelemügyi miniszter ur kíván nyilat­kozni. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: Csak egy pár szóval kívánok reflektálni a kérdésre azzal, hogy ilyen kérdést csakúgy hirtelenében elhatározni nem lehet. (Helyeslés.) Elnök : Miután ez önálló indítvány, ezt külön fogom szavazás alá bocsátani. A tétéi maga meg nem támadtatván, elfogadtatik. Felteszem már most a kérdést, elfogadja-e a ház Nagy György képviselő ur indítványát ? (Nem ! Igen !) A ház többsége nem fogadja el, hanem mellőzi Nagy György képviselő ur indítványát. (Zaj.) Veríán Endre jegyző (olvassa): 2. rovat. Dologi kiadások 14,104.700 korona. Elnök : Elfogadtatik. Veríán Endre jegyző (olvassa): 3. rovat, nyugdijak 50.184 korona. , Elnök: Elfogadtatik. Vertán Endre jegyző (olvassa): 4. rovat. Egyéb üzemi kiadások 200.000 korona. Elnök: Elfogadtatik.

Next

/
Thumbnails
Contents