Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-326

404 326. országos ülés 1908 május 18-án, hétfőn. tárcza sem, a hol ki ne- mutatnák, hogy ezen czimen mennyit adtak ki bútorzatra, mennyit adtak ki papírra, tentára, irodai felszerelésekre, hírlapok előfizetésére, stb. Méltóztassék ép így kimutatni, hogy hivatali és irodai szükségletek czimén ennyit és ennyit adtunk ki hirdetésekre ! De tovább megyek, t. ház. Ha ez egy meg­engedett és korrekt kiadási tétel, akkor a t. keres­kedelemügyi miniszter urnak és az államtitkárnak semmi egyebet nem kell tenniök a közvélemény megnyugtatása végett, mint előterjeszteni azt a lajstromot, a melyben foglaltatik, hogy mely lapok mennyi hirdetési átalányt kapnak ? Ha korrekt és megengedett bizonyos hirdetési átalá­nyokban való megállapodás, akkor ezen lista közzétételével engem és az egész közéletet meg méltóztatik nyugtatni erre a dologra nézve. De mindaddig, a mig azt méltóztatik mondani, hogy ezen hirdetési átalányokról szóló kimutatásokat nem lehet közzétenni, sem én, sem a közvélemény megnyugtatva nem lehetünk, és mindig meg­maradunk azon szuppoziczió mellett, a melyet én hangoztatok, hogy ezek nem egészen szabály­szerű kiadások. De, t. ház, eltekintve ettől, konstatálni kívá­nom, hogy az az utasítás, a melyet a számviteli törvény, az 1897 : XXX. t.-cz. érdekében a minisz­tertanács kiadott, határozottan előírja, hogy min­den kiadás, azon tétel és azon elnevezés alatt irányozandó elő, a mely alá az a tétel tartozik. Már pedig kétségtelen dolog, hogy a hivatali és irodai szükségletek neve alá a hirdetési-átalány nem tartozik. Tehát a számviteli törvényekkel ellenkezik, ha ezt itt elburkolni méltóztatik. És végül még csak egy megjegyzésem van. Legyünk igazságosak ugy a mostani rendszerrel szemben, mint a régi rendszerrel szemben. Vagy kifogásolandó az, hogy az irodai és hivatali szük­ségletek czimén a lapoknak adott szubvencziók könyveltetnek el, akkor kifogásolandó ez a mostani rendszer alatt ugy, a mint a régi rend­szer alatt kifogásoltatott; vagy pedig korrekt a budgetirozásnak ez a módja, és akkor méltóz­tassék elismerni, hogy a baloldal részéről, a függet­lenségi párt részéről mindig inkorrekt, helytelen, téves támadások intéztettek ezen a czimen a szabad­elvű rendszer ellen. Ismételten hangsúlyozni kívánom, hogy téve­désen alapszik a kereskedelemügyi miniszter urnak az a feltevése, mintha én azt akarnám az országgal elhitetni, hogy ő szabálytalanságot követ el; de ha ki is jelentem és hangsúlyozom, hogy Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter úrról semmi inkorrektséget fel nem tételezhetek, feltételezni szándékomban nem volt, ezzel szemben vagyok bátor egyúttal arra is utalni, hogy a régi rendszer idejében sem mondhatta senki, hogy egy Tisza István, egy Széll Kálmán és többen a miniszter­elnökök és miniszterek közül inkorrektek volná­nak, nem is mondotta senki, hogy ők maguk inkorrektséget és szabálytalanságot követtek el, de azért állandó volt az inkorrektség vádja a kor­mányokkal szemben, mert igenis, előfordulhat, hogy a miniszter tudta nélkül, hozzájárulása nélkül vagy legalább is a miniszter hallgatólagos bele­egyezése mellett történtek oly szabálytalanságok, a melyeket a rendszer . . . Szterényi József államtitkár: Ki csinálja ? Gyanúsítás! Farkasházy Zsigmond : Bocsánatot kérek, az államtitkár urat sem akarom gyanúsítani; csak az a tény, hogy lehetséges, hogy a miniszter urnak nem volt ideje és lehetősége arra, — és esetleg az államtitkár urnak sem — hogy megszüntesse azt a helytelen gyakorlatot, a melyet a régi rend­szertől átvett, a melyet mindig kifogásoltunk; lehet, hogy erre nem volt ideje ; a ki pedig a költ­ségvetést összeállítja, az, hozzá lévén szokva a régi szabadelvű rendszer gazdálkodásához, jónak látja ezt követni. Ismételve tehát, hogy semmiféle gyanúsító szándékom sem a miniszter úrral szemben, sem az államtitkár úrral szemben nincs, hogy korrekt­ségüket elhiszem és meg vagyok győződve róla, hogy, hála Istennek, senkinek az országban sincs oka ebben kételkedni, mégis kénytelen vagyok a következetesség elvénél fogva — a melyet, sajnos ebben a házban ujabban nem valami nagyra becsülnek, — hangsúlyozni azt, hogy a lapoknak ilyen módon való támogatása és a budgetirozás­nak ez a módja, a mely szerint más tételek alatt és más czimen számoltatnak el újságoknak adott átalányok, nem helyes, nem helyes pedig annál kevésbbé, mert, a mig a régi rendszer alatt csak két és fél millió volt az az összeg, a mely ilyen czimen elszámolódott, az az uj rendszer, tehát a purifikáló rendszer alatt három millió koronán felül emelkedett. " Már azért is kifogásaiondó tehát ez, mert azok a tételek, a melyeket ez a rendszer mindig helytelenített, a helyett, hogy eltűntek volna, még emelkedtek. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: Csak nagyon röviden óhajtok a t. képviselő ur felszólalására válaszolni. Mindenekelőtt megállapítani kívánom, hogy minisztériumom minden ügycsoportozatával, s minden fontosabb ügyével személyesen foglal­kozom és igy egyénileg szavatolhatok azért, hogy minisztériumomban semmi téren visszaélés nem történik és minden szabályszerűen folyik, ugy, hogy a minisztériumot általános vádakkal illetni a legnagyobb mérvben helytelen dolog. A mi a refakeziákra vonatkozik, ezek ösz­szege tetemesen leszállittatott. Minden olyan refakezia meg lett szüntetve, a mely nem szorosan szükséges arra, hogy bizonyos termékek és ipar­czikkek versenyképessége biztosittassék az idegen termeléssel szemben. Személyesen néztem át egyenként a refakeziákat. Ha a t. képviselő ur tud olyanról, a mely nem igazolt, mutasson rá akár itt, akár a minisztériumban. De nem hiszem, hogy erre képes lenne. Emlékezetből szólva, a régi refakeziák 1,600.000 koronára szólóval csök­kentettek.

Next

/
Thumbnails
Contents