Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-326

326. országos ülés 191 meg. Ez a tárgytól való eltérés jellegével bir. A képviselő ur megmagyarázta, miként értette szavait! Hoitsy Pál: És mi elhiszszük neM ugy is! Már most elég ! Farkasházy Zsigmond: Egyik legjelentékenyebb és legsúlyosabb kifogás, a mely a régi rendszer ellen állandóan felhangzott, a melyet a baloldalról mindig felhoztak, az volt," hogy a régi rendszer az országban bizonyos korrupt állapotokat, bizonyos visszásságokat és visszaéléseket honositott meg és én merem állitani, hogy az a meglepő eredmény, a melyet az 1905-ild választások mutattak, különösen annak volt tulajdonítandó, több egyebekkel együtt, hogy az ország a visszaélésektől, a korrupcziótól és a nepotizmustól, a melyet a régi rendszer meghonositott, szabadulni akart. Voltak tételek a költségvetésekben, a melyeket állandóan támadtak a baloldalról, a függetlenségi párt részéről, mint olyanokat, a melyek korrupcziót és visszaélést foglalnak magukban. Ilyen volt az iparpártolás és a titkos szubvenczió kérdése, a melyet, sajnos, csak abban az esetben hozhatnák most elő, ha méltóztatnék megengedni az elnök ur. (Zajos felkiáltások a haloldalon : Nem lehet!) Elnök (csenget) : Nem lehet, kérem ! Farkasházy Zsigmond: De ily körülmények között, miután az elnök ur nem engedi meg, hogy erről szóljak . . . Elnök (csenget) : Nem az elnöktől függ, hanem nem lehet, mert a házszabályok 251. §-a még annak a kérésnek föltevését is tiltja, hogy engedtessék meg a tárgytól való eltérés. Az elnök a házszabályokon nem teheti tul magát. Farkasházy Zsigmond: Azzal vádolt ugy a kereskedelemügyi miniszter ur a múlt alkalommal, mint Szterényi József államtitkai ur ma, hogy általánosságokat hoztam fel és konkrét tényeket nem. Szterényi József államtitkár: Igen, most is mondom. Farkasházy Zsigmond: Méltóztassék megengedni, hogy azokat a tényeket felsoroljam, a melyeket beszédemben előhoztam ; semmi egyebet nem kérek. Elnök (csenget): Kérem, nem engedhetem meg! Méltóztassék a tételhez szólani. Farkasházy Zsigmond: Nem uj tényeket akartam felhozni. (Zaj.) Elnök (csenget) : Molnár Jenő képviselő urat figyelmeztetem, ne szálljon szembe az elnök intézkedéseivel, mert kénytelen leszek ellene a házszabályokat alkalmazni. Én mindkét félnek, ugy az ellenzék számára, mint a kormánypárt számára egyenlően osztom az igazságot. Meggyőződhettek erről ma is a képviselő urak, mert a mikor az államtitkár ur kivánt eltérni a tárgytól, neki szintén nem engedtem meg. Nem engedhetem meg az ellenzéknek sem. Farkasházy Zsigmond: Az államtitkár urnak azzal az állításával szemben, a melyet most is május 18-án, hétfőn. 403 szives volt ismételni, hogy én konkrét tényekre nem hivatkoztam felszólalásomban, nem reflektálhatok, pedig szerettem volna beszédemben felsorolni azokat a tényeket, a melyeket ott, mint a régi rendszerhez hasonló tényeket felhoztam. De ezek közé a kifogásolandó tételek közé tartozik — különben felhoztam múltkori beszédemben is — a magyar királyi államvasutaknál hivatali és irodai szükségletek czimén elszámolt 3,035.000 korona. T. ház ! Méltóztatnak emlékezni arra, hogy egyetlenegy költségvetési vita sem múlt el a nélkül, hogy ezt szóvá ne tették volna. Sőt nemcsak abból az alkalomból, hanem máskor is kerestek módot az ellenzéki oldalon arra, hogy megvádolják a régi szabadelvű rendszert a sajtó korrumpálásával, a sajtó megvásárlásával, olyan tényekkel, a melyek a közvélemény szabad megnyilvánulását megakadályozzák. Ezen vádak között elsősorban emiitették azt, hogy az államvasutak költségvetésébe becsempésztek — mert mindig ezt a vádat emiitették a régi időben — egy tételt, a melyből titokban szubvencziókat, úgynevezett pausálékat osztogattak a lapoknak, hogy ezzel befolyásolják azoknak szabad véleménynyilvánítását. Csak azt említem itt most, a mit a régi rendszer idejében állandóan hangoztattunk, de a miről még ezen rendszer idejében is volt alkalmunk többször kifogásokat, panaszokat hallani. Egyszer ki is jelentette a miniszter ur, hogy szándékában áll megszüntetni azon visszaélést, hogy hivatali és irodai szükségletek czimén eltitkolnak adott szubvencziókat, pausálékat. Szterényi József államtitkár: Nem igy mondta ! Farkasházy Zsigmond : Igaz, megengedem az államtitkár ur közbeszólására, hogy hozzátette a miniszter ur, hogy a pausálé-rendszer tulaj donképen takarékossági rendszer, és arra szolgál, hogy a hirdetés olcsóbban eszközöltessék az államvasutak számára. Ezzel szemben első sorban vagyok bátor azt a kifogást felemliteni, a melyet nem én hangoztatok most, hanem a melyet a régi rendszer idejében a függetlenségi párt részéről számtalanszor hoztak itten fel, hogy t. i., hogyha megengedett korrekt kiadás ez a pausáléosztogatás, miért nem írják be azt a költségvetésbe szabályszerűen, hirdetés czimén, — miért kell azt irodai szükségletek czimén eltitkolni ? Mert, t. ház, csak nem méltóztatik állitani, hogy valaki elképzelhetné azt, hogy irodai és hivatali szükségletek czim alatt újságoknak adott pausáléról van szó ? Szterényi József államtitkár: Tessék elolvasni végig ! Farkasházy Zsigmond: A végére az a megjegyzés van fűzve, hogy ebből bizonyos hirdetési dijak is fedeztetnek. Szterényi József államtitkár: Nos! Farkasházy Zsigmond : De ha ez igy van, miért nem méltóztatik épen ugy, mint a többi tárczánál, kimutatni, hogy mi foglaltatik az irodai és hivatali szükségletek czime alatt ? Nincsen egyetlenegy 51*