Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.
Ülésnapok - 1906-326
326. országos ülés 1U08 május 18-án, hétfőn. 395 hasonló külföldi intézetek teszik, állandóan javítani is kell. Ezenkivül, t. ház, van még egy fontos feladata az ilyen tengerészeti obszervatóriumnak és ez az, hogy a tide-t, az árapályt kiszámítsa. Erre nézve minden jelentékeny kikötő kalendáriumot szokott kiadni, a hol ezt pontosan közlik. Ez Fiúméban nem oly fontos, mert ott az árapály igen kis határok között mozog, de azt hiszem, hogyha már ezen egyetlen tengeri pontunkon ilyen obszervatórium létesítése kikerülhetetlen, akkor feltétlenül szükséges az erről való gondoskodás, már csak azért is, mert vannak a tengerészettel nem közvetlen összeköttetésben álló dolgok, például rakodási kérdések, a hol ez is fontossággal bir. Végül arra bátorkodom felkérni az igen t. miniszter urat, hogy, a mennyiben a közeljövőben nem volna lehetséges ennek a létesítése, akkor legalább egy kronométer-kontrol szolgálatra alkalmas állomást kegyeskedjék Fiúméban létesíteni, mint a mi az első és a legsürgősebb teendő ezen a téren. A tételt elfogadom. (Helyeslés balfelöl.) Elnök : A kereskedelemügyi miniszter ur kivan szólni. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: T. ház! Teljes mértékben egyetértek azokkal, a miket t. barátom előadott és gondom lesz arra, hogy kívánságait, a melyeket helyeseknek találok, minél előbb megvalósíthassam. Nekem is czélom annak az előkészítése, hogy Magyarország a tengeri hajózás terén önálló lehessen, a mikor az önálló vámterület tényleg fel lesz állitható. (Elénk helyeslés.) Bár teljesen kizárt az, hogy valaha vámháborura kerülhessen a sor Ausztriával, mégis, ismételve mondom, hogy szükséges előkészíteni azt, hogy Magyarország a tengeren is birjon azzal az önállósággal, a mely egy olyan államot, mint Magyarország, feltétlenül megillet. (Élénk helyeslés.) Épen azért, mert ez az én meggyőződésem, ezért támogatom oly erővel, a milyen rendelkezésemre áll, a magyar tengeri hajózást. (Igaz! Ugy van ! Élénk helyeslés és éljenzés.) Dudits Endre jegyző (olvassa) : Kiadás. Rendes kiadások. Tengerészeti igazgatás. 1. Rovat. Személyi járandóságok 328.000 K. Elnök: A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Dudits Endre jegyző (olvassa) : 2. Rovat. Dologi kiadások 409.360 K. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Dudits Endre jegyző (olvassa): 3. Rovat. A tengerészeti segélyalapok részesedése a kikötői illetékekből (1897. évi IX. törvényczikk) 100.000 K. Elnök: A tétel meg nem támadtatván. megszavaztatik. Dudits Endre jegyző (olvassa) : 4. Rovat. A tengerészek nyugdíjintézetéhez való hozzájárulás 50.000 K. Elnök : Elfogadtatik. Vertán Endre jegyző (olvassa) : Szakoktatás. -5. Rovat. Személyi járandóságok 65,430 K. Elnök: Elfogadtatik. Vertán Endre jegyző (olvassa): 6. Rovat. Dologi kiadások 50.250 K. Elnök: Elfogadtatik. Vertán Endre jegyző (ohassa) : Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. 1. Rovat az »Adria« magyar kir. tengerhajózási részvénytársaság szerződésszerű segélyezésére 1,140.000 K. Nagy György! Nagy György: T. képviselőház! A milyen örömmel fogadtuk volt a törvényjavaslatot, mely az 1907. évi VI. t.-cz.-ként iktattatott törvénytárunkba és a mely folglalkozott a magyar kereskedelmi hajóknak, valamint a tengeri hajók kiépítésének államsegélyben és kedvezményben való részesítésével, ép oly szomorúan tapasztaljuk azt, hogy az állami segélyben részesített hajózási részvénytársaságok magyar nemzeti szempontból kötelezettségüknek nem tesznek eleget. (Ugy van! balfelöl.) Az előttem felszólaló t. képviselőtársam, Hódy Gyula rámutatott arra, hogy a magyarhorvát tengeri gőzhajózási részvénytársaság sem tesz eleget szerződésszerű kötelezettségének a lobogó-kérdésben egyfelől, mert nem használja a magyar nemzeti lobogót, másfelől pedig alkalmazottainál sem, a mennyiben nem vesz fel kötelékébe elegendő magyar nyelvű honost, olyant, a ki ott a magyar érdekeket a maga hatáskörében is képviselné. (Ugy van ! balfelől.) Jól tudjuk, t. képviselőház, hogy most van tárgyalás alatt az »Adria« magyar kir. tengerhajózási részvénytársasággal a szerződés megujitása. Ez a részvénytársaság évente 1,140.000 korona segélyt kap. Az 1908. évi költségvetésben is ennyi van előirányozva. Azt is tudjuk, hogy ennek tárgyalásakor a parlamentben milyen erős aggodalmak merültek fel (Igaz ! Ugy van !) és hogy különösen a függetlenségi párt és a néppárt hogyan igyekeztek együttesen megvédeni ebben a kérdésben a magyar állam érdekeit. (Igaz! Ugy van ! a baloldalon.) En szívesen konczedálom, hogy az igen t. kereskedelemügyi miniszter ur és a vezetése alatt álló kereskedelemügyi minisztérium igyekszik majd megvédeni a magyar állam érdekeit, de viszont szeretném már most, ha megnyugtatást nyernék az iránt, mennyiben lesznek ebben a most megkötendő uj szerződésben azok az igények érvényesítve, a melyekért felemelte szavát a függetlenségi párt és mennyiben lesznek azok a sérelmek orvosolva, a melyek az eddig megkötött szerződésekben, daczára a függetlenségi párt ismételt tiltakozásának, még is benn foglaltatnak. (Ugy van ! balfelől). T. képviselőház ! Én helyesebbnek tartanám — és nemzeti szempontból föltétlenül helyesebb is az — ha idegen hajózási részvénytársaságok segélyezése helyett, igyekeznénk ezen a téren is önállósítani magunkat. (Helyeslés a baloldalon.) Igyekeznék olyan hajózási vállalatot megteremteni, a mely minden izében magyar, a melylyel a 50*
