Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-326

390 326. országos ülés 1908 májas 18-án, hétfőn. kiszámítását egyáltalában ellenőrizhessék, mert ha valaki erre vállalkozik, végül oda lyukad ki, hogy több munkaerőt és időt kell ezen kompli­kált számítás ellenőrzésére fordítani, mint a meny­nyit az egész érdek, az interessze kitesz. Ha én ezt összehasonlítom a postatakarék­pénztárnál merem azt is állítani, hogy annak a sok tömérdek tisztviselőnek az a lélek- és idegölő munkája, a mely felett annyi panaszt és kesergést hallunk, és mely tisztán arra vezethető vissza, hogy a kamatok, dijak és jutalékok kiszámításá­nál oly komplikált rendszert tartottak fenn, tulaj donképen nem szolgál sem a postatakarék­pénztárnak, sem az üzletmenetnek, hanem azt mint átöröklöttet ok nélkül tartják fenn. Bocsánatot kérek, hogy hosszabb ideig vagyok bátor a t. ház türelmét igénybe venni (Halljuk ! Halljuk/), de méltóztassék figyelembe venni, hogy a chequebetétek után az állam mindössze 450.000 koronát fizet Id egy évben. Kezelési dijakban és jutalékban beszed 834.000 K.-át; ebből az én szá­mításom szerint körülbelül 400.000 K. esik erre a komplikált jutalékra, 400.000 K. pedig az egy­forma 2 krajczár kezelési díjra. Ugy látom, hogy önként kínálkozik a remedium módja. Mikor az a kevés kamat, a mit kifizetünk, ugyanannyit tesz, mint az a komplikált jutalék, a mit beszedünk, legegyszerűbb volna mind a kettőt egyszerre be­szüntetni : sem kamatot nem fizetni, mert hisz cheque-számlán ilyen 2% kamatért ugy sem hagyja senki a jjénzét, sem ezt a komplikált jutalékszámí­tási nem eszközölni, a melyből senkinek semmi haszna nincs, hanem egyszerűen a kettőt kompen­zálni és eltörölni és fen tartani a 2 krajczár kezelési dijat. így az államnak ugyanannyi bevétele lesz, mint ma, a magánosoknak kevesebb elszámolá­sukért, kevesebb dolguk lesz, mint ma és meg vagyok győződve, hogy mihelyt a postatakarék­pénztár cheque-üzlete abba a tiszta világításba lenne beállítva, hogy minden egyes művelet 2 krajczár illeték alá esnék és semmi más alá, ez a cheque­forgalom nagy mértékben fellendülne. Ezeket voltam bátor a t. képviselőháznak és a mélyen t. miniszter urnak figyelmébe ajánlani; bátor voltam azért, mert — a mit feltétlenül köte­lességem megál lapítani — a postatakarékpénztár egy olyan Európa szerte is kiválónak ismert szak­ember vezetése alatt áll, (Ugy van !) a kiről meg lehetünk győződve, hogyha a mélyen t. miniszter úrtól megkapja a direktívákat az intézmény to­vábbfejlesztésére nézve, akkor igenis a posta­takarékpénztárból létesíthetjük azt az intézményt, a mely tulaj donképen az intézet megalapításánál a törvényhozó szemei előtt lebegett. Lehet, hogy az államnak kevesebb pénzügyi, fiskális bevétele lesz belőle, de végtére nem ez volt a czél, hanem a czél a takarékosság fejlesztése volt. Ezt pedig eddig az eddigi eszközökkel elérni nem sikerült. Egyébként a költségvetést elfogadom. (Elénk helyeslés.) Elnök: A kereskedelmi miniszter ur láván szólni. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: T. ház! Nagyrészben egyetértek az én t. barátom felszólalásával. Egyetértek abból a szempontból, hogy feltétlenül az kell, hogy a kormány feladata legyen, hogy egyrészt a takarékosságot a kis em­berek közt is előmozdítsa, másrészt pedig, hogy a szegény emberektől a zálogházban magas kama­tok ne szedessenek. (Helyeslés.) A mi ez utóbbit illeti, ennek a kérdésnek meg­oldása azért késik, mert a zálogháznak nincs saját tőkéje. Magát a tőkét, a melylyel a zálogház dol­gozik, kénytelen kölcsön venni bankoktól és ezért kamatot fizetni. Ehhez hozzáadandó a kezelési és egyéb költség, továbbá a kamat, a mit a zálogba tevő emberektől szedni kénytelen. Több izben tettem már előterjesztést arra nézve, hogy a királyi zálogházak saját tőkével láttassanak el és bár ebben elvileg a pénzügy­miniszter ur is egyetért, de egyelőre a budget keretei nem engedték meg, hogy szándékaimat ebben az irányban megvalósíthassam. Remélem, hogy a t. ház bele fog nyugodni abba, hogy ezt a szándékomat, mihelyt lehet, keresztül fogom vinni. (Helyeslés.) A mi pedig a postatakarékpénztárnál fizetett alacsony kamatlábat illeti, magam voltam az, a ki annak idején a pénzügyi bizottságban e kamatláb leszállítása ellen felszólaltam. (Helyeslés.) Hogy ennek az alacsony kamatlábnak kedvezőtlen hatá­sát ellensúlyozzam, azt tervezem, hogy azzal moz­dítsam elő a takarékosságot, hogy részletfizetésre szerezhessenek be a betevők állampajárokat, (He­lyeslés.) ugy hogy az, a kinek betétje 25 koro­nára rug, ha ugy kívánja, egy 4%-os koronajára­déknak lehet a tulajdonosa. (Helyeslés.) Ezzel a 3%-os kamatlábnak kedvezőtlen hatása nagyon csökken. (Helyeslés.) A mi pedig t. barátomnak a ckeque-forga­lomra vonatkozó eszméjét illeti, ezt helyes és gya­korlati eszmének találom és ezzel foglalkozni is fogok. (Helyeslés.) Vertán Endre jegyző: Lázár Pál! Lázár Pá! : T. képviselőház ! Részemről teljesen hozzájárulok ahhoz, a mit Éber Antal t. képviselő­társam a zálogházakra vonatkozólag elmondott és nagy köszönettel veszem tudomásul ő nagyméltó­ságának, a kereskedelemügyi miniszter urnak azon igéretét, hogy ezen a mostani állapoton lehetőleg segíteni fog. Én azt hiszem, hogy nagyon felesleges dolog, hogy a kormány olcsó kölcsönöket juttat a bankoknak és ugyanazok a bankok adnak drága kölcsönt a zálogházaknak. Ennek tulaj donitható főleg az, hogy a zálogházak nincsenek abban a helyzetben, hogy megfelelő olcsó kölcsönt juttas­sanak a szegény népnek. Ha az állam közvetetle­nül ad majd a zálogházaknak (Helyeslés. Elnök csenget.) olcsó kölcsönöket, természetes, hogy a zálogházak is abban a szerencsés helyzetben lesz­nek, hogy olcsó pénzt juttathatnak a nép közé. Az állami gépezetből azt a közvetítő szerepet, a mely tulaj donképen hasznos és üdvös, az ország

Next

/
Thumbnails
Contents