Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-326

326. országos ülés Í908 május 18-án, hétfőn. 385 A t. képviselő ur azután rátérve az állami munkás biztosító hivatalra, kifogásolja azt, hogy annak a hivatalnak nincs ügyviteü szabályzata és hogy a birák nem tettek esküt. A t. képviselő urnak igaza van abban, hogy az ügyviteli szabályzat még nem jelent meg, de ha egy kissé érdeklődnék a dolog iránt, ugyanabból a forrásból, a melyre az előbb hivatkozott, egy kiváló birótól, értesülhetett volna arról, hogy ugy a választott birósági szabályzat, mint az ügyviteli szabályzat hónapok óta tárgyalás alatt áll a két érdekelt minisztérium : az igazságügyminiszterium és a kereskedelmi miniszetrium között, illetőleg le is tárgyaltatott végleg és csak az igazságügyi minisztériumnak formai hozzájárulása van még hátra, a mely a legutóbbi napokban kéretett ki, hogy a szabályzat a törvényhozás elé terjesztethessék. Hogy a birák esküt nem tettek, abban is igaza van a t. képviselő urnak ; de nem tettek esküt azért, mert még nem biráskodtak. Az állami munkásbiztositó hivatalhoz kinevezett birák eléggé el nem ismerhető módon önként ajánlkoztak az államnak az adminsztrativ teendők elvégzésére, ezzel is tanúságot téve arról a nemes érdeklődésről, a melylyel maga az ügy iránt viseltetnek, de esküt azért nem tettek, mert peres ügyük még nincs. (Felkiáltások a középen : Nincs, mert megakadályozták!) Nem, a választott bíróság nem akadályozhatta meg, mert nem is volt felszólalás a balesetjáradék kiszabása miatt. A t. képviselő ur talán konczedálni fogja, hogy a választott bíróság tevékenysége ott kezdődik, a hol a munkás nincs megelégedve azzal a járulékkal, a melyet az országos pénztár neki baleset esetén kárpótlásul megajánlott. Két ujj elvesztésének esete forgott szóban ; a kérdés az volt, hogy 12 vagy 16 százalékos kártérítés fizettessék-e ; ez is békés utón intéztetik el. T. ház ! A képviselő ur — és ezzel végzek is felszólalásommal — az orvoskérdést hozta itt szóba, mint szintén olyant, a mely a törvény alapján nem nyer megfelelő elintézést. A t. képviselő ur hivatkozott közvetítésemre, a melyet Budapesten az orvosi kérdésben végeztem, a hol sikerült kiegyenlítenem az ellentéteket. Hát, t. hát, ezen törvény végrehajtása kapcsán eléggé nem sajnálható módon olyképen kavartatott fel az orvoskérdés, a mint az nézetem szerint a magyar orvosi kar tekintélye érdekében csak sajnálható. Az orvosok felszólittattak arra, hogy hagyják abba a pénztáraknál a szolgálatot, ugy hogy kénytelen volt. a belügyminiszter ur megfenyegetni az Országos Orvosszövetséget azzal, hogy vizsgálatot rendel el ellene, ha továbbra is az addigi mederben folynak ott a dolgok. (Elénk helyeslés.) Oly események fordultak elő, t. ház, hogy pl. egy vidéki városban azt követelték a pénztártól, hogy csak olyan orvossal kössön szerződést, a ki az orvosi szövetség tagja, vagyis orvosi körökben azzal az eljárással találkoztunk, melyet a szocziáldemokrata párt alkalmaz szakszervezetekben a munkásokkal szemben. Ennek daczára sikerült Budapesten az orvosok legmesszebb menő előzékenysége folytán a pénztárKÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. XVIII. KÖTET. ral egyetértően a kérdést rendezni és sikerült ma már a városok legnagyobb részében is a kérdést közmegelégedésre megoldani. Nem habozom kijelenteni, — ugyanolyan szigorú kritikát gyakorolva a pénztárak személyzete felett — hogy sok esetben a pénztárak egyes tisztviselői és vezetőemberei voltak az oka az orvosi kérdés elmérgesedésének, mert olyan módon léptek fel a társadalom ezen legműveltebb osztályához tartozó egyénekkel, mint testülettel szemben, a milyen módon fellépni e testülettel szemben nem lehet és a mit ez a testület el nem fogadhat. Hogy ennek is eleje vétessék, az állami munkásbiztositó hivatal külön tisztviselői küldettek ki a vidéki nagyobb városokba. Ez az intézkedés a legkedvezőbb eredményre vezetett és ma már a pénztáraknak igen csekély része az, a hol az orvosi kérdés közmegelégedésre nincsen még rendezve. (ElénkJJielyeslés.) így áll a kérdés. Azt hiszem, méltóztattak mindebből meggyőződni arról, hogy a magunk részéről megtettünk mindent, hogy a törvény intenczióinak megfelelően hajtassék végre, nem tűrve hatalmi kérdést sem az egyik, sem a másik oldalon. (Elénk helyeslés.) Es ha mindenütt ugy fogják fel ezt a kérdést, a mint mi akarjuk és tényleg fel is fogjuk, akkor valóban be fog következni az, a mit a t. képviselő ur óhajtott, hogy a baleset vagy betegség által sújtott munkások sorsa megfelelő gondoskodás tárgyát fogja képezni, még pedig nem befolyásolva semmi tekintetben. Kérem a tétel elfogadását. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps.) Dudits Endre jegyző: Pető Sándor! Pető Sándor: T. ház ! Őszintén szólva nem kívántam e tételhez hozzászólni, mert elvégre itt arról van szó, hogy az állami munkásbiztositási hivatal kiadásai megszavaztassanak-e vagy sem, és én természetesen azok közé tartozom, a kik ezt a tételt igen szivesen megszavazzák, sőt még sokkal többet is igen szivesen áldoznék erre a czélra. Nem akartam felszólalni továbbá azért sem, mert ismerve a pénztári intézményt és azt a nagy apparátust, a mely ott mozgásban van, nem akartam kritika tárgyává tenni a mai állapotokat, mert bár a törvény értelmében 1907. Julius 1-én volt életbe léptetendő ezen intézmény annak minden vonatkozásában, mégis tisztában voltam azzal, hogy ilyen nagy feladat megvalósítására ez az idő rövid és a törvényben van a hiba, a mikor ilyen rövid időt szabott az életbeléptetésre. Ha mégis felszólalok, teszem ezt azért, mert egy közbeszólásomra az igen t. államtitkár ur szives volt megjegyezni, hogy ezen az oldalon én tőlem megszokta azt, hogy a»Népszava« tendencziáit fejeztem ki a házban. És hivatkozott arra is a t. államtitkár ur, hogy tegnapi interpelláczióm alkalmával olyan adatokat mondottam itt el, a melyeket én a »Népszavá«-ból olvastam, de a melyek az ő hivatalos jelentésével ellentétben állanak. Ezzel a váddal szemben bátor vagyok meg49