Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.
Ülésnapok - 1906-326
326. ORSZÁG-OS ÜLÉS 1908. május 18-án, hétfőn Rakovszky István, utóbb Návay Lajos elnöklete alatt. Tárgyai: Az 1908. évi állami költségvetés tárgyalása. — Elnöki előterjesztések. — A miniszterelnök benyújtja a vasúti beruházási kölcsönről és a kassa-oderbergi vasúttársaságnak nyújtandó állami biztosításról szóló törvényjavaslatokat. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Wekerle Sándor, gr. Andrássy Gyula, Kossuth Ferencz, Darányi Ignácz, gr. Apponyi Albert, Giiníher Antal, Jekelfalussy Lajos, gr. Zichy Aladár, Josipovich Géza. (Az ülés cl. e. 10 óra 5 perezkor kezdődik.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Szmrecsányi György jegyző ur fogja vezetni; a javaslatok mellett felszólalókat Dudits Endre jegyző ur, az azok ellen felszólalókat pedig Vertán Endre jegyző ur fogja jegyezni. Következik a kereskedelemügyi tárcza költségvetésének (írom. 698) folytatása. Vertán Endre jegyző (olvassa) : Ipari felügyelet és kazánvizsgálat. Rendes kiadások : XIX. fejezet, 7. czim. Rendes bevételek : VII. fejezet, 6. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. Rovat. Személyi járandóságok 275.300 K. Elnök: A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Vertán Endre jegyző (olvassa): 2. Rovat. Dologi kiadások : 248.000 K. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavazta tik. Vertán Endre jegyző (olvassa) : Bevétel. Rendes bevételek: 370.000 K. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Vertán Endre jegyző (olvassa) : Munkásbiztositás. Rendes kiadások: XIX. fejezet, 8. czim. Rendes bevételek : VII. fejezet, 7. czim. Bródy Ernő! KÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. XVIII. KÖTET. . Bródy Ernő: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk !) Midőn az 1907. év februárjában a kormány idehozta az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló törvényjavaslatot, akkor Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter ur kijelentette és hangsúlyozta, hogy ez a törvényjavaslat az első szocziálpolitikai alkotás, a melylyel a ház a maga kötelességét a polgárok és a munkásság iránt teljesiti. Ugyanakkor a t. háznak szónokai is valamennyien mint szocziálpolitikai alkotást üdvözölték ezt a javaslatot. Legyen szabad felemlitenem azt a tényt, hogy ugyanakkor, a mikor épen a mi padjainkról Pető Sándor igen t. képviselőtársam csak feltételesen fogadta el a javaslatot és attól a feltételtől tette a javaslat elfogadását függővé, hogy az ő módosításai a részletes tárgyalás során elfogadtatnak : ugyanakkor én a magam személyében feltétlenül elfogadtam a javaslatot, mert mint szocziálpolitikai alkotást és mint vívmányt üdvözöltem azt és eltekintettem a részletektől, eltekintettem a kifogásoktól, hanem rámutattam arra, hogy ez az ut, a melyen a magyar törvényhozásnak a szocziálpolitika terén haladnia kell. És mi történt, igen t. ház ? Ennek a törvénynek a törvény 205. §-a értelmében 1907 Julius 1-én kellett volna életbelépnie és itt hangsúlyozom azt, hogy ne méltóztassék azt hinni, hogy e törvényben csak a munkások kérdéséről és a munkások érdekéről van szó, mert maga ez a törvény igen számos érdeket és igen számos társadalmi osztályt érint. Ez vonatkozik ugy a munkaadókra, mint a munkásokra ; ezzel kapcsolatban van az orvosi kar kérdése és maguknak a birói állásoknak a kérdése is. Hiszen maga a törvény több birói állást állított fel, ugy hogy elmondható, hogy ennek a törvénynek végrehajtása az országnak számos társadalmi csoportját és rétegét, röviden szólva milliókat érdekel. 48
