Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.
Ülésnapok - 1906-325
376 M5. országos ülés 1908 május i6-án, szombaton. sák, akkor, azt hiszem, ideje lesz, hogy a kereskedelemügyi miniszter ur tekintélyével megmagyarázza ezeknek a munkáltatóknak, hogy az a jog és az a korlát, a mely kötelezi a munkásokat, a munkaadókra nézve is fennáll és teljes lehetetlenség sztrájkot inszczenirozni és munkakizárást rendezni azon okból, hogy a munkások egyesülési szabadsága meghénittassék. Van szerencsém tehát a következő' interpellácziót intézni a kereskedelemügyi miniszter úrhoz (olvassa): Minthogy a sertésvágóhidon napok óta tartó munkaszüneteléshez már a marhaközvágóhidi munkások sztrájkja is járult; minthogy a sztrájk ilyen terjedése a fővárosban a hushiányt és húsdrágulást idézi elő; minthogy továbbá a nyilvánosságra jutott hirek szerint a munkáltatók a sertós-vágóhidi munkásokat csak azért zárták ki, mert ezek a belügyminiszteri láttamozással ellátott alapszabályok alapján működő szakegyletből kilépni nem akarnak: kérdem a kereskedelemügyi miniszter urat: 1. Hajlandó-e békéltető beavatkozással a komoly okot nélkülöző sztrájk megszüntetését előmozditani? 2. Hajlandó-e a munkáltatókkal megértetni, hogy a szakegyletből való kilépésre irányuló és munkakizárással is erőltetett követelés sérti a minden állampolgárt, tehát a munkásokat is megillető egyesülési jogot? Elnök: Az interpelláczió kiadatik a kereskedelemügyi miniszter urnak. A kereskedelemügyi miniszter ur kivan szólni. (Halljuh! Halljuk!) Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: T. ház! (Halljuh! Halljuk!) Ha az interpelláló Hitelesítették ; Kacskovics Géza s. k. naplóbiráló-( képviselő ur, a ki közel ül hozzám, megkérdezett volna engem arra nézve, hogy mi történik ebben az ügyben, ugy valószinűleg nem interpellált volna, (Mozgás.) mert ebben az ügyben itt a házban járt a munkások küldöttsége, a mely felkérte a kereskedelemügyi minisztériumot, hogy mint békéltető járjon közbe és én megbíztam az államtitkár urat, hogy ezt tegye meg. Más válaszom nincs. (Elénk helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Pető Sándor: T. ház! Tudomásul veszem a kereskedelemügyi miniszter ur válaszát; (Helyeslés.) szerény nézetem szerint azonban egyáltalában nem lehet kifogás az ellen,' 1 ha [ ilyen közérdekű kérdésben én itt felszólalok és talán szabad vita tárgyává tennem ezen kérdésnek azon közérdekű részét is, a melyre rámutatni bátorkodtam. A választ, ismétlem, tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a kereskedelemügji miniszter urnak Pető Sándor képviselő ur interpellácziójára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A ház a választ tudomásul vette. Következik a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jegyzőkönyvet felolvasni. Czizmazia Endre jegyző (olvassa a jegyzőkönyvet). Elnök: Van valakinek kifogása a jegyzőkönyv hitelesítése ellen, igen, vagy nem ? (Nincs !) Ha nincs, akkor a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki, s az ülést berekesztem. (Ás ülés végződik d. u. 7 óra 55 pereskor.) Simkó József s. k. ági tagok.