Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-325

364 325. országos ülés Í'JOS fizetnünk és mindössze is csak az a kérdés, hogy az árat, a melyet ezen előnyökért fizettünk, megérik-e azon előnyök, a melyeket megvásároltunk. Az én hazafiságom és az a gyakorlati tudás, a melyet egy hosszú élet műnk gával némileg sikerült megszereznem, megnyugtatnak abban, hogy igenis nagyban megéri az, a mit nyertünk, az árat, a melyet érte fizettünk. (Helyeslés a baloldalon.) Buza Barna: ügy van! Ez igaz! Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: Rátérek azon alkotásokra, a melyeket létrehoztam, a mióta a kereskedelemügyi kormány élén vagyok, ugy az ipari, mint a kereskedelemügyi és a szocziálpolitikai téren. (Halljuk! Halljuk !) Elsősorban az iparoktatást kell említenem, mert kellő iparoktatás nélkül életképes ipart teremteni lehetetlen. (Ugy van! Ugy van! a jobb- és baloldalon.) Meg kell tehát említenem, és némi megnyugvással említem meg azt, hogy, a mig ezelőtt 25 városban 89 iparostanfolyam volt, mint a megelőző összes kormányok működésének eredménye, addig már az elmúlt évben 62 városban 318-ra rúgott a felállított tanfolyamok száma, (Éljenzés.) a melyeket 10.607 iparosmester és segéd látogatott. Az iparos tanfolyamok képessé teszik a kisiparosokat, hogy jobban dolgozzanak, a mi nagy fontossággal bir, mert bár a hazafiság késztet minket arra, hogy magyar iparczikkeket használjunk még akkor is, ha ezek tökéletlenek, a közérdek azt követeli, hogy ezek a czikkek jók is legyenek. Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Megemlítem, hogy két uj ipariskolát létesítettem Szatmáron és Debreczenben, és egy uj felső ipariskolát, a mely meg fog nyilni Szegeden ebben az évben, továbbá két teknologiai iparművészeti muzeumot rendeztem be Kolozsvárott és Marosvásárhelyt. (Helyeslés a baloldalon.) Az iparfejlesztés terén megalkottam az uj iparfejlesztési törvényt és az uj ipartanácsról szóló törvényt. Rendeztem a hadsereg-szállitás kérdését. Igaz, hogy ebben a kérdésben az osztrákok még ma is nagy ellenállást fejtenek ki, de nekünk meg vannak a megegyezési alapok, a melyekre támaszkodhatunk, hogy a mi jogainkat érvényesíthessük. (Elénk helyeslés.) Biztosítottam a közszállitásokat az országban a magyar ipar számára, a mi évi 150 millióra rugó megrendelést képez. Nagyszámú uj gyár alapítását mozdítottam elő. (Halljulc! Halljuk!) A mi ezeket a gyárakat illeti, már az igen t. előadó ur megemlítette, hogy egy kéj>viselőtársunk azzal gyanúsította meg a mostani kormányt, hogy a gyáralapitásoknál és más téren is pl. a refakcziáknál a régi rendszert követi. Jobban szerettem volna, ha ' a t. képviselő ur nem általánosságban beszél, hanem konkrét témájus 16-án, szombaton. nyekkel állt volna elő, mert abból, a mit felhozott, egyetlen egy vád sem bir az alaposság árnyékával sem; és Farkasházy képviselő ur nem fogja az országgal elhitetni, hogy én mint miniszter szabálytalanságot követek el. Mondanom sem kell, hogy a gyáralapitások a lehető legnagyobb korrektséggel, a legnagyobb elővigyázattal történnek. (Igaz! Ugy van! Elénh helyeslés.) Természetes, hogy csak olyan gyárakat alapithatunk, a melyeknek alapítására vannak tőkét nyújtó vállalkozók. Ehhez a tőkéhez a kormány hozzájárul bizonyos arányban és bizonyos feltételek alatt, a mely feltételek megtartását a legszigorúbban ellenőrizzük. (Igaz! Ugy van! Elénh helyeslés.) És, t. ház, már volt alkalmam kijelenteni, hogy azon áldozat, a melyet az ország hoz akkor, midőn ilyen gyárak alapítását előmozdítja, a lehető legjobb befektetés, mert csupán fogyasztási adókban rövid idő alatt megtérül az egész öszszeg, a melyet az állam ezen czélokra fordít, a mellett pedig óriási mértékben lendíti fel a magyar ipart, mint ahogy ez az előadandó adatokból is ki fog derülni. (Halljuk! Halljuk!) Csak azt kell még megjegyeznem, hogy a polgárosodott államok kiadásai annyira szaporodnak s az igények minden oldalon annyira növekednek, hogy modern ország a folyton fokozódó állam szükségletek mellett nem tud fennállani, ha nincsen erős ipara, mert csakis erős iparállam birja elviselni ezeket a nagy költségeket. (Igaz! Ugy van!) Buza Barna : Addig csak gyarmat vagyunk ! Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter : Bár tudva lévő, hogy a mióta kormányon vagyunk, nehéz pénzviszonyok voltak egész Európában, ezen nehéz viszonyok ellenére mégis két év alatt sikerült 45 gyárat részben már felépíteni, részben biztosítani. E gyárakban 36 millió tőke van befektetve és 7300 munkást alkalmaznak. Sikerült továbbá 52 már meglevő gyárat tetemesen kibővíteni húsz és fél millió uj befektetéssel és 6900 uj munkással, vagyis összesen 56 és fél millió tőke lett gyárakba befektetve 14,200 munkásszaporulattal és évi 50 millió értékű termeléssel. Azt hiszem, mindenki el fogja ismerni, hogy két év alatt ez jelentékeny eredmény. (Elénk helyeslés.) Mindehhez az állam kerek számban 12 millió koronával járult, a mely 12 millió, mint előbb is emiitettem, rövid néhány év alatt meg fog térülni. Az iparfejlesztési akczió erősen folyik tovább, a mi látható abból is, hogy az évi költségvetésben 5 millió korona van erre a czélra felvéve. Szükségesnek véltem iparáganként évek sorára kiterjedő iparfejlesztési programmot készíteni. Az erre vonatkozó összeállítás tisztelt képviselőtársaim közt szét lett osztva. Részemről a gondosan előre megállapitott tervszerűséget