Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-325

325. országos ülés 1908 május 16-án, szombaton* 361 és javaslata alapján ezen jelentést szintén tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik a jelentést tudomásul venni? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a ház a jelentést tudomásul veszi. Ezzel a belügyminisztérium költségvetése ugy általánosságban, mint részleteiben el lett fogadva. {Elénk éljenzés és taps.) Következik a kereskedelemügyi minisztérium költségvetésének a tárgyalása. Vertán Endre jegyző (olvassa): Központi igazgatás.Rendes kiadások; XIX.fejezet, l.czim. Rendkivüli kiadások : Átmeneti kiadások : VIII. fejezet, 1. czim. Rendes bevételek; VII. fejezet, 1. czim. Rendkivüli bevételek: V. fejezet 1. czim. Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Babó Mihály előadó : T. képviselőház! Államot alkotó az a nemzet, a mely súlyt helyez polgárainak boldogulására és jólétére és szem előtt tartja a jövendőt, a politikai nagy kérdések mellett gondoskodása tárgyává kell, hogy tegye és teszi a közgazdasági kérdéseket is. Magyarország az eddigi rendszerrel, az eddigi irányzattal szemben a közgazdasági élet terén uj irányt kezdett, a mennyiben az igen t. kereskedelemügyi miniszter ur a kormány álláspontját kifejtve, 1906. november 28-án itt a házban világosan kifejezést adott azon meggyőződésének, a mely az ő politikai múltjának, egyéniségének, gondolkodási módjának teljesen megfelel, és a mely mellett életének a munkássága is tanúskodik, t. i. hogy Magyarország közgazdasági élete az önállóság alapjára helyeztetik át és hogy ő arra törekszik, hogy a gazdasági önállóság tettleg biztosittassék. Nagyon jól tudom, t. képviselőház, hogy habár, az igen t. kereskedelemügyi miniszter ur azt a munkaprogrammot, a melyet itt előterjesztett, túlnyomó részben megvalósította, azokat az ügyeket, a melyek törvényhozási szabályozást igényelnek, törvényhozásilag rendeztette, azon intézkedések és törvényhozási alkotások egynémelyikéért a miniszter ur erős támadásokban részesül. Tudom t. képviselőház azt is, mert hiszen a köztudatban él és közismeretü, hogy épen a függetlenségi és 48-as párt kebeléből azért történt egy részleges kiválás, azért alakíttatott meg az u. n. balpárt, mert a gazdasági kiegyezés Magyarország és Ausztria között, Magyarországnak nagy anyagi áldozatával jár. T. képviselőház! Lehet a felett vitatkozni, hogy vájjon a függetlenségi és 48-as párt akkor, a midőn a közösügyi intézmények eltörlésére törekedett ós törekszik és akkor, a midőn ennek természetes folyományaként a kvótát mint ilyent a maga egészében perhorreszkálta, vájjon indokolt volt-e, hogy egy olyan intézkedést, a mely kvótaemeléssel jár, mint többség a maga részéről is, támogatott. Én .azt hiszem, hogy ez & dolog terméKÉPVH. NAPLÓ. 1906 —1911. XVIII. KÖTET. szetében feküdt' és fekszik. Másként, t kép^ viselőház, cselekedni nem lehetett, és nem volt szabad, mert, hogyha nekem valakivel jogi közösségem van, hogyha magamnak ezzel szemben kizárólagos szabadságot akarok biztosítani, azt kártérítés, megfizetés nélkül meg nem nyerhetem, sem át nem engedem a másik volt társamnak. És egy kérdést a t. balpárti képviselőtársaim ne hagyjanak figyelmen kivül ennek a kérdésnek a megítélésénél. Ha a szabadelvüpárt, a mely mindig a gazdasági közösség rendszerét hirdette és tartotta egyedül boldogítónak és üdvösnek az ország érdekében, azt az ajánlatot tette volna Magyarországnak, hogy abban az esetben, ha azt a 2%-os kvótakülönbözetet, tehát kerekszámban beszélve, annak az 50 millió koronának a megfizetését Magyarország 10 év alatt magára vállalja, abban az esetben, a 10 év letelte után a gazdasági önállóság tettleg biztosíttatik, a vámszerződés megköttetik Magyarország és Ausztria között Magyarország önrendelkezési jogának a biztosításával : vájjon ebben az esetben t. képviselőtársaim, merték volna-e megtagadni ezen javaslat elfogadását, ós vájjon nem tartották volna-e még indokoltnak az áldozatot, azért, hogy ezt a jogot nemcsak papíron, de az életben is biztosítva lássák az ország számára? (Helyeslés.) Csépány Géza : Törvényben biztosított jogainkat nem vásároljuk meg! Babó Mihály előadó: Igaza van a t. képviselő urnak, törvényben biztosított jogainkat nem kell megfizetni, de ne felejtse el a t. közbeszóló képviselőtársam, hogy maga a jog és annak gyakorlata két lényegesen különböző fogalom és különböző dolog. Vannak jogok, a melyeket nem gyakorolhatok, mivel le vagyok kötve, és a lekötöttség alól csak bizonyos ellenszolgáltatással menekülhetek meg. (Elénk helyeslés.) Azt kérdem én, t. képviselőház, hogy nem volt-e őszintébb, férfiasabb és tisztább dolog nyíltan odaállni az ország közvéleménye, és a törvényhozás ítélete elé azzal, hogy ime, ez áldozattal bár, de biztosítjuk a nemzet jogát, mint ha most is követtük volna azt a rendszert, a mely a múltban követtetett, hogy t. i. a kvóta kérdése tulajdonképen sohasem ugy állott sem a köztudat, sem a törvényhozás előtt olyan világosan, a mint az a valóságban állott. Mert igaz, t. képviselőház, hogy a törvény 30 és 70%-ban állapította meg 1868-ban a kvóta arányát. Azonban ne méltóztassék elfelejteni, hogy a mikor 1870-ben a Határőrvidék polgárosítása megtörtént, akkor Magyarország e czimen két százalék külön kvótát vállalt magára, olyan két százalékot, a mely helyes számítás szerint, tulajdonképen 2'4%-ot tett ki. és később, kétszer történt, hogy a törvényhozás 10 —10 éven át megállapította a kvótát, de akkor sem lett ez a kétszázalékos kvótaemelés a kvótatörvénybe belefoglalva. Ezt tehát 46