Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-324

304 32k. országos ülés 1908 május iő-én, pénteken. ugyan el is zárt itteni eljárásával attól a jogtól, hogy felkereshessem, mert harmadnapra szétválasztották azt a két szerencsétlen községet, a melyeknek már akkor több mint huszonöt százalékkal emelkedett a közköltsége. És miért ? Mert — nem tudom — egy kibukott vagy protezsált jegyző kellett, hogy ott helyet foglalhasson és most olyan szép botrányos esetek fordulnak elő a körül, hogy mikép és melyik foglalja el azt az állást. Fenyvesi Soma: Melyik község az ? Pop Cs. István : Simánd Aradmegyében ; megmondottam, ezeket tartottam szükségesnek felhozni, azért, hogy sem szeretettel nem viseltetnek a nép iránt, sem a gondját nern viselik, habár e tekintetben szivesen vennők intézkedéseit, daczára annak a nagy fenyegetésnek, a melylyel minket illetett. És mikép bizzam én a mélyen t. belügyminiszter úrban, a ki egy ügyből kifolyólag, a melyről tudja, hogy abban biró lesz, itt mégis irányt ad, kvázi, a midőn felszólal egy pártalakulási ügyben. Kérdem a t. belügyminiszter urat. hogy ezen nagy kijelentéseket, hogy oláh pártot nem ismer, honnan vette ? ! Mert ő valószinüleg ismeri édesatyjának a politikáját és én őszintén megvallom, hogy a románok hálával adóznak emlékének, mert a románok hálásak, bármit mondjanak is róluk. Az a nagy államférfiú nem azt mondta, hogy te, én nem ismerlek el oláh pártnak, mert oláh vagy, vagy szász, hanem ugy ő, mint Deák Ferencz és Eötvös elismerték a nemzetiségeket, és ugy bántak velük, mint politikai párttal. T. képviselőház ! A mostani kormányt támogatja a koaliczió. A koalicziónak a zöme pedig a függetlenségi és 48-as párt. A függetlenségi párt azt mondja, hogy neki Istene és mindene Kossuth Lajos, annak az elveit követi, — legalább mondja ; hogy mennyire követi tényleg, azt nem tudom. (Mozgás bal/elől.) Ha ez igy áll, t. képviselőház, akkor nemcsak a 48-as pártnak kellene tisztelni Kossuth Lajos elveit, hanem kellene, hogy tisztelje a mélyen t. belügyminiszter ur is. És hogyha a belügyminisztériumban tisztelik Kossuth Lajos elveit, akkor a t. belügyminiszter ur sohasem mondhatja miránk azt, hogy a mi pártunk nemzetrontó, hazaellenes. Mert ime, mit mondott rólunk Kossuth Lajos? Ez egyúttal igazolni fogja, mélyen t. Mezőfi Vilmos t. barátom felszólalását is. Kossuth Lajos a következőket irja (olvassa) : >>Valamint a vallás, a nemzetiség is társas érdek, ehhez, mint amahhoz, az államnak, mint ilyennek semmi köze. Az alkotmány biztosítván az egyesülhetés jogát, a polgároknak szabad nemzetiségi, mint egyéb érdekeik védelme s fejlesztése végett egyesülni s egyesületeket szervezni községenkint, megyénkint, országosan ép ugy, mint a protestánsok vallásos érdekei tekintetéből egyesülvék, községek, megyék, kerületek szerint s az ágostai hiten levők országosan is. De, miképen ezen vallásos társulatok, a nemzetiségbeliek sem követelhetnek területi hatóságot polgári tekintetben, hanem szorítkozni fognak nemzetiségi érdekeik ápolására. E szempontból azonban teljes rendelkezési szabadsággal birandnak, választhatnak főnököket, kiket tetszés szerinti czimmel felruházhatnak, valamint a vallási társulatok választhatnak elnököket, hiván azokat pátriárkák, metropoliták, érsekek, püspökök, szuperintendensek, felügyelők, gondnokoknak, vagy akárhogyan. Tarthatnak gyűléseket és hozhatnak határozatokat az alkotmány és törvény korlátain belül s az állam nem igényelhet egyebet, mint, hogy ezek az ülések nyilvánosak legyenek. Ez elv ugy fog alkalmaztatni a magyar, mint a többi nemzetiségre ; egyiknek sem lesz legkisebb kiváltsága, s a kormány, mint ilyen, egyiket sem fogja pártfogolni a többinek vagy valamelyiknek rovására. Mennyiben pedig a kormánynak, országgyűlésnek, megyének, községnek hivatalos nyelvre van szüksége, e részben a fentebbi elv akképen fogna alkalmaztatni, miszerint mindenhol a többség fogja elhatározni, micsoda nyelven vitessenek a közügyek, a kisebbségnek joga sértetlen hagyatván. Valamely megyének gyűlése pl. elhatározza, hogy a folyó évben román, vagy szláv, vagy szerb, vagy német, vagy magyar nyelven fogja vezetni a közdolgokat, azért a többi más ajkú polgároknak joguk lesz a maguk nyelvén nemcsak folyamodni, törvényszék előtt perlekedni, de a gyűlésekben is szólani. A kormány pedig a hivatalos magyar nyelvhez, ha a megye, melyhez intézi rendeletét, más nyelvet fogadott el hivatalosnak, e nyelven szerkesztett fordítást tartozik mellékelni közleményéhez, valamint a megye hasonló módot fog követni a kebelében levő községekkeli érintkezésben. így viszont a megye, ha hivatalos nyelve nem a magyar, fordítást kapcsoland a kormányhoz intézett jelentéséhez. A törvények pedig az országban divatozó valamennyi nyelvre lefordíttatván, az illető nyelveken is ki fognak hirdettetni.« Disztingváljunk, t. képviselőház ! (Zaj.) Elnök : Nagy György és Lukács László képviselő urakat kérem, szíveskedjenek csendben maradni ! Pop Cs. István : Én ezt felolvastam, t. képviselőház ! Nem vagyok balga, hogy ezt a maga egész teljességében követeljem, de ha ettől a határtól beljebb, kevesebb joggal akarunk szervezkedni, akkor miniszter nem mondhatja ránk azt, hogy mi nemzetrontó politikát űzünk. Ha én kevesebbet kívánok, mint Kossuth Lajos, akkor annak, a ki azt mondja, hogy nemzetrontó politikát folytatok, nincs tudomása a történelemről, nem ismeri Kossuth Lajost. Azt mondják, igen, ez akkor történt, a mikor reméltük, hogy valamiképen megértjük egymást, valamiképen kiegyezünk. De méltóztassék csak meghallgatni, hogy akkor, a mikor már lezajlott a szabadságharcz, későbben, 1859-ben, milyen gyönyörű dolgokat mond. Különösen azért tartom