Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-324

298 32b. országos ülés 1908 mértékig szélesebb és arányosabb alapokra fektessük a törvényhatósági választóijogot is. Azonban vannak követelések, különösen radikális részről, a melyek kapcsolatban ezzel az önkormányzatban a virilizmus intézményének megszüntetését is követelik. (ügy van! balfelöl) Bocsánatot kérek, a virilizmus semmiképen sem tisztán magyar intézmény, a virilizmus is olyan intézménye az önkormányzatnak, a mely a külföldön is ismeretes és a mely a külföldön is igen sok tekintetben bevált. Nem akarok dicshimnuszt zengeni a virilizmusnak, de van abban a virilizmusban czélzata és belső lényege szerint egy egészséges gondolat, t. i. az, hogy a nagyobb érdekeltségnek és a nagyobb vagyoni erővel rendszerint együtt járó magasabb szellemi nívónak megfelelő, arányosan nagyobb befolyás biztosíttassák a helyi ügyek intézésére. (Mozgás a baloldalon,) Azért a virilizmus eltörlését, vagy legalább is teljes eltörlését részemről megfontolandónak tartom. Nem zárkőzhatom el azonban az elől, hogy a virilizmust ne mai drasztikus alakjában tartsuk fenn, hanem oly módon, hogy a nagyobb adófizetőknek együttesen adjunk arányosan na nyobb befolyást az önkormányzati képviseletek választására. (Mozgás.) A virilizmusnak mai módja drasztikusnak mondható, mert közvetlen személyes ottülési és szavazási jogot ad az illető nagyobb vagyonnal bíró egyénnek a képviseletben. A városokra nézve, különösen a nagyobb, a törvényhatósági városokra nézve azt tartom, hogy igenis megfontolás tárgyát képezhetné a virilizmus eltörlése és az egész képviseletnek választás alapján való összeállítása. Azonban itt is meggondolandó lesz nemzeti szempontból, — minthogy ezen városok között is vannak olyanok, a melyek nemzeti szempontból még mindig nem asszimilálódtak tökéletesen és teljesen — vájjon a virilizmusnak ezeknél is való teljes feladása nem fogja-e nemzeti ügyünk sérelmét maga után vonni. (Mozgás. Halljuk/) Miután az önkormányzatról és a törvényhatóságokról beszéltem, nem kerülhetem el, t. ház, Fiume törvényhatóságának állapotát. (Halljuk! Halljuk!) Fiume város tulajdonképen egy magyar törvényhatóságot képez; közigazgatásilag nem tekinthető másnak, mint magyar törvényhatóságnak. Ez volt az eldigi kormányoknak következetes felfogása, sőt ez a törvényé is, habár bizonyos közigazgatási tekintetben Fiúménak különleges állása és helyzete van. Fiume tekintetében a rendőrség államosítását sürgős szükségnek tartom, azon specziális viszonyoknál fog vaj ä melyek Fiúméban a közrend megzavarása tekintetében (TTgy van ! jobb felöl.) folytonosan felmerülnek. Méltóztassék csak a mostani állapotokat tekinteni Fiúméban. Nem felháborító dolog-e az, hogy a magyar lap szerkesztőjét, a magyar lap nyomdáját megtámadják, a nyomdát szétrombolják. (Mozgás.) május 15-én, péntekén. Búza Barna: Azok svihákok és nem tisztességes egyének! Laehne Hugó: Csak tisztességesen irjon az a magyar újság! (Mozgás.) Kmety Károly: Nem ismerem közelebbről ezen esetnek motívumait, de hogyha nem is ezen eseteket, hanem a más eseteket veszszük; ha a magyar czégfeliratok leszaggatását és hasonló körülményeket tekintjük, vájjon nem látjuk-e be, hogy Fiume autonóm hatáskörében a rendőrséget, a rendőri fegyveres erőt tovább meghagyni nem tanácsos, mert Fiume ezen hatóságában a magyar állam érdekének és a közrend és közbátorság követelményeinek eleget tenni nem tud, vagy nem képes ? Azt hiszem tehát, hogy Fiume város tekintetében azon álláspont felel meg a helyes politikának, hogy Fiume városában lehetőleg államosítsuk a rendőrhatóságot és a rendőri fegyveres erőt. B tekintetben a magyar kormány keze nincs megkötve, mert az a provizórium, a nieby jelenleg létezik Fiume város igazgatási szervezete tekintetében, szabad kezet ad a magyar kormánynak illetve törvényhozásnak és Fiume város autonómiája nem képezheti akadályát annak, hogy egyes közigazgatási ágak, tehát igy a rendőrség is egyenesen állami tisztviselőkkel, állami közegekkel láttassanak el. Befejezésül az önkormányzat dolgához még egy gondolatot kívánok a t. belügyminiszter ur figyelmébe ajánlani, (Halljuk!) t. i. a járási önkormányzat gondolatát. A mióta az alkotmányválság háttérbe szorította a közigazgatási reform ügyét, azóta ezekről a nagyfontosságú kérdésekről, a melyek közigazgatásunk javításának tengelyét képezik, alig esik szó. A járási önkormányzat nélkül, a járásoknak külön kisebb közigazgatási korpor ácziókká fejlesztése nélkül a magyar közigazgatás, a magyar önkormányzat az ő helyhatósági feladatainak teljesítésére nem lesz képessé tehető. A közigazgatás csak közelfekvő központi hatóságokkal lehet jó intézmény; a vármegye igen nagy; a község igen kicsiny és igen gyenge. Egy közbenső önkormányzati testületnek a szervezése a modern közigazgatási feladatok jól való elvégzésének követelménye. A vármegye igen jó lehetett a középkor közigazgatásinak elvégzésére és jó lehetett addig, a míg közigazgatásunk a feladatok ujabb és ujabb seregével nem lett terhelve. De a mai közigazgatási feladatok elvégzésére a vármegye az ő távolfekvő központi hatóságaival nem fog soká képes lenni, sőt feladatának már ma sem felel meg. Nagytévedés, legalább véleményem szerint, a vármegyét a járási önkormányzat szervezésétől félteni. A vármegyének meglesznek a maga saját nagyobb feladatai; a vármegyének megmarad az ő alkotmány védő feladata is, de a járási önkormányzat szervezése a vármegyét tehermentesíteni fogja olyan feladatoktól, a melyek természetük szerint egy kisebb kört érdekelnek és