Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-324

324. országos ülés 1908 és a törvénytisztelet az eddigi állapotokhoz képest csak fokozódni fog. A parlamenti szokáshoz képest leszek bátor egy pár rövid szóval reflektálni Mezó'fi t. képviselőtársam két határozati javaslatára, Az egyesülési ós gyülekezési jogra nézve annyiban egyetértek vele, hogy ennek a két fontos állampolgári alapjognak a szabályozása csakugyan törvényhozási intézkedést igényel. Hiszen a legtöbb kultur- és modern jogállamban az egyesülési ós gyülekezési jog kérdése törvényileg van szabályozva, és valóban primitív állapotot képez az, hogy Magyarországon, ebben a szabad országban ennek a két alapjognak a kérdése még mindig rendeletekkel van szabályozva, és folytonosan pótlólag kiadott belügyminiszteri rendeletekkel szabályoztatok és módositatik továbbEz tarthatatlan állapot. Ennek az állapotnak mielőbb véget vetni nagyon is kívánatos. Én a magam részéről is nagyon kérném a belügyminiszter urat, hogy az egyesülési és gyülekezési jognak törvényhozási szabályozására nézve a kezdeményezést mielőbb megtenni méltóztassék. Azt a kérést is teljesen méltányiandónak tartom, a melyet második határozati javaslatában elébünk terjeszt, t. i. Budapest főváros lakásviszonyainak rendezésére nézve. A ki ismeri ennek a városnak szerencsétlen lakásviszonyait, és azt a szerencsétlen népességet, amely ezen lakásviszonyoknak valósággal áldozata, annak meg kell engednie, hogyha nem sikerül e kérdést az autonómia keretében, a főváros szabályrendelete utján megfelelőleg szabályozni, ugy semmikép sem szabad habozni arra nézve, hogy ezt a kérdést törvényhozási utón rendezzük, természetesen, hozzáteszem, a tulajdonjog sértetlensége mellett. (Helyeslés.) Szerény felszólalásomnak czélja különösen a közigazgatás némely bajainak és hiányosságainak rövid megbeszélése, azon közigazgatásé, a melynek vezetése túlnyomó nagy részben épen a belügyminiszter ur kezében van vagy közvetlenül, vagy pedig főfelügyeleti joga alapján. A közigazgatás tekintetében a panaszok nem szünetelnek és teljesen igazat adok Gaal Gaszton barátom délelőtti megjegyzésének, hogy t. i. ez a közigazgatás rendkívül sok panaszra ad okot, még pedig nemcsak nemzetiségi t. képviselőtársaim, hanem mindnyájunk részéről. És ha ez a közigazgatás nem is olyan ma, a minőnek Sennyey Pál mondotta egy időben, hogy t. i. ázsiai állapotban van, az bizonyos, hogy ez a közigazgatás egészen európai állapotba máig se jutott. T. ház! Közigazgatásunk rosszaságának különösen két okát találom. Az egyik személyes, a másik intézményes természetű. A személyes természetű különösen abban áll, hogy a közigazgatási tisztviselők közigazgatási képzettsége meglehetősen el van hanyagolva. (Igaz! Ugy van! Felkiáltások: Az egyetem az oka!) május 15-én, pénteken. 295 Bocsánatot kérek, az egyetemen is nagyon, de nagyon kis tér van engedve a szorosan vett közigazgatási jog tanításának, ugy hogy az egyetem e kis tér mellett annak a feladatnak sem képes eleget tenni, hogy elméletileg megfelelő képzettséggel lássa el azt az ifjúságot, a mely a közigazgatási pályára készül. De különösen hiányosnak tartom a közigazgatási tisztviselők gyakorlati kiképzését, a mely tekintetben a belügyminiszter urnak módja van, sőt szerintem kötelessége is segíteni a bajon, még pedig olyképen, hogy a kvalifikáczionális törvény azon imperativ rendelkezését, hogy a kormány gondoskodjék a gyakorlati közigazgatási vizsgálatnak életbeléptetéséről, mielőbb végrehajtsa. Igaz, hogy a törvény prekiuziv terminust nem szabott ezen utasítás tekintetében, .... Horváth József (marosvjvári): Egy évet! Kmeiy Károly : Ha prekiuziv terminus van, akkor pláne a belügyminiszter úr elődei nagy törvénysértést követtek el, a mikor ez utasításnak eleget nem tettek és én meg vagyok győződve, hogy épen gr. Andrássy Gyula törvénytiszteletétől várhatjuk el, hogy ezt a sérelmet orvosolva, közigazgatásunk nagy üdvösségére, közigazgatásunk gyakorlati kiképzésének biztosítására a közigazgatási gyakorlati vizsgát mielőbb szabályozni és életbeléptetni fogja. (Helyeslés.) Azonban t. ház, intézményes bajok is vannak a közigazgatás terén. Ezek a bajok főleg az önkormányzat hiányosságában, az önkormányzati bajokban keresendők. A legelső, legsúlyosabb természetű baj az önkormányzat tekintetében az önkormányzat pénzügyeinek mostani siralmas állapota. Halász Lajos t. barátom igen szép és nagyon figyelemre méltó beszédet mondott az általános tárgyalás folyamán a magyarországi városok pénzügyének szomorú helyzetéről. Megdöbbentő színekkel ecsetelte azt a nyomorúságot, melylyel ezek a városok háztartásukban küzdeni kénytelenek. Én a magam részéről is folytonosan figyelem a magyar városok pénzügyi helyzetét, ugy is mint egy városnak a képviselője, ugy is, mint a ki a közigazgatás terén az elméleti kérdésekkel foglalkozik, s igy a gyakorlat kérdéseit is ismerni tartozik és csak megerősíthetem, hogy a mit Halász Lajos barátom a városok pénzügyi állapotáról mondott, egyáltalában nincsen sötétebb színekkel festve, mint a milyen sötét és komoly a való állapot. (Igaz! Ugy van!) De nemcsak a városok tekintetében van baj. Egyoldalii felfogás vádjának tennők ki magunkat, ha csakis a városok pénzügyének siralmas állapotát vennők észre. Igen nehéz és súlyos állapotok uralkodnak a kisközségeknél és a nagyközségeknél. Az u. n. pótadórendszer a legszerencsétlenebb rendszer az önkormányzati pénzügyek tekintetében. Nálunk ez a pótadórendszer, mint a hogy a dolog természete