Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.
Ülésnapok - 1906-324
294 324. országos ülés 1908 május 15-én, pénteken. uzsorát, a mely még folyton növekedik, mert májusban újra emelték a lakbéreket a kazak egyharmadrészében, holott a múlt negyedben olyan nagy volt az elkeseredés és a tüntetés, hogy egyes háziurakat megvertek, ablakaikat bezúzták. Már mindenki azt hitte, hogy nem merik folytatni ezt a valóságos kiszipolyozását a lakóknak és most azt látjuk, hogy ott folytatják, a hol elhagyták. Erre vonatkozólag bátorkodom a következő határozati javaslatot a t. háznak elfogadásra ajánlani (olvassa) : »A képviselőház felszólítja a belügyminiszter urat, hogy utasitsa a főváros tanácsát olyan lakbérleti szabályzat kidolgozására, a mely a fő- és székváros területén a lakbéruzsorát lehetetlenné tegye és a mely a dolgozó néposztályoknak olcsó és egészséges lakásokat biztosítson.« Végül van egy tiszteletteljes kérésem Magyarország belügyminiszteréhez és ez a kérésem abban áll, hogy kegyeskedjék engem felmenteni attól, hogy én minden szerdán a belügyminiszter urat meginterpelláljam, és kegyeskedjék engem is, a képviselőházat is, de Magyarország lakosságát, különösen a jogtalan miihókat, a kik áhitva, epedve várják a belügyminiszter ur törvényjavaslatát, .... (Felkiáltások bal jelöl: Az izgatók várják !) Buza Barna: Azok a milliók dolgoznak, azoknak dolguk van! Mezöfi Vilmos :... méltóztassék bennünket megnyugtatni azzal, hogy az általános, titkos és egyenlő választói jogról szóló törvényjavaslatot a belügyminiszter ur előterjeszti, (Felkiáltások balfelöl: Községen/centi!)... előterjeszti az általános, egyenlő, titkos és községenkénti választójogról szóló törvényjavaslatot. Addig is pedig méltóztassék kör vonatozni az általános választői jogról benyújtandó törvényjavaslat alapelveit, és tessék fix időt megállapítani, a mikor azt be tetszik terjeszteni. Az én nézetem és meggyőződésem az, hogy az Ígéretek ideje lejárt. Már két esztendő előtt történt, hogy a király a trónbeszédben a választói jog megteremtését kötelezőnek mondotta ki, kormányát erre a trónbeszédben utasította, és az ország népének az általános választói jog megteremtését kilátásba helyezte. Május 29-én 1906-ban Wekerle miniszterelnök ur itt a képviselőházban kijelentette, hogy a kormány legelső feladata lesz a választói jogot olyképen kiterjeszteni, hogy bevonassék az alkotmány sánczaiba Magyarország valamennyi polgára. Azóta két esztendő múlt el. A jogfolytonosság helyreállott, a budget — és pedig mind a kettő, , ugy a magyarországi, mint a közös költségvetés — megszavaztatott, és a parlament a szájkosár javaslatának uralma alatt,.. (Zaj a baloldalon. Felkiáltások bal felöl: Hát hogy beszélhet most annyit? Órák hosszat!) Fenyvesi Soma: Szájkosárról szól, a mikor délelőtt, délután beszél. IVlezöfi Vilmos: . . . megszavazza az 1908. évi költségvetést is, tehát a múlhatatlan, halaszthatatlan állami intézkedések, törvények, törvényjavaslatok tető alatt vannak és így nincs ennek a kormánynak más feladata, mint az, hogy az általános választói jogról szóló törvényjavaslatot benyújtsa. Én azt hiszem t. képviselőház, hogy ennek a javaslatnak a benyújtása megelőzhetné azt a boldog fúziót, a melyre a t. képviselő urak annyira törekednek. Én azt hiszem, hogy a fuzionálásnak semmi köze sincs ehhez a javaslathoz. Azért kérem a t. belügyminiszter urat, méltóztassék az általános választói jogról szóló törvényjavaslatot benyújtani ós erre vonatkozólag a képviselőházat és az országot mielőbb megnyugtatni. Elnök: Szólásra következik? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Kmety Károly. Kmeíy Károly: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Bozóky Árpád: Halljuk a fúziót! Kmety Károly: Szives elnézésüket kell kérnem, hogy a délutáni ülés kedólytelenségót nem fogom élvezetessé tenni, minthogy komoly, mondhatnám szakszerű és száraz kérdésekkel kívánok lehető rövidséggel foglalkozni (Halljuk! Halljuk!) Bozóky Árpád: A fúzió nem száraz kérdés! Kmeíy Károly: T. képviselőtársamnak ezen közbeszólására azt válaszolhatom, hogy a belügyi tárcza költségvetésének vitájánál avval a bizonyos fuzió-kérdéssel nem foglalkozhatom. Saját szerény egyéni nézetemet igen szívesen fogom közölni bármikor; akár itt, akár másutt erről a kérdésről, de hogy most azzal foglalkozzam, azt fejtegessem, maga a ház nem engedheti meg, a sürgősség miatt. Bozóky Árpád: Hogyne! (Halljuk!) Elnök: Csendet kérek, Bozóky képviselő ur! Kmeíy Károly: Legyenek azonban meggyőződve t. képviselőtársaim, hogy azok a gyanúsítások, a melyek a függetlenségi pártot, különösen az önök részéről is, ezen kérdéssel kapcsolatosan érintik, nem fognak igazságoknak bizonyulni, mert ez a párt soha olyan párttal, a mely a függetlenségi pártnak közjogi programmját teljességgel magáévá nem teszi, egyesülni nem fog, és egyesülnie nem is lehet. (Helyeslés a balpárton. Mozgás a szélsőbaloldalon.) A belügyminisztérium központi kiadásait megszavazom, ós pedig szívesen szavazom meg, különösen azért, mert ezen nagyfontosságú tárczának élén jelenleg olyan egyéniséget tisztelhetünk, a ki teljes garancziát nyújt nekünk e tekintetben. Bozóky Árpád : A hatvanhetes politika tekintetében. Kmety Károly : Más kérdés a politikai kérdés, de kormányzati és közigazgatási tekintetben a belügyminiszter ur személye teljes garancziát képez nekünk arra, hogy ezen nagy közigazgatás körében a tisztesség, lelkiismeretesség