Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-324

292 32i>, országos ülés 1908 jóvá. (Helyeslés a baloldalon. Zaj.) Pedig volt idő, mikor a t. 48-as és függetlenségi pártnak szintén nem engedtek meg egyletet alakítani, szintén betiltották gyhléseiket, akkor nem méltóztattak ezt az eljárást helyeselni. (Felkiáltások : Nagy különbség van!) Semmi különbség, t. 48-as és függetlenségi párt. Mert mi is. újjászervező szocziáldemokraták harczolunk ugyanazokért az ideálokért, a melyeket önök 30—40 éven át hirdettek, mi is a független és önálló Magyarország mellé állunk ezért szervezkedünk. Minket ugyanúgy üldöznek,, mint a hogy önöket üldözték a szabadelvű rezsim alatt. Egy hang (baljelől) : Nagy különbség! Mezőfi Vilmos: A munkásokon kezdik, de ne méltóztassék azt hinni, hogy a munkásoknál és a kisgazdáknál megállanak. Egy hang (balfelöl): Dehogy állanak! Mezofi Vilmos: Nemrég, a napokban, Pető Sándor t. képviselőtársam kérdést intézett a kultuszminiszter úrhoz az iránt, hogy miért nem hagyta jóvá, mivel indokolja a betiltását a Magyarország tanitói által megalakitaui szándékolt szabad tanitói egyesületnek, hogy miért tagadta meg annak alapszabályaitól a láttamozást. Egy hang (balfelöl): Mert vallásellenes! Mezőfi Vilmos: Bocsánatot kérek, Pető Sándor képviselőtársam felolvasta az egyesület alapszabályaiból azt a részt, a melyből kitűnt, hogy a tanítók az állami egységes népoktatás mellett akartak r>ropagandát csinánli. Múzsa Gyula : A tanító tanítson, ne csináljon propagandát! Mezőfi Vilmos: Es Apponyi Albert kultuszminiszter ur a Pető Sándor képviselőtársam által felolvasott végzés szerint azzal az indokolással tagadta meg a láttamozást, mert, úgymond, nem engedi meg, hogy a tanítóság részekre oszoljék. (Felkiáltások baljelől : Igaza van!) Igaza volna az esetben, ha ugyanilyen indokolással pl. megtagadta volna és megtagadná a katholikus tanítók, a katholikus tanárok, a református tanítók, a református tanárok, a zsidó tanítók, a zsidó tanárok egyleteitől az alapszabályok láttamozását. Ha megengedi, hogy felekezet szerint széttagolódjanak a néj)tanitók és a tanárok, akkor sehogy sem látom be, hogy milyen jogczimen lehet megtagadni a tanítóknak egy csoportjától az egyleti működést csak azért, mert az egységes állami népoktatás megvalósításán akarnak fáradozni. (Mozgás baljelől.) De, t. ház, még súlyosabb jogsérelem is történt a gyülekezési jog terén. Itt vannak az ország református lelkészei. A múlt esztendőben 625 református lelkész összegyülekezett Budapesten abból a czélból, hogy megalakítsa a református lelkészek országos egyesületét azzal, az alapszabályban bevallott nyílt czéllal, hogy: 1. az erkölcsi és anyagi érdekeiket előmozdítsák ; 2. hogy a vallásosságot ébren tartsák ; 3. hogy hivatalos egyházukat támogassák ; 4. hogy az 1848 : XX. t.-cz. becsületes végrehajtását szorgalmazzák. május 15-én, pénteken. Múzsa Gyula: Bízzák ezt a miniszterre, nem az ő dolguk! Hammersberg László : Bizzák ezt a kormányra! Szekularizálni! Mezőfi Vilmos: Ez a 625 református lelkész kidolgozta az alapszabályokat, benyújtotta a belügyminiszter urnak, s a belügyminiszter ur arról értesítette ennek a református lelkész-egyesületnek végrehajtó bizottságát, hogy csak az esetben lesz hajlandó alapszabályaikat jóváhagyni, hogyha a református konvent jóváhagyja ezt az egyletalakulást egyrészt, másrészt, ha az egylet elismeri a református konventnek fenhatóságát. Hát ez a gyülekezési s egyesülési szabadságnak helytelen felfogásából eredő utasítás. Mert én értem azt, hogy a t. kormány miért nem szereti és miért nem látja szívesen ezt a 625 szervezkedő lelkészt, bizonyára azért nem látja szívesen, mert attól tart, hogy a kormánynak is, a mai kormányzati szellemnek és politikának is esküdt ellenségei. S onnan látom és következtetem a nagy ellenszenvet, hogy a mikor ez a 625 református lelkész egybegyűlt, magánbeszélgetésben, sporadikus jelenségkép, egyes lelkészek az egyházi vagyon szekularizáczióját emlegették. (Zaj a baloldalon.) En nem akarok annak fejtegetésébe menni most, hogy ez jogos-e vagy nem, nézetem szerint jogos ; de én csak abba megyek bele, helyes-e, hogy egy egyesületnek, ilyen értelmes, intelligens, mondhatni a legintelligensebb férfiakból alakult egyesületnek alapszabályait azért nem akarta láttamozni, mert az uralkodó kormányzattal vagy annak szellemével ellentétes álláspontot akarnak elfoglalni. Okolicsányi László : Egyházi hatóságok ellenére ! Egy hang (balfelől) : Fenhatóságukkal szemben ! (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Mezőfi Vilmos: Annak a 625 lelkésznek joga van az ő mindenféle fenhatóságától függetlenül egyletet alakítani, a mely saját érdekeiket akarja előmozdítani. Ebbe a kormányhatóságnak beleszólása nem lehet, a kormányhatóság nem lehet biró vallási és egyházi belkérdések eldöntése körül. (Zaj.) Hanem talán egészen más oka van annak, hogy a t. kormány azt akarja, hogy a konvent fenhatósága alatt álljon ez a 625 lelkész. Azért akarja ezt, mert a konventben a kormány-barát protestantizmus többségben van, domináló helyet foglal el, és nem akarja, hogy 625 lelkész független legyen, függetlenül megnyilatkozhassék, azt a veszedelmes 1848: XX. t.-czikket propagálja és annak becsületes végrehajtása mellett mozgalmat tudjon indítani. (Zaj a baloldalon.) De ez ellen sem volna kifogásom, ha minden felekezettel szemben ugyanilyen pártatlansággal járna el a kormány. De a mikor tudom, hogy a katholikus népszövetség megkapta jóváhagyott alapszabályait, a melyeknek értelmében minden különösebb czeremónia nélkül az ország 14.000 községében, ha tetszik, egy hét alatt meg tudja alaki-