Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-324

324-. országos ülés 1908 május 15-én, pénteken. 289 jog dolgában hoztam fel. De van szerencsém az egyesülési szabadság dolgában ugyancsak ilyen czifra végzésekkel bizonyítani, hogy az egyesülési jogot, az egyesülés szabadságát sem tisztelik Magyarországon azokkal szemben, a kik az uralkodó áramlattal, az uralkodó többséggel, az uralmon levő többség nézeteivel ellenkező felfogásokat vagy elveket vallanak. Ennek bizonyságára bemutatom többek közt ugyancsak a berettyóuj falusi főszolgabiró urnak egy végzését, a melyben zsákai lakosoknak megtiltja azt, bogy a miniszterileg jóváhagyott alapszabályokkal bíró országos munkásvédő-szövetségnek ott egy fiókegyletét, illetőleg csoportját megalakitsák. A. véghatározat igy hangzik (olvassa) : »Pap Lajos és társai zsákai lakosok kérvénye, melyben engedélyt kérnek arra, hogy Zsáka községben folyó évi, vagyis 1908. évi márczius hó 22-én, a munkásvédő-szövétség helyi csoportjának megalakítása és ezzel kapcsolatosan egyéb politikai kérdések ismertetése czéljából népgyűlést tarthassanak. Véghatározat: Miután az országos munkásvédőszövetség zsákai helyicsoportjának működését a belügyminiszter ur 1907. évi május hó 13-án ennyi szám alatt kelt intézkedésével beszüntette, (Mozgás a középen.) és miután kérvényezők értelmi fejlettsége ma sem nyújt kellő biztosítékot egy ilyen helyi csoport működésének helyes és szabályos vezetésére, a kérelmet elutasitom, s erről Pap Lajos és társai, zsákai lakosokat azzal értesitem, hogy joguk van jelen véghatározat ellen Biharmegye alispánjához 15 nap alatt felebbezni.« Ebben a végzésben az az érdekes és jellemző, hogy 1907. évi május hó 15-én tényleg a belügyminiszter ur — az én meggyőződésem szerint helytelen értesités alapján, a Zsáka körüli nagybirtokosoknak helytelen értesitése alapján, a mely befolyásolta az ottani főszolgabiró urat — abban, hogy a zsákai munkásoknak szervezkedését, vagyis ott helyi csoport megalakítását abból a czélból, hogy maguknak tisztességesebb, magasabb munkabért vívjanak ki, lehetetlenné tette és megszüntette a helyi csoportot. Elismerem, hogy a belügyminiszter urnak az alapszabályokban biztositott jogánál fogva erre joga volt, de igaza nem volt. Mert ha 1907 május 13-ikán a belügyminiszter ur megszüntet egy helyi csoportot, kérdem a t. belügyminiszter urat, hogy 1908 márczius 22-ikén, tehát egy évvel azután nem szabad-e azoknak a zsákai munkásoknak egy uj csoportot alakítani ? Hát az átoknak apáról fiúra tizedik iziglenig kell a zsákaiakra nehezedni, hogy szervezkedniök nem szabad, mert talán egyszer alapszabályellenesen jártak el és egyszer felfüggesztették a helyi csoportot. Azt hiszem, a legnagyobb bűnösöknek is valamikor megbocsátanak; hát azon szegény munkásoknak, a kik bizony nem tudatosan követtek el bűnt, hanem a híbájok csak az lehetett, hogy a helyi csoport összebeszélt, hogy ezentúl nem öt hatosért fognak krumplit kapáim az uradalomnak, hanem hat hatosért és ezért a nagy bűnért feloszlatták KÉPVH. NAPLÓ. 1906—1911, XVIII. KÖTET. a helyi csoportot, ezeknek többé megbocsátani nem lehet 1 És hogy elkövették ezt a nagy bűnt, rá egy évre nem szabad többé alapszabálylyal biró törvényesen ellenőrzött testületnek a helyi csoportját megalkotni ? Nem hiszem, hogy a belügyminiszter urnak ez volna az intencziója, vagy ha rosszul tudom, akkor erre nézve is méltóztassék törvényjavaslatot benyújtani és törvényileg megállapítani, hogy az egyszer feloszlatott egyesületet egy éven belül ugyanazon tagoknak megalapítaniuk nem szabad. Akkor tisztelni fogom ezt az eljárást. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Mezőfi Vilmos : Ha ilyen törvény van, akkor azt tiszteletben fogom tartani, de tudtommal sem ilyen törvény, sem a miniszternek olyan rendelete nincsen, hogy milyen időközben szabad újra egyletet alakítani azoknak, a kiket egyszer valami miatt feloszlattak vagy megrendszabályoztak. A szolgabíró megmondja különben jelentésében, hogy mivel nem változtak meg, t. i. szellemi fejlettségük nem fokozódott. Hát ez nagyon szomorú, t. ház. Mert ennek épen az a főszolgabíró, az a kormányhatóság és az a jobbmódu polgárság az oka, miért nem gondoskodnak arról, hogy annak a szegény munkásnak a szellemi fejlettsége ott előbbre vitessék ! Olay Lajos: Allamellenesek, ez az egész ! (Zaj. Elnök csenget.) Mezőfi Vilmos : T. képviselőház ! Hogyha én a kritika fegyverével akarnék élni, akkor én ugy a belügyi tárcza, mint a költségvetésnek egész mezején igen számos olyan dolgot tudnék felhozni, a melyek azt bizonyitanák, hogy a felettes és ellenőrző hatóságok száz és száz esetben elmulasztják kötelességük teljesítését vagy legalább is nem elég szigorúan hajtják végre a Teájuk bizott rendeletet. Felhozhatnám a szegényügyet, a betegügyet, felhozhatnám talán a közbiztonság ügyét is. De egy dolgot nem hozhatnék fel, t. ház, azt, hogy az egyesülési és gyülekezési jog dolgában, ha valami visszaélést, vagy a törvények és rendeletek ellen valami kihágást követ el az a szegény nép, mondom, még szemrehányásként sem hozhatnám fel azt, hogy a közigazgatási hatóság a legszigorúbb módon meg nem torolna minden a gyülekezés és egyesülési jogot szabályozó rendeletbe ütköző bárminő visszaélést. Ennek bizonyítására leszek bátor felolvasni néhány büntető végzést. Csernő faluban, ez egy kis falu Aradmegyében, szörnyű bűntettet követtek el a lakosok azzal, hogy az országos munkásvédő-szövetség helyi csoportját megalakították. Ez már maga egy szörnyű nagy bűn volt. Mert azoknak oz embereknek az a feladatuk, hogy hallgassanak, fizessenek adót, engedelmeskedjenek a felettes hatóságnak és semmi szin alatt olyant ne tegyenek, a mi kelllemetlen lehetne esetleg a hatóságnak. Szóval, ez már maga nagy bűn volt. Azt a bűnt követték el, hogy megalakították a helyi 37