Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-324

324-. országos ülés 1908 május 15-én, pénteken. 289 jog dolgában hoztam fel. De van szerencsém az egyesülési szabadság dolgában ugyancsak ilyen czifra végzésekkel bizonyítani, hogy az egyesülési jogot, az egyesülés szabadságát sem tisztelik Magyarországon azokkal szemben, a kik az ural­kodó áramlattal, az uralkodó többséggel, az ural­mon levő többség nézeteivel ellenkező felfogásokat vagy elveket vallanak. Ennek bizonyságára be­mutatom többek közt ugyancsak a berettyóuj falusi főszolgabiró urnak egy végzését, a melyben zsákai lakosoknak megtiltja azt, bogy a miniszterileg jóváhagyott alapszabályokkal bíró országos mun­kásvédő-szövetségnek ott egy fiókegyletét, illetőleg csoportját megalakitsák. A. véghatározat igy hangzik (olvassa) : »Pap Lajos és társai zsákai lakosok kérvénye, melyben engedélyt kérnek arra, hogy Zsáka községben folyó évi, vagyis 1908. évi márczius hó 22-én, a munkás­védő-szövétség helyi csoportjának megalakítása és ezzel kapcsolatosan egyéb politikai kérdések ismertetése czéljából népgyűlést tarthassanak. Véghatározat: Miután az országos munkásvédő­szövetség zsákai helyicsoportjának működését a belügyminiszter ur 1907. évi május hó 13-án ennyi szám alatt kelt intézkedésével beszüntette, (Mozgás a középen.) és miután kérvényezők értelmi fejlett­sége ma sem nyújt kellő biztosítékot egy ilyen helyi csoport működésének helyes és szabályos veze­tésére, a kérelmet elutasitom, s erről Pap Lajos és társai, zsákai lakosokat azzal értesitem, hogy joguk van jelen véghatározat ellen Biharmegye alispánjához 15 nap alatt felebbezni.« Ebben a végzésben az az érdekes és jellemző, hogy 1907. évi május hó 15-én tényleg a belügy­miniszter ur — az én meggyőződésem szerint helytelen értesités alapján, a Zsáka körüli nagy­birtokosoknak helytelen értesitése alapján, a mely befolyásolta az ottani főszolgabiró urat — abban, hogy a zsákai munkásoknak szervezkedését, vagyis ott helyi csoport megalakítását abból a czélból, hogy maguknak tisztességesebb, magasabb munka­bért vívjanak ki, lehetetlenné tette és megszün­tette a helyi csoportot. Elismerem, hogy a belügyminiszter urnak az alapszabályokban biztositott jogánál fogva erre joga volt, de igaza nem volt. Mert ha 1907 május 13-ikán a belügyminiszter ur megszüntet egy helyi csoportot, kérdem a t. belügyminiszter urat, hogy 1908 márczius 22-ikén, tehát egy évvel azután nem szabad-e azoknak a zsákai munkásoknak egy uj csoportot alakítani ? Hát az átoknak apáról fiúra tizedik iziglenig kell a zsákaiakra nehezedni, hogy szervezkedniök nem szabad, mert talán egyszer alapszabályellenesen jártak el és egyszer felfüggesztették a helyi csoportot. Azt hiszem, a legnagyobb bűnösöknek is valamikor megbocsátanak; hát azon szegény munkásoknak, a kik bizony nem tudatosan követtek el bűnt, hanem a híbájok csak az lehetett, hogy a helyi csoport összebeszélt, hogy ezentúl nem öt hatosért fognak krumplit kapáim az uradalomnak, hanem hat hatosért és ezért a nagy bűnért feloszlatták KÉPVH. NAPLÓ. 1906—1911, XVIII. KÖTET. a helyi csoportot, ezeknek többé megbocsátani nem lehet 1 És hogy elkövették ezt a nagy bűnt, rá egy évre nem szabad többé alapszabálylyal biró törvényesen ellenőrzött testületnek a helyi csoport­ját megalkotni ? Nem hiszem, hogy a belügy­miniszter urnak ez volna az intencziója, vagy ha rosszul tudom, akkor erre nézve is méltóztassék törvényjavaslatot benyújtani és törvényileg meg­állapítani, hogy az egyszer feloszlatott egyesületet egy éven belül ugyanazon tagoknak megalapítaniuk nem szabad. Akkor tisztelni fogom ezt az eljárást. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Mezőfi Vilmos : Ha ilyen törvény van, akkor azt tiszteletben fogom tartani, de tudtommal sem ilyen törvény, sem a miniszternek olyan rendelete nincsen, hogy milyen időközben szabad újra egy­letet alakítani azoknak, a kiket egyszer valami miatt feloszlattak vagy megrendszabályoztak. A szolgabíró megmondja különben jelentésé­ben, hogy mivel nem változtak meg, t. i. szellemi fejlettségük nem fokozódott. Hát ez nagyon szo­morú, t. ház. Mert ennek épen az a főszolgabíró, az a kormányhatóság és az a jobbmódu polgárság az oka, miért nem gondoskodnak arról, hogy annak a szegény munkásnak a szellemi fejlettsége ott előbbre vitessék ! Olay Lajos: Allamellenesek, ez az egész ! (Zaj. Elnök csenget.) Mezőfi Vilmos : T. képviselőház ! Hogyha én a kritika fegyverével akarnék élni, akkor én ugy a belügyi tárcza, mint a költségvetésnek egész mezején igen számos olyan dolgot tudnék fel­hozni, a melyek azt bizonyitanák, hogy a felettes és ellenőrző hatóságok száz és száz esetben el­mulasztják kötelességük teljesítését vagy legalább is nem elég szigorúan hajtják végre a Teájuk bizott rendeletet. Felhozhatnám a szegényügyet, a betegügyet, felhozhatnám talán a közbiztonság ügyét is. De egy dolgot nem hozhatnék fel, t. ház, azt, hogy az egyesülési és gyülekezési jog dolgában, ha valami visszaélést, vagy a törvények és rendeletek ellen valami kihágást követ el az a szegény nép, mondom, még szemrehányásként sem hozhatnám fel azt, hogy a közigazgatási hatóság a legszigo­rúbb módon meg nem torolna minden a gyüle­kezés és egyesülési jogot szabályozó rendeletbe ütköző bárminő visszaélést. Ennek bizonyítására leszek bátor felolvasni néhány büntető végzést. Csernő faluban, ez egy kis falu Aradmegyében, szörnyű bűntettet követ­tek el a lakosok azzal, hogy az országos munkás­védő-szövetség helyi csoportját megalakították. Ez már maga egy szörnyű nagy bűn volt. Mert azoknak oz embereknek az a feladatuk, hogy hallgassanak, fizessenek adót, engedelmeskedjenek a felettes hatóságnak és semmi szin alatt olyant ne tegyenek, a mi kelllemetlen lehetne esetleg a hatóságnak. Szóval, ez már maga nagy bűn volt. Azt a bűnt követték el, hogy megalakították a helyi 37

Next

/
Thumbnails
Contents