Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-324

290 $2k-. országos ülés 1908 május 15-én, pénteken. csoportot, hogy ezen helyi csoport megalakítását a belügyminiszter urnak legutóbb kiadott rendelete értelmében a központ bejelentette ezt az illetékes főszolgabírónak és a község elöljáróságának, de maguk az ottani lakosok elfelejtették, elmulasztották ezt szintén bejelenteni. Ezért a bűnükért, hogy a központ ugyan bejelentette a megalakítást, de a helyi csoport önmaga ezt bejelenteni elmulasztotta, ezért — a következő büntetést szedvedték el : A borosjenői főszolgabíró, Borsody Géza, első fokon eütélte őket, az alispán ezt helybenhagyta, és a belügyminiszter ur a felebbezés elutasításával az ítéletet szintén jóváhagyta. Azért olvasom fel ezt, mert a belügyminiszter ur azt méltóztatott mondani, hogy ha hozzá ilyen végzések kerülnek, a legliberálisabban és a szabad gyülekezési és egyesülési jogot tiszteletben tartó módon szokott végérvényesen dönteni. (Olvassa:) »A magyar királyi belügyminiszter ur — számú végzésével Bodnár János és tizennyolcz társa csernői lakosok ügyében a szabálytalanul alakult egyesületben való részvétel miatt folyamatba tett kihágási ügyben vádlottak felebbezése folytán a következőképen itélt: A vármegye alispánja által 1907 május 3-ikán ennyi szám alatt a borosjenői főszolgabíró első fokú ítéletének helybenhagyásával hozott másodfokú büntető Ítélet oly változtatással hagyatik helyben, hogy figyelemmel a vádlottak büntetlen előéletére, a főbüntetésként Idszabott egy-egy napi elzárási büntetés öt-öt koronával megválthatónak mondatik ki, mert az országos munkásvédő szövetségnek központja által a helyi csoport megalakítása czéljából tartott gyűlés bejelentése nem mentette fel a helyi csoport vezetőségét azon kötelezettség alól, hogy a helyi csojoort megtörtént megalakítását a helyi hatóságnak bejelentsék.* Az egész hiba az volt, hogy a központ ugyan bejelentette a megalakulást az elöljáróságnak és a szolgabírónak, de a helyi csoport ezt nem tette meg és ezért kellett őket megbüntetni. Hát én nem tudom, hol van itt az igazság és hol van a ráczió. A fő az, hogy a hatóságnak tudni kell, hogy az megalakult és ez helyes, ha tudni akarja ; de hogy azért, mert a -központi vezetőség ugyan bejelentette, de a helyi csoport ezt elmulasztotta, megbüntessünk 17 szegény paraszt embert, a kinek sok pénz öt koronát fejenként lefizetni, ezeket arra kényszeríteni, hogy öt koronát lefizessenek, mert ilyen rettentő nagy mulasztást és bűnt követtek el, ez, t. képviselőház, nem igazságos dolog. Pedig a belügyminiszter ur a felebbezés folytán ezt az ítéletet jóváhagyta, mert az általam felolvasott okmány igy van aláírva : »Budapest, 1907 november 19-ikén. A miniszter meghagyásából: Bölcs, s. k. miniszteri tanácsos.* De itt van egy másik eset, t. képviselőház, Okány község Bihar vármegyében van. Okány község főszolgabírója a csépai járás főszolgabírója, Okányban is megalakult az országos munkásvédő-szövetség helyi csoportja. Ott is az a szörnyű dolog történt, hogy ők nem jelentették be a megalakulást; a központ bejelentette, de ők ezt elmulasztották. Most már a főszolgabíró, hivatkozással a belügyminiszter ur múlt évben kiadott rendeletére — ezt kegyeskedjék meghallgatni — 1907. augusztus 3-ikán, tehát a legnagyobb munka idején, 347 embert a munkából hazaczitált, őket egyenkint kihallgatta és mind a 347 embert fejenkint tíz korona és egynapi elzárásra Ítélte. Ezt az ítéletet megfelebbezték az alispánhoz, majd a belügyminiszterhez, a ki erre a következő végzést hozta (olvassa) : »Magy. kir. belügyminiszter 3100—1907. "VT. b). Kih. Bihar vármegye közönségének. Varga Gábor és társai ellen korrnányhatósági jáváhagyással ellátott alapszabályokkal nem biró egylet alakításában . . .« — nem áll, mert az Országos Munkásvédő Szövetségnek jóváhagyott alapszabályai vannak — »illetve működésében való részvétel miatt folyamatba tett kihágási ügy vádlottak felebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú Ítélet hozatott: A vármegye alispánja által 1907. évi május hó 7-ik napján 6874. kih. szám alatt a cséfai járás főszolgabirája elsőfokú Ítéletének helybenhagyásával hozott másodfokú büntető ítélete indokainál fogva azzal hagyatik helyben, hogy a büntetés — tekintettel az alsóbb hatóságok részéről felhozott enyhítő körülményen kívül vádlottak családi, illetőleg vagyoni körülményeire, egy nap helyett 10 koronában, behajthatatlanság esetén további egy napi elzárásban állapittatik meg. Erről a vármegye közönsége további eljárás végett értesíttetik. Budapest, 1907. évi augusztus hó 13-ik napján. A miniszter meghagyásából Kőszeghy s. k. miniszteri tanácsos.« (Mozgás és zaj.) Bocsánatot kérek, nem enyhe Ítélet, nem is igazságos Ítélet 347 embert egy deliktum miatt elitélni! Méltóztassék a vezetőket, vagy ha ugy tetszik, a felbujtókat elitélni, de ne 347 embert; ennyit nem lehet a munkából hazarendelni. De ez az eljárás mégis eredménynyel jár, — ezt méltóztassék örömmel tudomásul venni, — mert Okányban ma sincs helyi csoport; az a 347 paraszt ember ugy megrémült a büntetéstől és attól, hogy augusztusban beczitálták őket, hogy olyan áron mennek aratni, — nem kapnak sem egy, sem két hatossal többet, — mint a mennyit Okányi Schwarcz ur, ez a hatalmas gazdag ember, a kinek néhány ezer hold földje van ott, kegyeskedik nekik adni. De bizonyítani akarom azt, hogy a belügyminiszter ur utolsó rendelete olyan, hogy aszerint nemcsak az az egyszerű ember, de maga a központ is minduntalan belebotlik valamely rendeleti kihágásba. Itt van a párkányi járás főszolgabirájának végzése. A tárgy Balog Ignácz és társai köbölkuti lakosok kérelme, hogy folyó hó 25., 26-án megtartandó nyilvános népgyűlés engedélyeztessék. »Véghatározat. Balog Ignácz' és társai köbölkuti lakosok fentebb érintett kérelmének helyt adok, és ez alkalommal a belügyminiszter 122.000. III.