Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-324

288 324. országos ülés 1908 akczeptábilis programm. (Olvassa :) »c) A fokozatos földadó és d) esetleges idditványok, — tudomásul nem veszem, illetve a tervezett országos kongresszus megtartását nem engedélyezem.. Indokok. A megyei ügyvitel 16. §-a értelmében húsvét, pünkösd, karácsony első napján, továbbá vasárnap és nemzeti ünnepeken a hivatal szünetel, tehát április 19-ére tervezett kongresszuson a köteles ellenőrzés gyakorlására e hatóság nem kényszeríthető. De az sem engedhető meg, hogy sátoros ünnep első napján vallásos érzületének gyakorlatától a hatóság, a rendőrség és csendőrség, valamint a nagyközönség, elvonassék.« Ezen nagyon könnyen lehetne segiteni, mert a kinek a vallásos érzületét sérti, az ne menjen el, hanem menjen az Isten házába. Arra sem kényszeríti a hatóságot senki, hogy eljöjjön oda'; mi csak arra kértük, hogy vegye tudomásul. Egy hang (jobbfelől) : Rabulisztika ! Mezőfi Vilmos : Bocsánatot kérek, neki nem kell eljönni, neki csak egy kötelessége van : tudomásul venni a kongresszust. Most jön az igen érdekes része az indokolásnak, a melyet Laehne képviselő ur feltétlenül helyeselni fog, mert Popovics főszogalbiró egészen az ő álláspontjára helyezkedik, mondván (olvassa) : »Mindezektől eltekintve, a tervezett országos kongresszus .tartása azért sem engedélyezhető, mert e hatóság előtt nem lett igazolva, hogy az országos kisgazda-szövetség kormányhatóságilag láttamozott alapszabály mellett működik.« Megjegyzem, hogy épen ezen kongresszuson akarták az alapszabályokat elfogadni (Zaj. Olvassa): ». . . és hogy alapszabályai szerint jogositott lenne előbbi kongresszusain hozott határozatainak végrehajtására és pedig oly határozatok hozatalára és végrehajtására, melyre egyedül a törvényhozás illetékes ; mert oly határozatok hirdetése és pláne, mint a bejelentésben foglaltatik, végrehajtása, a mely szerint a dohánytermelést, vadászatot, halászatot és a kis üstön való szeszfőzést szabaddá tenni, határozottan törvénybe ütközik, és semmi egyébre nem való, mint a fennálló törvényes rend elleni izgatásra és a kormány és a törvényhozó testület elleni gyűlölet felébresztésére és táplálására, a minek megakadályozása a hatóságnak legelemibb kötelességei Laehne Hugó: Helyes! Éljen Popovics! Mezőfi Vilmos: Ha Laehne képviselő ur igazat ad ennek az indokolásnak, ha ezt a határozatot helyesli és éljenzi, akkor ne felejtse el a képviselő ur és a t. képviselőház, hogy akkor a függetlenségi és 48-as párt állandóan törvénysértést követett és követ el. mert állandóan azt hirdeti, hogy a 67-es alajDOt nem akarja elfogadni és megtartani. Igaz, most már el fogja fogadni, meglesz a fúzió, de eddig legalább hirdette, hogy a 67-es alapot reformálni, megdönteni akarja és a 48-as alapra akar helyezkedni, holott ma 67-es alapon kormányozzák Magyarországot. (Zaj.) Nagy György: Kétségbeejtően szomorú ! Ki május í5-én, pénteken. kell vándorolni ! Rabszolgaországban ilyen végzést nem szabadna hozni. (Zaj.) Elnök : T. ház ! A képviselőház elhatározta, hogy két órakor két óra tartamára az ülés megszakittatik. A ház ezen határozatának megfelelőleg kénytelen vagyok most, habár a képviselő ur beszédét nem fejezte is be, az ülést megszakitani. A tanácskozást négy órakor folytatjuk, s akkor a képviselő urnak joga van beszédét folytatni. (Szünet után.) (Az elnöki széket Návay Lajos foglalja el.) Elnök : T. ház ! Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. A szó illeti Mezőfi Vilmos képviselő urat. Mezőfi Vilmos: T. képviselőház! A szünet előtt bátor voltam a békési főszolgabírónak a Békés városába egybehivott országos kisgazda-kongresszust betiltó végzését bemutatni és felolvasni. Annál nagyobb az a sérelem, a mely ezzel a végzéssel a Békésen gyűlésezni akaró kisgazdákon esett, mert ugyanakkor, ugyanazon a nagy ünnepnapon, a melylyel való indokolással a békési főszolgabíró a békési kongresszust nem engedte meg, ugyancsak húsvét két napján kisgazdakongresszust tartottak Magyarország kisgazdái KisujszáUás városában. A különbség azonban a Békés városában betiltott kisgazda-kongresszus és a Kisújszállás városában ugyanakkor megengedett kisgazdakongresszus közt csak annyi, hogy mig a békési kisgazda-kongresszust az újjászervezett szocziáldemokrata-párti kisgazdák hivták egybe, addig a Kisújszálláson egybehivott és tudomásulvett kisgazda-kongresszus háta mögött a t. kormány állt. A t. kormány politikáját támogató »Magyar Lobogó* czimű hetilap szerkesztői jelentettek be Kisújszálláson kisgazda-kongresszust, azoknak szabad volt a szabad halászat, a szabad vadászat, a kisüstön való szeszfőzés megváltása és egyéb ilyen népbolonditó czélok érdekében — miként Laehne képviselő ur a szünet előtti tárgyaláson nekem közbevetőleg megjegyezte — tanácskozni, a szocziáldemokrata kisgazdák kongresszusát azonban Popovics főszolgabiró betiltotta, mert ugyanezek a kérdések alkalmasak voltak szerinte Békésen a kedélyek felizgatására és a törvények megsértésére. T. képviselőház! Ha valami, akkor ez állapit meg Magyarországon kétféle jogot és kétféle igazságot, hogy az egyik politikai párthoz tartozó kisgazdáknak nem volt szabad országos tanácskozást tartani, a másik politikai pártnak és a t. kormány érdekeit előmozditó kisgazdáknak azonban ugyanakkor, ugyanazon a szent ünnepen, szabad volt kongresszust tartani. De igen czifrán vagyunk, t. képviselőház, az egyesülési jog terén máskülönben is. A miket bátor voltam eddig felhozni, azokat a gyülekezési