Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-324

286 32b, országos ülés 1908 békés ünneplése politikai mozgalommal nem zavarható meg, épen ezért Arnold Máté és társai népgyűlés-bejelentését tudomásul nem veszem.« (Helyeslés a baloldalon.) Pető Sándor: Miért helyes ? Hát márczius 15-ike nem politikai ünnep ? (Felkiáltások a baloldalon : Nem, az nemzeti ünnep!) Nagy György: Hiszen leszavazták az indítványomat ! Hát egy hétig sem tart a következetesség ? Előterjesztettem egy törvényjavaslatot márczius 15-ének nemzeti ünneppé nyilvánitása iránt, de nem fogadták el! Most nemzeti ünnep, akkor meg nem kellett ? (Zaj.) Mezőfi Vilmos: Nagykanizsa városának rendőrkapitánya Somogyi Ede és társai nagykanizsai lakosok ama bejelentése tárgyában, hogy a »Szarvas« szálloda termében márczius 15-én felolvasást akarnak tartani, igy határozott (olvassa) : »Ezen bejelentést tudomásul nem veszem, a felolvasás megtartását nem engedélyezem, mert a szocziáldemokrata-párt felolvasása sérthetné a nemzeti ünnepen a hazafiúi kegyeletet, másrészt a munkások között, a kefegyári kizárásból kifolyólag oly izgalom uralkodik, mely tápot nyerve a felolvasáson, könnyen törvény és rendellenességre ragadhatná a hallgatóságot.« A nagykanizsai főszolgabíró tehát valóságos jóstehetséggel van megáldva ; ő előre tudja, hogy annak a szocziáldemokrata szónoknak felolvasása sérthetné a hazafiúi kegyeletet. Bocsánatot kérek, ilyent feltételezni nem szabad. (Mozgás a baloldalon.) Dobrovics Milán: Jobban ismeri a nagykanizsai viszonyokat, mint te. Az a főkapitány is tudja, mit csinál! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! \ Mezőfi Vilmos: Ilyent feltételezni hazafias embernek nem is szabad. Nem szabad feltenni egy magyar állampolgárról azt, hogy ő márczius 15-ikén olyasmit fog mondani és cselekedni, a mi a haza iránti szeretetnek vagy hűségnek veszedelmére, ártalmára vagy sérelmére lenne. De ha ilyesmi történik, arra való a sok csendőr, a kiknek költségeire 15 milliót fog a képviselőház megszavazni ; arra való az a sok százezer rendőr, a kikből minden városnak áll egynéhány a rendelkezésére, hogy ott legyen a felolvasáson és azért van ott a kapitány, vagy a szolgabiró, hogy, ha tényleg törvénybe ütköző dolgot mond az a szónok, rögtön megvonhassa a szót, feloszlathassa a gyűlést, — nézetem szerint helytelenül, de meg is teszi és megteheti, sőt ráadásul még az ügyészséghez is átteheti az ügyet, a hol, a mint a t. képviselő ur is tudja, pazar bőkezűséggel osztogatják az esztendőket az úgynevezett szocziáldemokrata izgatóknak. (Mozgás balfelől.) Hódy Gyula: Nagyon helyesen! Mezőfi Vilmos: Hogy Hódy Gyula képviselő ur ennek nagyon örül, azt tudomásul veszem, de azt talán nem helyesli Hódy képviselő ur, ha már előre sem engedik meg a népgyűlés tartását, holott még azt sem tudják, hogy mit fognak május 15-én, pénteken. azon a gyűlésen mondani. (Mozgás és zaj balfelől. Közbeszólások a jobboldalon.) Azt hiszem, hogy Zboray Miklós képviselő ur, a kit kitűnő jogásznak és kitűnő ügyvédnek ismerek, igazat fog nekem adni abban, hogy a mai büntetőtörvénykönyvben nincsen olyan rendelkezés, a melynek értelmében el nem követett, hanem esetleg elkövetendő bűnért büntetnének valakit. A büntető törvénykönyv rendelkezései értelmében csak elkövetett bűnért bűnhődhetik a bűnös. (Mozgás és zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Kérem tessék folytatni beszédét! Mezőfi Vilmos : A kaposvári járás főszolgabirája 1908. február 8-ikán a következő igen kedves végzést hozta (Halljuk ! Olvassa) : »Névtelen beadvány, melyben Baté községben f. hó 16-ikán délután 2 órakor tartandó nyilvános népgyűlés jelentetik be. Véghatározat. A bejelentést tudomásul nem veszem ; a tervezett nyilvános népgyűlés megtartását betiltom. Miről Baté község elöljáróságát azzal értesitem, hogy a beadvány benyújtóit nyomozza ki és e véghatározatot felebbezési jogukra való figyelmeztetéssel közölje, valamint a mosdósi m. kir. csendőrparancsnokságot az ellenőrzés gyakorlása végett értesitem. Indokolás. A beadványban jelzett napirend nem teszi szükségessé« — ezt a főszolgabíró ur bölcsességével előre tudja — »nyilvános népgyűlés tartását, mert a szónokokként megnevezettek, mint hirlapirók, a napirend tárgyát hírlapi közlemények utján egyszerűbb módon tudomására juttathatják. (Altalános élénk derültség.) Bozóky Árpád : Ebből főispán lesz, az bizonyos ! Pető Sándor : Nem csinálnának ilyen vicezeket, ha egyszer fegyelmit akasztanának a nyakukba ! (Zaj. Halljuk !) Mezőfi Vilmos: ... az érdeklődő közönségnek és ilykép nem veszélyeztetik a közrendet és a köznyugalmat, a mi a nyilvános népgyűléseknél kérdésessé válhatik«. Hát, t. ház, valóban azt hiszem, hogy erre ráillik a belügyminiszter urnak szava, hogy »ez hallatlan*. És örülök rajta, hogy a belügyminiszter is hallatlannak tartja azt, hogy Magyarországon lehetnek főszolgabirák, vagy szolgabirák, a kikben ekkora a tudatlanság és a rosszakarat, a kik ilyen módon teszik lehetetlenné annak az egyetlenegy jognak a gyakorlását, mert hangsúlyozom, hogy, a mig az általános, egyenlő és titkos választói jogról szóló törvényjavaslatot be nem nyújtja a belügyminiszter ur, addig a magyar népnek csak egy joga van, a gyülekezési és egyesülési jog. Ezt is ilyen hallatlan otromba módon lábbal tiporják a belügyminiszter ur közegei! (Nagy zaj. Felkiáltások: Nem az ő közegei! A vármegyékéi!) A belügyminiszter ur rendelkezik a főszolgabirákkal, legfőbb fórum a gyülekezési és egyesülési jog terén, ő dönt végérvényesen a főszolgabirák végzései dolgában. (Közbeszólások : Meg lehet jelébbezni!) Meg vagyok győződve a képviselő urak jóindu-