Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-324

324. országos ülés 1308 akarja gyakorolni, akkor nyomban előáll főszolgabíró azzal, hogy nincsen csendőr. De lopnának csak egy tyukat a tisztelendő ur tyúkóljából, akkor rögtön ott volna a főszolgabíró ur csendőrje, hogy kutassa az a tolvajt és bevigye a dutyiba. Mikor azonban jogok gyakorlásáról van szó, akkor a főszolgabírónak nincsen elég csendőrje. Tizenöt millió koronát áldoz az ország csendőrökre. Ilyen körülmények között nevetséges ez az érv. A főszolgabíró ur egyszerűen nem akarja, hogy a nép gyűlést tartson, meg akarja fosztani a népet a gyülekezés jogától, s ezért nincsen elég csendőr. (Zaj.) Ha keresztényszocziálisták kérnék a népgyűlést, azoknak szó nélkül engedélyezné azt, a minthogy a keresztény szocziálisták tényleg a katholikus népszövetség czime és czégére alatt vasárnaponkint tartanak gyűléseket, és még egyetlen egy esetet sem hallottam, hogy azokat betiltották volna. De a mi gyűléseinket, a felvilágosodás, a szabadság, a szabad eszmék gyűléseit betiltják. Csóti Géza : Meg kell védelmezni a ti szónokaitokat ! Mezőfi Vilmos: A párkányi járás főszolgabirája Köbölkút községben betiltja a népgyűlést, a melyet deczember 25. és 26-ára kértek, a következő indokolással. Helyesebben ugy áll a dolog, hogy a főszolgabíró megengedte a gyűlést és utólag tiltotta be azt, mondván: »A folyó évi deczember hó 13-án fenti szám alatt kelt véghatározatommal engedélyezett népgyűlést betiltom és felhivom a köbölkuti magyar királyi csendőrőrsparancsnokot, hogy a betiltott népgyűlés megtartását karhatalommal is akadályozza meg. Indokok : Fent hivatkozott véghatározatomat hatályon kivül kellett helyeznem, minthogy utólagosan meggyőződtem arról, hogy az egyébként megfelelő napirenddel bejelentett népgyűlés az ottani lakosságban túlnyomó számban képviselt keresztény egyetemes hitfelekezetnek legnagyobb ünnepnapjára esik és igy a lakosság vallásos érzületével a gyűlés megtartását megegyeztethetőnek nem tartom.« (Helyeslés.) Nem helyeslem ezt! Bár mindenkinek vallásos meggyőződését tiszteletben tartandónak vélem és bár helytelenítem mindig, ha bárkinek vallásos meggyőződését és nézetét bármilyen utón és módon bántam, korlátozni vagy sérteni akarnák ; (Helyeslés.) de ha elfogadjuk jogszabálynak a főszolgabírónak ezt az indokolását, akkor tisztelettel kérdem a tisztelt néppárt egyetlen jelenlevő érdemes tagjától, miért tart a katholikus népszövetség vasárnaponkínt százával népgyűlést ? Hát a vasárnap nem megszentelt nap, nem a vallás által munkaszüneteléssel, elmélkedéssel és imádkozással megszentelt nap ? Avagy csak a szocziáldemokratáknak nem szabad vasárnap és ünnepnapokon népgyűlést tartani ? Hiszen ezzel az indokolással ki lehet sütni, hogy az esztendő 365 napjának fele ünnepnap, a melyen nem lehet népgyűlést tartani. Bizonyitja ezt a muzslai járás főszolgabírójának végzése (olvassa) : »Józsa Miklós május 15-én, pénteken. 285 és társai bátorkeszi lakosok bejelentésére, hogy Bátorkeszin a Kossuth-téren, vagy fedett helyen 1908. január hó 1-én népgyűlést tartanak, a következő véghatározatot hozom.« Január I-éről van szó, újesztendő napjáról. »Ezen bejelentést tudomásul nem vehetem és felhivom a bátorkeszii magyar kir. csendőrőrsparancsnokságot* — itt, méltóztatik látni, van elég csendőr — »hogy a betiltott népgyűlés megtartását karhatalommal is akadályozza meg. Indokok. A megfelelő napirenddel« — tetszik neki a napirend, nincsen kifogása ellene. (Derültség.) — ^bejelentett népgyűlést tudomásul nem vehetem, mert az a Bátorkeszi községben túlnyomó számban képviselt keresztény egyetemes és az evangéliom szerint reformált hitfelekezetek ünnepére esik, s igy a lakosság vallásos érzületével a gyűlésnek főünnepen, norma napon megtartását megegyeztethetőnek nem tartom.« A főszolgabíró ur szerint ez is norma nap, olyan, mint karácsony, húsvét és pünkösd, a mikor nem lehet gyűlést tartani. Megkérdeztem erre vonatkozólag Ernszt Sándor néppárti képviselőt, mielőtt a házban felszólalni mertem volna, és ő biztosított engem, hogy ez nem norma nap, nem fő ünnep, hanem egy hajánál fogva előrántott indok. Ernszt képviselő ur katholikus pap, tehát felvilágosithatott engemet arról, hogy vájjon valóban olyan fő ünnep-e ez, a melyen a keresztény katholikus, vagy a református egyházak szabályai szerint népgyűlést tartani nem szabad, vagy ha a gyűlés mégis megtartatnék, vájjon ez vallásos érzületbe, vagy erkölcsbe ütközik-e ? Ő megnyugtatott, hogy ez ki van zárva. Ezt az egész dolgot csak annak illusztrálására hozom fel, hogyha mi belemegyünk abba, hogy a főszolgabíróknak joguk legyen a vallásos meggyőződésre való hivatkozással népgyűléseket betiltani, akkor Magyarországon egyáltalában nem lehet népgyűlést tartani. T. képviselőház ! Márczius 15-ike nagy nemzeti ünnep. Márczius 15-ikét Magyarországon nemcsak a szocziáldemokraták— mert márczius 15-ében mi is a magyar nemzeti szabadság ünnepét üljük — tartják meg, hanem megünneplik a 48-as pártok is. Azok is tartanak népgyűléseket, elmennek Kossuth Lajos szobrához, a hol beszéd kíséretében koszorút helyeznek a szoborra és elmélkednek márczius 15-ike jelentőségéről, valószínűleg összehasonlítva a mai gyönyörű időket a 48-as időkkel, hogy a miért Kossuth Lajos akkor küzdött, azt mi sorjában mind megvalósítjuk. HÓífy Gyula: Bízd csak ránk! Bízd csak ránk! (Derültség.) Mezőfi Vilmos: No, akkor jó helyen van. (Derültség.) Itt van azután, t. képviselőház, a dunaszerdahelyi járás főszolgabírójának, Csikaynak végzése, a ki Arnold Márton és társainak népgyűlés tartása iránti kérelme tárgyában a következőkép határozott : »Márczius hó 15-ike a magyar nemzet ünnepe lévén, ezen napon a hazafias lakosság