Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.
Ülésnapok - 1906-323
258 323. országos ülés 1Ö08 Elnök: Szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a tételt megszavazni, igen vagy nem % (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a tétel megszavaztatott. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző (olvassa): Horvát-szlavon-dalmát miniszter és személyzete. Rendes kiadások: XVI. fejezet és VI. fejezet, 0. czim. Kiadás. Rendes kiadások. Személyi járandóságok : 82.860 korona. Supiló Ferencz (horvátul beszél). Gr. Batthyány Tivadar (Supiló Ferencz horvát beszéde közben): Igenis ugy van! (Zaj. Elnök csenget). SupilÓ Ferencz (folytatja horvát beszédét. Nagy zaj a középen. Elénk jelkiáltások : Éljen Josipovich! Taps.) Supiló Ferencz (befejezi beszédét). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A horvát miniszter ur kivan szólni. Josipovich Géza horvát-szlavon-dalmát miniszter : T. képviselőház ! (Elénk éljenzés. Halljuk! Halljuk! Egy hang a jobboldal hátsó padjain: Nincs mandátuma! Zaj a horvátok padjain.) Laehne Hugó : Ugyanolyan mandátuma van, mint maguknak! (Zaj a horvátok közt.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Ne méltóztassanak zajongani, mert a házszabályok teljes szigorát fogom alkalmazni. (Helyeslés.) Josipovich Géza horvát-szlavon-dalmát miniszter : T. képviselőház ! Az előttem szólott t. képviselő ur, midőn személyemet támadta, jónak látta kijelenteni, hogy ő azért beszél horvátul, mert szükségtelen a t. háznak megérteni, hogy ő mit mond, elég ha a horvát miniszter érti. (Mozgás.) Köszönettel tudomásul veszem a t. képviselő urnak ezen nyilt, férfias, lovagias eljárását. Egyebet sem tudott ellenem felhozni, mint mindazt, a mit én itt múltkor megerősítettem, a mi t. i. a klub ülésben történt; hozzátette még, a dolgon egyet csavarva, azt, hogy én a t. képviselő uraknak további hozzám intézett kérdéseire — még pedig körülbelül ebben az értelemben méltóztatott magát kifejezni — a mikor engem meg méltóztattak szorítani, azt mondtam, hogy ha a koaliczióval ellentétbe kerülök, akkor mandátumomat leteszem. Azt hiszem, itt egy kis különbség van a dologban : mandátum közt és miniszteri szék közt. (Igaz! ügy van !) En akkor, a mikor mi a horvát kormánynyal való bizalmas viszonyról tárgyaltunk, arról, hogy mi történhetik, ha a horvát kormánynyal és koaliczióval ellentétbe jövök, akkor a mandátumról szó sem volt, hanem szó volt egyedül arról, le vonom-e a konzekvencziáta miniszteri állásra nézve. Supiló Ferencz (horvátul közbeszól. Zaj. Halljuk ! Halljuk!) Gr. Batthyány Tivadar: Micsoda szemtelenség ! (Ugy van !) Elnök: Batthyány Tivadar képviselő urat rendreutasítom. május lh-én, csütörtökön. Supiló Ferencz (horvátul közbeszól. Zaj. Elnök csenget.) Josipovich Géza horvát-szlavon-dalmát miniszter : Bocsánatot kérek, a képviselő ur határozottan a mandátum szót használta. Én nem reflektálnék a dologra, de a képviselő ur azt is méltóztatott mondani, hogy az tisztán személyes ügy, vájjon valaki egy nyilvános állásban megmarad-e vagy sem. Ez kérem nem tisztán személyes ügy- (Igaz ! ügy van !) Egy nagyon mélyreható politikai ügy az, vájjon az egész politikai szituáczió, az egész konstelláczió olyan-e, hogy azt, a mit én mint privátember akarok megcselekedni, mint miniszter megtehetem-e. (Helyeslés.) Itt egy mélyreható lelkiismereti dologról van szó, egy kötelezettségről a köz irányában és — különösen engemet illetőleg — egy kötelezettségről saját horvát nemzetem irányában. (Elénk helyeslés és taps.) Húsz éves politikai működésemben nem akadt Horvátországban ember, a ki szememre tudná hányni, hogy mindazokat a dolgokat elkövettem volna, melyekkel a t. képviselő urak szeretnek engem vádolni. Egész közéletemben, a hivatalban, képviselő koromban, miniszter koromban is arra fordítottam és forditom összes időmet, hogy a két nemzet közt az egyetértést helyrehozzam. (Elénk helyeslés.) Az 1868 : XXX. t.-czikkben biztosított jogokat Horvátország számára fentartsam, fentartsam ugy, a mint azok a törvényben statuálva vannak. (Élénk helyeslés.) Nekem ezen a helyen nem az a kötelességem, hogy Horvátországban egyes képviselők által felvetett hangulatok után bíráljam el Horvátország jogait; nekem az állami közösség érdeke az irányadó, az szabja meg működésem határvonalait a törvény szerint is és nekem nagyon preczize kell vigyáznom arra is, hogy a horvát jogok követelése tekintetében ne lépjek tul azokon a határokon, a melyeket a magyar államiság is megkövetel. (Elénk helyeslés.) Azért semmiféle olyan működésbe bele nem megyek és nem mehetek bele, a mely Horvátország részéről egyenesen a magyarság ellen való törést jelentené. (Hosszantartó élénk helyeslés és taps.) Csak igy van biztosítva azon politikai czél, hogy Horvátországnak jogai teljes mértékben elismerve és teljes mértékben respektálva is lesznek. Egymásra vagyunk mi utalva. (Igaz! Ugy van !) A gazdasági érdekek mind egyformák. Ha veszszük a természetét a két nemzetnek, a ki a néppel ott érintkezik, a ki á néppel itt érintkezik, az láthatja, hogy még a népnek szokásai, a népnek gondolkozási módja, a népnek jelleme, fenkölt felfogása, mind egyforma, ugy a magyaré, mint a horváté. Egyben van a különbség, t. i. csak a nyelvben. • Az 1868 : XXX. t.-cz. Horvátországnak nyelvét garantálja, s Horvátország nyelvének élvezetében megvan minden vonalon. Hogy az urak most is a pragmatikára áthidalnak vissza és most is azt tartják okául annak, hogy Magyarország és