Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-323

258 323. országos ülés 1Ö08 Elnök: Szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a tételt megszavazni, igen vagy nem % (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a tétel megszavaztatott. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző (olvassa): Horvát-szlavon-dalmát miniszter és személyzete. Rendes kiadások: XVI. fejezet és VI. fejezet, 0. czim. Kiadás. Rendes kiadások. Személyi járandóságok : 82.860 korona. Supiló Ferencz (horvátul beszél). Gr. Batthyány Tivadar (Supiló Ferencz horvát beszéde közben): Igenis ugy van! (Zaj. Elnök csenget). SupilÓ Ferencz (folytatja horvát beszédét. Nagy zaj a középen. Elénk jelkiáltások : Éljen Josipovich! Taps.) Supiló Ferencz (befejezi beszédét). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A horvát miniszter ur kivan szólni. Josipovich Géza horvát-szlavon-dalmát minisz­ter : T. képviselőház ! (Elénk éljenzés. Halljuk! Halljuk! Egy hang a jobboldal hátsó padjain: Nincs mandátuma! Zaj a horvátok padjain.) Laehne Hugó : Ugyanolyan mandátuma van, mint maguknak! (Zaj a horvátok közt.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Ne méltóz­tassanak zajongani, mert a házszabályok teljes szigorát fogom alkalmazni. (Helyeslés.) Josipovich Géza horvát-szlavon-dalmát mi­niszter : T. képviselőház ! Az előttem szólott t. képviselő ur, midőn személyemet támadta, jónak látta kijelenteni, hogy ő azért beszél horvátul, mert szükségtelen a t. háznak megérteni, hogy ő mit mond, elég ha a horvát miniszter érti. (Mozgás.) Köszönettel tudomásul veszem a t. képviselő urnak ezen nyilt, férfias, lovagias eljárását. Egyebet sem tudott ellenem felhozni, mint mind­azt, a mit én itt múltkor megerősítettem, a mi t. i. a klub ülésben történt; hozzátette még, a dolgon egyet csavarva, azt, hogy én a t. kép­viselő uraknak további hozzám intézett kérdé­seire — még pedig körülbelül ebben az értelemben méltóztatott magát kifejezni — a mikor engem meg méltóztattak szorítani, azt mondtam, hogy ha a koaliczióval ellentétbe kerülök, akkor man­dátumomat leteszem. Azt hiszem, itt egy kis különbség van a dolog­ban : mandátum közt és miniszteri szék közt. (Igaz! ügy van !) En akkor, a mikor mi a horvát kormánynyal való bizalmas viszonyról tárgyaltunk, arról, hogy mi történhetik, ha a horvát kormánynyal és koaliczióval ellentétbe jövök, akkor a mandátumról szó sem volt, hanem szó volt egyedül arról, le vonom-e a konzekvencziáta miniszteri állásra nézve. Supiló Ferencz (horvátul közbeszól. Zaj. Hall­juk ! Halljuk!) Gr. Batthyány Tivadar: Micsoda szemtelen­ség ! (Ugy van !) Elnök: Batthyány Tivadar képviselő urat rendreutasítom. május lh-én, csütörtökön. Supiló Ferencz (horvátul közbeszól. Zaj. Elnök csenget.) Josipovich Géza horvát-szlavon-dalmát minisz­ter : Bocsánatot kérek, a képviselő ur határo­zottan a mandátum szót használta. Én nem reflektálnék a dologra, de a képviselő ur azt is méltóztatott mondani, hogy az tisztán személyes ügy, vájjon valaki egy nyilvános állásban meg­marad-e vagy sem. Ez kérem nem tisztán személyes ügy- (Igaz ! ügy van !) Egy nagyon mélyreható politikai ügy az, vájjon az egész politikai szituáczió, az egész kon­stelláczió olyan-e, hogy azt, a mit én mint privát­ember akarok megcselekedni, mint miniszter meg­tehetem-e. (Helyeslés.) Itt egy mélyreható lelki­ismereti dologról van szó, egy kötelezettségről a köz irányában és — különösen engemet illetőleg — egy kötelezettségről saját horvát nemzetem irányában. (Elénk helyeslés és taps.) Húsz éves politikai működésemben nem akadt Horvátországban ember, a ki szememre tudná hányni, hogy mindazokat a dolgokat elkövettem volna, melyekkel a t. képviselő urak szeretnek engem vádolni. Egész közéletemben, a hivatalban, képviselő koromban, miniszter koromban is arra fordítottam és forditom összes időmet, hogy a két nemzet közt az egyetértést helyrehozzam. (Elénk helyeslés.) Az 1868 : XXX. t.-czikkben biztosított jogokat Horvátország számára fentartsam, fen­tartsam ugy, a mint azok a törvényben statuálva vannak. (Élénk helyeslés.) Nekem ezen a helyen nem az a kötelességem, hogy Horvátországban egyes képviselők által fel­vetett hangulatok után bíráljam el Horvátország jogait; nekem az állami közösség érdeke az irány­adó, az szabja meg működésem határvonalait a törvény szerint is és nekem nagyon preczize kell vigyáznom arra is, hogy a horvát jogok követe­lése tekintetében ne lépjek tul azokon a határokon, a melyeket a magyar államiság is megkövetel. (Elénk helyeslés.) Azért semmiféle olyan műkö­désbe bele nem megyek és nem mehetek bele, a mely Horvátország részéről egyenesen a magyar­ság ellen való törést jelentené. (Hosszantartó élénk helyeslés és taps.) Csak igy van biztosítva azon politikai czél, hogy Horvátországnak jogai teljes mértékben elismerve és teljes mértékben respektálva is lesz­nek. Egymásra vagyunk mi utalva. (Igaz! Ugy van !) A gazdasági érdekek mind egyformák. Ha veszszük a természetét a két nemzetnek, a ki a néppel ott érintkezik, a ki á néppel itt érintkezik, az láthatja, hogy még a népnek szokásai, a népnek gondolkozási módja, a népnek jelleme, fenkölt felfogása, mind egyforma, ugy a magyaré, mint a horváté. Egyben van a különbség, t. i. csak a nyelvben. • Az 1868 : XXX. t.-cz. Horvátországnak nyel­vét garantálja, s Horvátország nyelvének élvezeté­ben megvan minden vonalon. Hogy az urak most is a pragmatikára áthidalnak vissza és most is azt tartják okául annak, hogy Magyarország és

Next

/
Thumbnails
Contents