Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-323

323. országos ülés 1908 május 14-én, csütörtökön. 253 Gr. Thorotzkai Miklós jegyző (olvassa): 3. czim. Kendelkezési alap 400.000 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző (olvassa): 4. czim. Nyugdijak 143.658 korona. Hammersberg László jegyző:Fakasházy Zsigmond ! Farkasházy Zsigmond : T. ház ! Nem tudom. hogy a miniszterelnöki tárcza nyugdijtételei közé tartoznak-e azok a tételek, a melyeket kifogásolni akarok, de mivel első sorban a miniszterelnök urat érdekli a szóban forgó néhány nyugdíjaztatás és mivel olyan hivatalnokok nyugdijáról kivánok szólni, a kikről nem tudom, hogy melyik t arcza keretébe tartoznak és hol számolhatók el, ezért bátorkodom ennél a tételnél tenni meg észrevételeimet. T. ház ! Ismeretes az, hogy az egész ország felzúdult és méltó elkeseredés vett erőt a kedélyeken azért, hogy ö felsége privátchatulle-jéből jónak látta kárpótolni és jutalomban részesiteni azokat a tisztviselőket, a kik az elmúlt szomorú darabontkorszakban gyászt és gyalázatot hoztak az országra. Ez a panasz és szemrehányás sok tekintetben jogosult; mert ha O felségét privát tényeiért nem is vonhatjuk felelősségre, a kormány igenis felelős a királynak minden tényéért és különösen azon tényeiért, a melyek végeredményben mégis csak a magyar állampénztárt érdeklik, mert a civillista mégis csak az állampolgárok pénzéből kerül ki. Én azonban ezekről a nyugdijakról, kegydijakról, ezekről az alimentácziókról szólni nem kivánok. Csak konstatálni kívánom azt, hogy a mikor még a többségi pártok is méltatlankodással fogadták ezen kárpótlás, ezen kegydijak hirét. akkor egy illetékes tényező nem ugyan a nyilvánosság előtt, de mégis kijelentette — ugy értesültem róla, — hogy neki beleszólása a király tényeibe nincsen és a király annak ad a maga pénztárából, a kinek akar. Ezzel szemben konstatálni kívánom, hogy nem egészen magántermészetű dolog az, a mit O felsége itten cselekedett, mert a példát, az útmutatást erre maga a t. kormány adta azzal, hogy ugyanolyan kaliberű embereket, sőt annak az abszolút korszaknak leggonoszabb, legmegbélyegzettebb egyéneit nyugdíjban részesítette, még pedig nem valami magánpénztárból, hanem az állam pénztárából. Ennek igazolására vagyok bátor hivatkozni az állami számvevőszék jelentésére, a melyet az 1906. esztendőről kiadott. Az 518. oldalon 40. tételszám alatt Kovács Gusztáv főispán szerepel. Méltóztatnak tudni, ki volt az a Kovács Gusztáv? Az az egyén, a kit Debreczen hazafias népe gyászkocsin vitt be a városba. Ez a Kovács Gusztáv mint főispán nyugdijat kap a magyar állampénztárból, még pedig 2816 korona az az összeg, a melyet főispáni minőségben kap. Már most, t. ház, az állami számvevőszék konstatálja azt, hogy erre Kovács Gusztávnak joga nincs, mert egy főispánnak a nyugdíjra való jogosultsága csak akkor kezdődik, mikor ő az esküt letette, Kovács Gusztáv azonban a hazafias debreczeni közönség által megakadályoztatván, esküt sohasem tett, tehát neki nyugdíj nem is jár. De találok, t. ház, ennél még súlyosabb tételt is. Nevezetesen itt van a 43. tétel az 519. oldalon, a mely szól arról, hogy Nagy László királyi biztos (Mozgás.) részére 7800 korona folyósittatik. Kérdezem a t. kormányt.... Wekerle Sándor miniszterelnök: Nem mi nyugdíjaztuk. Farkasházy Zsigmond: Ez már 1906-ból való, tehát ennek a korszaknak a funkeziói közé tartozik. Wekerle Sándor miniszíereinök: Nem. Nem mi nyugdíjaztuk! Laehne Hugó: Az előző kormány csinálta, Farkasházy Zsigmond : Ha nem ez a kormány csinálta, akkor méltóztassék megnyugtatni a t. házat arra nézve, hogy ezek a nyugdijak most már nem utalványoztatnak és akkor én sem szólok ellene semmit. Addig azonban vagyok bátor kérdezni, hogy micsoda hivatal az a királyi biztosság ? Melyik tárcza keretébe tartozik annak rendszeresítése és honorálása ? Kérdem a t. házat, elismerheti-e azt, hogy királyi biztosok, a kik a nemzet letörésére, a vármegyék funkeziójának megsemmisítésére alkalmaztattak egy abszolutisztikus rendszer által, az állam pénztárából nyugdíjban részesedjenek évről évre, még pedig 7800 koronában ? Es még ez sem elég, t, ház. Ugyanezen jelentésnek 510-ik oldalán, a 12. szám alatt látom, hogy Krístóffy József miniszternek 13.920 korona nyugdíj folyósittatik. (Zaj és mozgás balfelöl.) Hát, t. ház, arról, hogy Kristóffynak milyen érdemei vagy bűnei vannak e nemzet történetében, én vitatkozni nem akarok. Azt sem kutatom, vájjon jogosult-e arra, hogy mint miniszter szerepeljen és mint miniszter nyugdijat húzzon. De igenis konstatálni kívánom, még pedig e parlament legelőkelőbb funkeziónáriusának, az állami számvevőszék elnökének jelentése alapján, hogy az a 13,920 korona, a mit Krístóffy Józsefnek nyugdíjként kiutalványozni kivannak, teljesen törvénytelen és nem hogy Krístóffy részére nem, de Deák Ferencz részére sem lett volna kiutalványozható soha, mert megállapíttatik itt az állami számvevőszék által, hogy erre semmi jogezim nincs. Az állami számvevőszék elnökének ide vonatkozó jelentését vagyok bátor felolvasni (Halljuk! Halljuk!) Azt mondja a jelentés (olvassa): »Kristóffynak tiz évnél rövidebb tartamú állami