Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-323

május 14-én, csütörtökön. 227 313. országos ülés 1908 t. kormány ezt a függő kérdést 1 Igaz, hogy a törvény kijelenti és rendeli, hogy Fiume Magyarország kiegészítő részét képezi, de ugyanakkor, midőn mi magunkénak vindikáljuk Fiumét, a horvátok ugyanazt teszik, sőt most még fokozottabb mértékben követelik Fiumét a maguk számára, mint eddig. Mindezekkel szemben a magyar kormány hallgat; bevonja csápjait mint a csigabiga, s egy kukkot sem beszél. Nagy György : Nem támogatja Fiume magyarságát, pedig nagyon derék nép ! B. Thoroczkay Viktor: Bn Fiume tekintetében — meglehet, hogy nézetem nem találkozik összes képviselőtársaim nézetével — nem vagyok azon a nézeten, hogy Fiumét nagyon, de nagyon kellene pártfogolni. Fiume a magyar testnek egy hálátlan gyermeke és daczára annak, hogy milliókat és milliókat költünk rá, akkor, midőn a magyar állam érdekéről van szó, Fiume, ez a hálátlan gyermek, összefog a magyar nemzet ellenségeivel és a magyar nemzet ellen demonstrál. Csak egy dologra hivatkozom: ott van a határrendőrség kérdése. A t. kormány miért nem tudta ennek a rendőrségnek a kérdését már megoldani, hiszen a törvény világosan kifejezi, hogy Fiúméban is felállitandó. Ott van a fiumei rappresentanza, a városi tanács, a mely nagyobb erőt és nagyobb ellenállást tud kifejteni, mint a mennyi erélyt a magyar kormány Fiúméval szemben kifejteni tud. Ez a rappresentanza akadályozta meg mostanáig, hogy a határrendőrség Fiúméban felállittassék. Mondok egy másik esetet, a mely minden magyar embernek az arczába kergeti a vért. (Halljuk ! Halljuk!) Fiúméban magyar törvényszék nincsen. Megjegyzem, körülbelül 5000 magyar ember van Fiúméban, és ha egy magyar ember magyarul adja be beadványát a törvényszékhez, hát azt a fiumei törvényszék visszautasítja. Azonban nem utasítja vissza az olasz, a német és a horvát nyelven irt beadványokat. Magyarországon már annyi joga sincs egy magyar embernek, hogy magyarul adhassa be panaszait. Jól tudom, hogy már régen meg akarja oldani ezen kérdést a kormány, sőt ebben az ügyben ankétet is hívott össze. Az igazságügyminiszterium egyik főtisztviselője ki lett küldve Fiúméba, azonban nem jutott dűlőre a dolog, megtörött a fiumei rappresentanza ellenállásán. Bezzeg ha élne most Baross Gábor miniszter, akkor nem törnék meg. Mikor Baross a síneket lefektette Fiúméban, majdnem lázadás tört ki, de, Baross Gábor egész nyugodtan kivezényel tetett egy század katonaságot és a katonaság asszisztencziája mellett a tengerparton a síneket lerakatta. Akkor a fiumeiek húzták be a csápjaikat, mint a csiga-biga. Csak erélyt kell mutatni, mert a nélkül semmiféle nemzeti vívmányt elérni nem tudunk. Ha azt akarjuk, hogy Fiume magyar legyen, akkor igyekezzünk ott bizonyos magyar intézményeket meghonosítani. Beszéltem egy előkelő fiumei magyar tisztviselővel, a ki azt mondotta, hogy az Isten őrizzen meg, de ki vagyunk téve annak, hogy egy szent Bertalan-éj lesz egyszer ott a magyarság rovására. Ez nem rémlátás, a mikor tudjuk, hogy milyen érzelmek uralkodnak ott a magyarság ellen. A t. kormánynak azt javasolnám elsősorban, hogy cserélje ki az ottani horvát katonaságot és tegyen oda egy tiszta magyar ezredet, a mely gondoskodni fog ott arról, hogy a magyar érdekek meg legyenek védve és hogy a magyar faj ott megfelelő tiszteletben részesittessék. De gondoskodni kell egyébről is. Gyáripart kell Fiúméban teremteni és ezekben a gyárakban nem — mint most — olasz, dalmát, horvát, német és mindenféle náczió dolgozzék, hanem tisztán magyar. Csak ugy kell megadni ezeknek a vállalkozásoknak a szubvencziót, ha kötelezik magukat, hogy a gyári munkások egytől-egyig magyar emberek legyenek. Egészen más lesz akkor ott a magyarság fellépése, ha 5—10.000 magyar munkás megjelenik Fiumében az utczán és énekli a Kossuth-nótát, mint most, a mikor alig néhány vasúti tisztviselő van ott, a kik mikor demonstráczió van, elbújnak a vasúti sinek között és nem mernek mutatkozni. Tegnap vagy tegnapelőtt is megtámadott az ottani nép egy szerkesztőséget és maga a rendőrség nem nyújtott oltalmat annak a szerkesztőnek, ugy hogy majd agyonverték. Vannak nekünk nagy nehézségeink, a melyek a fiumei ügyeken kivül is megoldásra várnak, igy például az, hogy mi Magyarországon nem tudjuk a görög katholikus és görög keleti magyar egyházat létesiteni. Ez ismét arczulütése a magyar nemzetnek, hogy ugyanis magyar embernek Magyarországon, ha görög katholikus vagy görög keleti, ne legyen szabad magyarul imádkoznia. Ilyet még nem hallott a világ. Ez csak Magyarországon létezik. Igaz, sőt tudomással is birok felőle, hogy légen mozgalom indult meg, hogy görög katholikus magyar püspökség állittassék fel, azonban ki állotta útját e mozgalomnak '? Róma, a melyet mindenkor dédelgettünk és a mely azt a kis szívességet sem akarja megtenni a magyar nemzetnek, hogy megengedné, hogy a magyar legalább magyarul imádkozhassék magyar papjával. (Mozgás.) Ha már a görög katholikus vallású magyar egyházat nem is tudjuk létesítem, de legalább létesítsük a görög keleti egyházat, mert ez már nincs függő helyzetben Rómától, hanem önállóan is szervezhetjük és felállíthatjuk. Nem mondok sokat, de Magyarországon, a mint a statisztikából olvasom és az erre nézve megjelent folyóiratokból, legalább40.000 magyar ember románnak és szerbnek vallja magát mert a görög keleti valláshoz tartozik. E vallás szerint pedig vagy a szerb vagy a román templomba kénytelen járni, hogy istentiszteletet hallgathasson. Szomorú dolog, hogy a kormány erre nézve még nem tudott megfelelő intézkedést tenni, nem tudta még a magyar faj ezen elveszett elemeit a nemzetiségi behatás alól kiragadni. Nagy probléma mindenesetre a nemzetiségi 29*