Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-323

210 323. országos ülés 1908 jelölték ki az adóalapokat, s különösen a földadó most is abban az állapotban van, a melyben a régi időben volt, vagyis a földadót nem változtatta meg a kormány, a függetlenségi párt pedig nem követelte a kormánytól a progresszivitás keresztülvitelét. Ezen tételnél meg kell állani azért, mert a földadónál nem én, hanem szakemberek, kapaczitások voltak azok, sőt maguk a miniszterek is, kik a földadó igazságtalanságát és aránytalanságát elismerték és a házban fennen hangoztatták. Ma olyanok az állapotok, hogy a kisebb birtokosok, a kik nagyobb részt tartják fenn az országot, súlyosabban vannak megterhelve az adóval, mig a nagybirtok, a melyikre a terhet részben át kellene hárítani, könnyen menekül a földadó alól. Hivatkozhatom egyes példákra az én kerületemből, — csak nagyon kevés időt akarok igénybe venni — de mondhatom, hogy az ellentétek rendkivüliek, s ezen rendkívüli ellentét a kisés a nagygazdáknál nagy arányban mutatkozik, így pl. mig 9587 katasztrális holdnál a földadóból egy kat. holdra esik 2 K 23 fillér, addig 22.187-nél esik 1 kat. holdra 5.17 K ; vagyis, összehasonlítva a földadót az én községemben, a nagybirtokos 5.17 K-val, a kisbirtokos pedig 11 K 52 fillérrel van megadóztatva. (Mozgás.) Nagy György: Akkor keresik a kivándorlás okát! Hiszen ki kell innen vándorolni! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! (Zaj balfelől.) Kérem, ne méltóztassanak párbeszédeket folytatni beszéd közben, vagy legalább ne hangosan. Csépány Géza : Egy másik példára hivatkozom, a hol 100 holdon felüli birtoknál esik egy holdra 2 K 45 fillér földadó, kisbirtoknál 3 K, középbirtokosnál pedig 3 K 24 fillér. Nagybirtokosra az összes adóból esik 5 K 3 fillér, a kisbirtokosra az összes adóból esik 21 K 22 fillér. A midőn ilyen pénzügyi politikával állunk szemben, lehetetlen bizalommal viseltetnünk ezen pénzügyi politika iránt. (Helyeslés balfelől.) Ezen aránytalanságnak fő oka, véleményem szerint, a kataszter helytelenségében rejlik, mert nagyon sok helyütt tapasztaljuk, hogy a kataszteri fölvételek igazságtalanul és aránytalanul terhelik a kisebb birtokost, mig a nagyobb birtokos oly magas osztályba van sorozva, hogy földadója aránytalanul kisebb és össze sem hasonlítható a kisebb birtokos terhével. Nem állhat ennek útjában az a régi állítás, hogy a helyesbítés keresztülvitele hat esztendőbe és 12 millió koronába kerühie, mert nem 12 millió kárt szenved Magyarország fenntartó eleme, a kisbirtokosság, egy esztendő alatt, hanem ennél sokkal többet. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Ily körülmények közt szabad-e ezt egy perczig is elodázni ? Es megnyilatkozik-e a t. előadó ur által jelzett szocziálisztikus irány ebben az adórendszerben, a mely a kisbirtokosokat terheli a nagyobbaknak a javára 1 (ügy van! balfelől.) Nem akarok soká a földadónál időzni. Áttérek a fogyasztási adóra, mert a kormány programmjában benne van, hogy a hiányt a fogyasztási adó május lk-én, csütörtökön. növelésével fogja fedezni. A fogyasztási adó azonban a valóságban a szakemberek nyilatkozata szerint az életérdeket támadja meg a legkisebb existenoziáktól kezdve a hivatalnok-seregen végig azokig, a kik maguk nem tudnak produfctive termelni. Ha tehát a fogyasztási adót még fokozzuk, ezzel semmiféle nemzeti politikát nem tudunk csinálni. (Ugy van ! balfelől.) Azért a t. kormány figyelmébe ajánlanám az adórendszernek igazságos és valóban szocziálisztikus irányban való átdolgozását, (Helyeslés balfelől.) valamint azt, hogy kerülje, hogy a fogyasztási adó emelésével növeltessék ez ország jövedelme. Hiszen olyan kiváló szakférfiak állanak a mi pénzügyi igazgatásunk élén, hogy azok megteremthetik, sőt feltételezem, hogy tudják is azokat a forrásokat, a melyekből Magyarország jövedelmét fokozni kellene, hanem bizonyos okok állanak ennek útjában, a melyeket egyszer a felsőbb rétegekre, egyszer bizonyos meg nem nevezhető rétegekre hárítanak. Ilyen adópolitika mellett, ha tekintetbe veszszük azt, hogy mire fordíttatnak ezek az igazán a nemzet igazságtalan megterheltetésével beszedett adók, lehetetlenség ezen költségvetés mellé állani. Hát közösügyes költségekre, kvótaemelésre, közös hadseregre, udvartartási költségekre kell nekünk az adót behajtani és ezekre kell a nép verejtékét fordítani % Hát micsoda öröme, micsoda haszna, micsoda produktivitása van ezeknek a fektetéseknek ? Igaz, hogy a lojalitással dicsekesznek és az udvartartás milliós költségvetését szives készséggel szavazza meg a t. többség, holott én nem átallom megvallani itt a képviselőház előtt, hogy én azért a monarchikus államformáért cseppet sem lelkesedem. (Taps balfelől.) Azt sem óhajtom, hogy az udvartartás ide áthelyeztessék. Csak a mi erkölcseinket mételyezheti meg a Habsburg-dinasztia egy részének ide áthelyezése, (Mozgás.) mert csak olyan erkölcsöket, olyan szokásokat sajátítana el a nemzet, a melyek függetlensége kivívásának hátrányára vannak. Ez olyan helyzetet teremtene és olyan alkalmat nyújtana ezen országban, a hol oly szívesen mennek a hatalom légkörébe az emberek, hogy ismét csak hátrányára lenne a mi függetlenségi törekvéseinknek. Tehát ez az erkölcsi szempont, ez a függetlenségi törekvés határozottan ellene szól annak, hogy az udvartartás Budára helyeztessék. (Helyeslés balfelől.) Azért, hogy talán abból a pár millióból anyagi hasznunk lenne, ez az anyagi haszon nem ér fel azzal az erköicsi veszteséggel, nem ér fel azzal a a romboló hatással, a melyet Magyarország függetlenségi törekvéseivel szemben a dinasztiának a budai várba helyezése és ittlétezése okozna a nemzetnek. Megmutatták a régi idők, megmutatta Mária Terézia udvara, hogy milyen eredményekkel küzdöttek és megmutatta, hogy mi következett be Mária Terézia udvarában. Kmety Károly (közbeszól). ' Csépány Géza : Az mindegy !