Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-323

323. országos ülés 1908 május ik-én, csütörtökön. 209 a mely az ország közállapotait rossz színben tüntetheti fel és azért az árvaszékek teljes rekonstrukcziója kell, hogy a törvényhozás egyik legégetőbb feladata legyen. Minthogy pedig az általam felhozott gondolat költségtöbblettel nem jár és csupán a munka helyes beosztásával is elérhető, sőt esetleg költségmegtakarítással is jár, különösen a tekintetben, hogy az árvavagyon nem lesz megterhelve azokkal a kiadásokkal, a melyeket a mostani rendszer fentart, és igy a nemzeti vagyon egy része nem prédáltatik el, közgazdasági szempontból is figyelemreméltó dolog ez, és azért a legmelegebben bátorkodom a t. belügyminiszter ur és a t. kormány figyelmébe ajánlani az elmondottakat. (Helyeslés). A költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés. A szónokot többen üdvözlik). Elnök : Ki következik ? Hammersberg László jegyző: Csépány Géza! Csépány Géza: T. képviselőház ! A költségvetés beterjesztésénél parlamenti szokás szerint mindig bírálják az irányt, a melyet a kormány követ ; a kormány és a többség pedig ez alkalommal oly irányzatot követ, a melyet én és pártom leghatározottabban elitélünk, mert ellene van a mi független törekvéseinknek, ellene van Magyarország boldogulásának, önálló állammá való alakulásának. (Ugy van ! a baloldal hátsó padjain.) A 67-es politikát jelenleg, a midőn a független és 48-as párt az ország bizalmából többségre jutott, nem volna szabad tovább vezetni és épen azért, ha addig, a mig az ország meg nem adta a hatalmat és lehetőséget a függetlenségi pártnak arra, hogy saját politikáját érvényesítse, ha addig a 67-esek irányzatát lehetett is tűrni, azóta, hogy az ország megadta a független és 48-as pártnak a többséget és ezzel oly állapot állott elő, hogy az alkotmányos rend szerint, alkotmányunk alapján a többség akarata érvényesülhetett, mondom azóta megkövetelhetjük a kormánytól, hogy a mennyiben meg van engedve a jelenlegi viszonyok közt, előbbre vigye a függetlenségi és 48-as politikát. (Felkiáltások : Azt teszszük !). Minthogy azonban a jelenlegi rendszer a függetlenségi és 48-as irányzatot nem vitte előbbre még addig sem, a meddig elvihette volna, ( Ugy van l a baloldal hátsó padjain.) a mennyiben káros kiegyezést kötve, azt még a kvótával megsulyosbitotta és oly terhet vállalt az országra, a melyet vállalnia különben nem lett volna kötelessége, és akkor, a mikor a t. kormány azokat a jogokat, a melyek bennünket törvény szerint megilletnek, alku és áru tárgyává tette, azzal oly politikát követett, a melyet én nem helyeselhetek és az ország érdekében levőnek el nem ismerhetek. (Igaz ! a baloldal hátsó padjain.) Igaz ugyan, hogy a koalicziós kormány kötve van bizonyos megállapodásokhoz, de ez a megállapodások keretén belül lenne létesithető és elkerülhető az ország megterhelése. Azért bizalmatlansággal viseltetem a kormány iránt, és a költKÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XVIII, KÖTET, ségvetést, mely ez irányt szolgálja, meg nem szavazom. (Helyeslés balfelől.) T. ház ! Addig, mig a nemzet előtt fel lehetett vetni azt, hogy mi gyengék, erőtlenek vagyunk a hatalommal szemben, midőn még a függetlenségi és 48-as párt kisebbségben volt, addig a köztudatban szállonghatott ez ; de midőn a függetlenségi és 48-as párt többségre jutott, akkor a köztudatból ki kell küszöbölni ezt a megalkuvó, ezt a lehezitáló ezt az önbizalmat, önerőinket gyengítő, lemondó hangulatot, akkor a köztudatba bele kell vinni azt, a mit alkotmányos törvényeink megkövetelnek, hogy ez ország a függetlenségi és 48-as elvek alapján kormányoztassék. (Ugy van ! baljelöl.) Akkor, midőn a függetlenségi párt támogatott egy 67-es alapot, a lehető legrosszabb szolgálatot tette az országnak, mert a 67-es irány támogatásával mintegy szankczionálta azt a felfogást, hogy máskép nem lehet, és ez a legveszélyesebb az országra. De én azt hiszem, hogy a kormánynak nem az a hivatása, hogy keresse Bécs kegyeit vagy az uralkodó tetszését. Id. Madarász József: Nem bizony! Csépány Géza: A kormánynak hivatása az, hogy keresse az ország érdekeit és a nemzet tetszését ; és én feltételezem egy alkotmányos uralkodóról, különösen mikor az az alkotmányos uralkodó a nemzettől nyeri hatalmát és a nemzettől még dotácziót is élvez, hogy nem fogja hatalmát a nemzet jogosan megnyilvánult akaratával szembe helyezni. Ily körülmények közt 67-es irány szolgálását, 67-es politika követését elítélendőnek tartom, és épen ezért a bizalmatlanságot ez alapon is újból nyilvánitom. Ha a költségvetés összeállítására térek át, igazat kell adnom azoknak, kik előttem felszólalva annak realitásában hibát találtak, különösen azért, mert a költségvetés előirányzatokon alapul, az előirányzatok ideális állapotot mutatnak, a költségvetésnek pedig a zárszámadási adatokon, vagyis a valóságon kell alapulnia. Mivel tehát a költségvetés sok tekintetben az irrealitás vádjával jogosan van terhelve, a költségvetést elfogadhatónak nem tartom. Endrey Gyula: Bizzuk az öreg Wekerlére, jobban érti ! (Derültség). Csépány Géza: Rá van bizva, megvan az eredmény ! Nagy György: Azért választott meg a nép, hogy Wekerlére bízzátok ? Elnök : Csendet kérek ! Csépány Géza: T. ház! Midőn a költségvetésről tárgyalunk, vizsgálnunk kell azt az alapot, a honnét a költségvetéshez szükséges pénz vétetik és vizsgáim kell azt, hogy az a pénz hová fordittatik. E tekintetben is helytelenítenem kell a kormány politikáját, mert a költségvetés az igazságtalanul meglevő régi föld- és kereseti adórendszerre, ugy a jövedelmi adóra van alapítva, a mely rendszer pedig már elavult és alapul nem vehető. A mi adórendszerünk a régi időbe, nem is az alkotmányos időbe nyúlik vissza, midőn igen könnyen