Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-320

320. országos ülés 1908 májas 11-én, hétfon. 153 erősítse az összes fajok fejlődésére irányuló kulturális és gazdasági mozgalmakat. Azt pedig, hogy önök nem egyenlő mértékkel mérnek ugy gazdasági mint kulturális szempontból, állítom és fenntartom. És bebizonyítottam és még tüzetesebben be lehet bizonyítani, hogy igenis önök a magyar fait sokkal nagyobb, csaknem kizárólagos támogatásban részesitik. (Zaj.) Baross János: Hát a ruthén akczió % Az előbb kezdődött! Maniu Gyula : Majd a földmivelésügyi tárcza költségvetésének tárgyalásánál remélem ki lesz mutatva, hogy mi az a ruthén akczió. De, t. ház., mi nemcsak ezért vagyunk bizalmatlanok ezzel a kormánynyal szemben, hanem bizalmatlansággal viseltetünk iránta azért is, mert a függő kérdések, az országos kérdések megoldásánál olyan magaviseletet tanusit, a mely a legnagyobb bizalmatlanságra ad okot. Nemcsak az, hogy olyan nagy kérdésnél, mint az adóreform, ez a kormány nem helyezkedik arra az álláspontra, a melyet a demokratikus államfejlődés megkíván, a melyre Magyarországon helyezkedni kellene, hanem ettől eltekintve, abban a mindent domináló kérdésben, az általános választói jog kérdésében a kormány olyan magaviseletet tanusit, a mely a legnagyobb bizalmatlanságra ad okot. És már előző felszólalók kifejtették, hogy ennek a kormánynak legelső és legfontosabb feladata az általános választójog behozatala lenne, sőt csaknem kizárólagos feladata. Az, a mi a trónbeszédben fel van sorolva, kizárólag olyan állami feladatokra vonatkozik, a melyek mint folyóügyek elintézendők voltak akkor, a mikor a kormány az ország kormányzását átvette. Igenis, gróf Batthyány Tivadarral szemben is állítom és állítani fogom, hogy ennek a kormánynak az általános választói jog törvénybeiktatásán kívül más intézményes törvény meghozatalára nincs meg a politikai jogosultsága. Gr. Batthyány Tivadar azt az ellenvetést tette, hogy miként kéj> zelhető, hogy egy parlament ne hozhasson más törvényt, mint a parlamenti reformot. Elismerem, hogy strikte, a jogot véve, természetes, hogy, mivel a törvényhozás joga megilleti, joga van törvényeket hozni. De van-e erre morális, politikai jogosultsága 1 Én azon a véleményen vagyok, hogy egy törvényhozás abban a perczben, a midőn felszínre jutott az a meggyőződés, hogy az a törvényhozás nem képviseli az ország minden rétegét olyképpen, a mint azt képviselnie kellene, hogy jogosan elmondhassa, hogy az ország valódi képviselete, a midőn egy ország törvényhozásának minden faktora belátja, hogy a reprezentatív rendszert meg kell változtatni, akkor vallom és hiszem, hogy annak a képviselőháznak politikailag nem lehet más jogosultsága, mint ennek a törvénynek a meghozatala. Mert ha elismerjük azt, hogy ebben a képviselőházban nem minden osztály van képviselve, ha elismerjük azt, hogy a mostani reprezentatív rendszer nem olyan, hogy a felszínre juttathassa az ország politikái meggyőződését, és az KÉPVH. NAPLÓ 1906 — 1911. XVIII. KÖTET. ország minden rétegének érdekét, akkor milyen erkölcsi erővel fog bírni ez a parlament olyan kérdések rendezésére, a melyek legközelebbről érdekhk épen azokat a rétegeket, a melyekről a kormány is elismeri, hogy ebben a képviselőházban képviselve nincsenek ? Ennek az országgyűlésnek egyedüli feladata a választói jog meghozatala ; más törvény hozatalának helye nincsen. Tehát az intézményes törvények egész sorával idejönni és a törvények egész sorát ezzel az országgyűléssel meghozatni, ez politikailag, a politikai morál szempontjából el nem fogadható. Én jól tudom azt, hogy a jelenlegi kormányzati rendszer miért igyekszik olyan nagyon bizonyos törvényhozási intézkedéseket megtenni. Azért, hogy azt az uralmat, a melyet ez a képviselőház megteremtett, körülbástyázza arra az időre, a mikor uj többség foglal majd helyet ebben a képviselőházban. De épen azért nincsen ennek értelme, mert hiszen, ha az a másik képviselőház együtt lesz, akármilyen törvényeket hozzanak önök, azokat könnyen megváltoztathatják. De azért nem felesleges, tiltakoznunk e törvények meghozatala ellen, mert a törvények tiszteletének első feltétele épen az, hogy a törvények állandó jellegűek legyenek. Ha a törvényhozás folyton változtatja azokat a törvényeket, a melyeket meghozott, ha a törvényhozás olyan törvényeket hoz, a melyekre nézve előrelátható, hogy a legközelebbi törvényhozás azokat mint helyteleneket meg fogja változtatni, ez a törvények iránti tiszteletet, a törvények szentségébe és állandóságába vetett hitet ingatja meg a közvéleményben. (Zaj.) Ez a kormány nem akarja megcsinálni az általános titkos és egyenlő választási jogot, azért halogatja és egyébbel tölti az időt és ez, t. ház, a legnagyobb oka a kormánynyal szemben való bizalmatlanságunknak, valamint az az álláspont, a melyet ez a kormány a nemzetiségi kérdésben elvileg elfoglal. Hogy a kormány ezt a mai álláspontját foglalja el e kérdésben, annak legfőbb oka az, hogy rz a kormány és az azt fentartó politikai áramlat nincsen tisztában a nemzetiségi kérdés lényegével. Hogy ez igy van, azt legjobban az a körülmény bizonyítja, hogy 1894-ben Wekerle miniszterelnök ur, Nagybányán kijelentette, hogy nemzetiségi kérdés nincsen. 1906-ban már kénytelen volt elismerni, hogy van nemzetiségi kérdés, de hogy mennyire nem ismeri e kérdés lényegét, az kitűnik abból, hogy megoldandónak és megoldhatónak tartja azt a nemzetiségi nyelvnek a községi közigazgatás terén való érvényesítésével. Ha a kormán}^ elnöke azt gondolja, hogy a nemzetiségi nyelvnek a községi adminisztráczióba való bevitele, a mi különben még mindig késik, meg fogja oldani ezt a kérdést, akkor nagyon sajnálom, de tény, hogy igen tájékozatlan kezekbe van letéve a nemzetiségi kérdés ügye. Nem kisebb tájékozatlanságra vall a nemzetiségi kérdés tekintetében az a különben sok szempontból értékes és érdekes felszólalás, a melyet 20