Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-320

154 320. országos ülés 1908 május 11-én, hétfőn: ebben a kérdésben gr.' Batthyány Tivadar tett. Gr. Batthyány felszólalása érdekesebb és talán jelentőségteljesebb is, semhogy a felett egyszerűen át lehetne siklani. Már esak az ő személyére való tekintettel is szükségesnek tartom, hogy az általa felvetett kérdéssel alaposabban foglalkozzam. Gróf Batthyány, midőn a nemzetiségi kérdés taglalásába bocsátkozott, mindenekelőtt külföldi példákra hivatkozott. Érdekes, hogy csakis olyan államok példájára hivatkozott, a melyeknek belső etnikai kompozicziója abszolúte más, mint a mienk. Hivatkozott Románia és Németország példájára, tehát olyan államokra, a melyek köztudomásúan etnikailag is, csekély kivételtől eltekintve, egységesek.(Zaj. Ellenmondások.) Ezen példákkal is igen szerencsétlenül bánt el, mert egyebek között pl. azt kérdezte, felém fordulva, mondjam meg, lehet-e hallani magyarországi templomokban román szót és hallható-e romániai templomokban magyar szó. Felszólított arra, mondjam meg, vájjon Romániáben megvan-e a magyaroknak az a polgári joguk, a melylyel itt nálunk rendelkeznek a románok. Szerencsétlenül tette fel gróf Batthyány ezt a kérkérdést, mert köztudomású, hogy a romániai református egyházban, hol kizárólag magyar az istentisztelet nyelve, (Zaj.) — kis türelmet kérek — magyarországi református püspök nevezi ki a lelkészeket és tanítókat. Megengednék-e önök azt, hogy Magyarországon egy romániai püspök ilyen hatáskört gyakoroljon ? A mi pedig a katholikus egyházat illeti, erre vonatkozólag mindenekelőtt előrebocsátom, hogy Romániában regnikoláris róm. kath. egyház nincs. Romániában a katholikusok lelki ügyeit a propaganda fidei római missziójának egyik osztálya látja el, és igy e tekintetben nem vonható Románia kormánya kérdőre. Ennek daczára, hogy a lelkipásztorkodás a misszió intézkedése szerint az olasz minoritarend kezében van, azt felelem Batthyány Tivadar grófnak, hogy eltekintve attól, hogy a katholikus egyházban a mise latinul történik, minden egyéb magyar nyelven folyik. Ballagj Aladár : Hiszen nem is tudnak az olasz minoritarend paj)jai magyarul! Személyes tapasztalásból tudom. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Maniu Gyula: A minoriták olasz papok, azonban megtanulnak magyarul és magyarul prédikálnak. Baross János: Olaszul! Maniu Gyula: Hogy egyebet ne mondjak, t. ház , van egy község, a hol magyarországi minorita lelkész, valami Kárpáthy nevezetű van alkalmazva. (Zaj.) És én igenis, állítom, hogy Romániában az istentisztelet körében senki az ő anyanyelvének használatát illetőleg akadályoztatva nincs. Baross János : Csak épen a magyarok ! (Zaj.) Maniu Gyula: De, t. ház, a polgári jogok tekintetében is a Romániában lakó magyarok a polgári jogok egész teljességében részesednek. Mondom, állítom és bebizonyítom, hogy Romániában a magyar nyelvű lakosok a legkevésbbé sincsenek kitéve annak a korlátozásnak, a melynek ki vagyunk téve mi magyarországi románok. (Zaj.) Engedelmet kérek, tény az, hogy Romániában mindenki korlátlanul létesíthet egyesületeket, tehát a magyarok is. Minden ellenzés, minden törvényes akadály, de sőt miniszteri engedély nélkül is gyűléseket tarthatnak, saját zászlójuk alatt vonulnak fel és egyesületeket alakíthatnak. Várady Károly: Menjetek hát oda! Maniu Gyula : Minden társadalmi és kulturális érdekeiket egyleti tevékenység kifejtésével is védhetik. (Zaj. Felkiáltások a baloldalon: Cseréljetek hát helyet ! Menjetek oda !) Nagyon rosszul választotta meg gr. Batthyány Tivadar ur példáját, a mikor Romániára hivatkozott. (Ellenmondások a baloldalon. Felkiáltások : Hát Dobruzsa ?) A romániai kormány dobruzsaiak részére is ki fogja terjeszteni a politikai jogokat. A javaslatok készen is vannak tudomásom szerint. (Zaj.) A romániai kormány ugyanis vallja azt a politikai bölcseséget, hogy minden állampolgárnak és minden társadalmi osztálynak, alakulatnak vagy osztályrésznek a jogegyenlőség és méltányosság körén belül meg kell adni azt, a mit óhajt, még mielőtt kérné, a mit kér mielőtt követelné, s a mit követel mielőtt kényszereszközökhöz folyamodna. (Zaj.) A romániai kormány tehát ebben a tekintetben aláveti magát a természetes evolucziónak és a helyes politikai felfogásnak. (Zaj. Ellenmondások.) Ott igenis, t. ház, nem teszik meg, a mit megtesznek önök itt, hogy szentesi tett törvényeket sem hajtanak végre. (Folytonos zaj.) De, t. ház, gr. Batthyány Tivadar Angolországra is hivatkozik, (Mozgás bal/elől.) hivatkozik az Írekre. Hát én Tészemről kijelenthetem, t. ház, hogy én elfogadom magamra nézve azt az elbánást, a melyben az Íreket Anglia részesítette, sőt azt is elfogadnám, hogy ha mi ránk nézve olyan home rule törvényt hoznának, a minőt Angolország az Írekre nézve hajlandó volt meghozni. (Mozgás a baloldalon.) De nem hivatkozott oly államokra gr. Batthyány Tivadar ur melyek a mi államunk etnikai összetételével hasonlók, (Halljuk! Halljuk !) nem hivatkozott sem Svájczra, sem Belgiumra, sem Ausztriára, tehát egyetlenegy oly országra sem, a melynek etnikai kompozicziója és történelmi fejlődése Magyarország etnikai kompozicziójának megfelel. Egy hang (a középen) : Ausztriára hivatkozott ! Maniu Gyula : Ausztriára hivatkozott igenis, de legjobban bizonyítja azt a mondjuk elfogultságot, a melyben gr. Batthyány Tivadar t. képviselő ur a nemzetiségi kérdés tekintetében van, az, a mikor annak rója fel és tudja be, a szerencsétlen és mindenki által elitélt lengyelországi esetet, hogy gr. Taaffe a nemzetiségeknek engedményeket adott. Engedelmet kérek, de a lengyelországi fájdalmas eseményt annak tudni be, hogy adtak jogot a népnek, de nem eleget, ez a legnagyobb