Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-320

150 320. országos ülés 1908 május 11-én, hétfőn. dogmatikai igazság az, hogy törvényt rendelettel megváltoztatni nem lehet, annak daczára, hogy önök is ezt tanítják, annak daczára, hogy arra hivatkoznak, hogy az alkotmányosság alapelveit skrupulózitással minden követelményében megtartják, mondom, ezek daczára, a kardinális alaprendelkezését a 48-iki törvényhozásnak és a 68-iki törvénynek rendelettel hatályon kivül helyezték. Mondom, annak daczára, hogy az 1868 : XLIV. t.-ezikk 26. §-a az egyesülési jogot minden feltételtől mentesítve biztosítja mindenkire nézve, 1878-ban a kormány rendeletet adott ki, a melynek értelmében a nemzetiségek csak irodalmi és közművelődési egyleteket alakithatnak. Tehát mi nemzetiségiek, a kikről önök azt állítják, hogy teljesen egyenjogúak vagyunk önökkel, és hogy minden mód meg van adva, hogy fejlődjünk kulturális és gazdasági téren, ezzel a rendelettel el vagyunk zárva — a törvény nyilt intézkedése daczára — nemcsak a politikai egyesületek alakításától, hanem humanitárius, gazdasági, jótékonysági és osztályérdekek szerinti egyesüléstől is. De, t. ház, egész sorozata van az ily rendeleteknek, a mely rendeletek a törvényeket az önök alkotmányos felfogásának meghazudtolásával és az önök dogmatikus felfogása ellenére hatályon kivül helyezik. Mert hiszen a mikor a jogot tanultam, ugy tanultam és ugy tanulták önök is, velem együtt, az iskola padjain, hogy a törvény mindaddig, a mig a törvényhozási faktorok meg nem változtatják, kötelező, önök is tanulták, ugy mint én, hogy egyes adminisztratív intézkedések a törvény hatályát meg nem változtatják. Midőn én a jogi intézménj^ek iránt lelkesülve, mint joghallgató először fordultam meg a bíróságnál, a hova megidéztek mint tanút, akkor, miután a törvényben, a melyet az egyetemen tanítanak, meg van mondva, hogy a bírósági idézések, a mennyiben az illetőnek nemzetisége ismeretes, az illetőnek a nyelvén kézbesítendők, és miután először voltam szerencsés ily bírósági végzést kezembe venni és láttam, hogy a törvény intézkedésével szemben engem nem az én nyelvemen idéznek meg : akkor én azzal fordultam az igen t. vizsgálóbíróhoz, a ki megidézett, hogy kérem, ez az idézés helytelen, mert ez nem akként van kiállítva, mint a törvény mondja. Erre nekem az igen t. vizsgálóbíró kijelentette egész nyugalommal, hogy igaz, a törvényben ugy van, de miután az ügyviteli szabályok máskép rendelkeznek, az ur legyen szives és jelenjen meg a tárgyaláson, mert ha nem fog megjelenni, akkor csendőrökkel vezettetem be ; hogy a miniszter ur a törvényt miért nem tartja be, azt tessék a miniszter úrral elvégezni, de addig itt köteles lesz megjelenni. Tehát nemcsak oly kérdésekben, melyek az önök felfogása szerint nem tudom milyen nagy állampolitikai szempontok alá esnek, hanem a mindennapi életben előforduló kérdésekben is önök a törvényt nem tisztelik, a törvényt végrehajtási rendeletekkel, utasításokkal, kormányrendeletekkel megváltoztatják, kiforgatják, és egészen más képet adnak az életnek jogszolgáltatási szempontból is, mint a minőt az a törvénynek megfelelő berendezkedés mellett mutatna. De nemcsak törvénytisztelet tekintetében követ ez a kormány az előbbi kormányok politikájának folytatásakép oly politikát, melyet az én pártom nem helyeselhet, hanem a közszabadsági intézményeket is akkép kezeli, hogy valóban a közszabadsági intézmények — őszintén mondom — az országnak nem minden lakosára nézve léteznek és az ország nem minden népe és társadalmi osztálya áll ezen intézmények védelme alatt. Ha már egyszer azon álláspontból indulunk ki és a kormány akkép kezeli a közszabadsági intézményeket, hogy politikai pártokat nem mindenkinek szabad alakítani az országban, hogy politikai pártok létezése bizonyos, a kormány által előzetesen jóváhagyott normáktól függ és odajutottunk a közszabadsági intézmények kezelése terén, hogy az uralkodó párt kormányának belátásától függ az, hogy egy politikai párt létezzék-e vagy nem, akkor önök nem mondhatják többé azt, hogy ezen országban valóban alkotmányos, parlamentáris politikai élet van, és hogy ez ország minden fiának biztosítva vannak az ő politikai jogai. Minden országban bármiféle politikai pártnak létezése és alakulása jogosult és szabad, Mindössze tartozik akcziójában a törvényeket betartani, és ha beleütközik a törvénybe, akkor tessék azon pártnak az akczióban részes egyéneit büntető felelősségre vonni, de magát a pártot nem létezőnek tekinteni, munkálkodásában megakadályozni a lehető legabszolutisztikusabb eljárás, a mely legjobban jellemzi a korábbi kormányrendszereknek és ezen kormánynak politikáját, a mely e tekintetben szintén a korábbi kormányok politikáját követi. (Zaj.) Egy hang (a középen) : Az előző kormányokat mégis támogatták ! Maniu Gyula: Többször kijelentettem és most is fentartom, hogy mi semmiféle előző kormányrendszert nem támogattunk. Mi a román nemzeti párt passzivitásban voltunk, legfeljebb csendőrökkel vittek a mi táborunkból egyeseket szavazni, azonban láttam én elég magyar választót, a kit önök közül vittek csendőrök szavazni. Ez, a mi velünk szemben is megtörtént, de ezért a pártot felelősségre vonni nem lehet. (Zaj.) De t. ház, a közszabadsági intézmények kezelése tekintetében nemcsak az egyes politikai pártokkal szemben, helyezkednek önök reakcziónárius álláspontra, hanem mondhatom, hogy reakcziónárius álláspontra helyezkednek velünk szemben is az összes közszabadsági intézmények kezelésénél. Talán elég rámutatnom arra, hogy csak a múlt esztendőben hány népgyűlés tiltatott be és oszlatott fel. (Zaj.) Volt rá eset, — példákra hivatkozhatom, — hogy azért nem engedtek meg és azért oszlattak fel népgyűlést, mert azon az illető képviselőtársam tótul beszélt. Az illető policziális hatóság kijelentette, hogy tótul nem tud, azért