Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-320

320. országos ülés 1908 május ll-én, hétfőn. 151 feloszlatja a népgyűlést. (Zaj.) Tessék Pozsonyban érdeklődni az illető politikai hatóságnál. Csak a múlt esztendőben az általános választói jog kérdésének megvitatása czéljából összehívott népgyűléseknek egész sorozata lett betiltva, így kezeltetik tehát az a gyülekezési jog, a mely biztosítja a politikai meggyőződéseknek, a politikai pártoknak kifejlődését, még pedig ne gondolják önök, hogy mindig csak az önök által izgatóknak nevezettek előnyére, hanem az uralmon lévő pártok előnyére is, mert azok a különféle eszmék, a melyek a népgyűléseken meg lesznek vitatva, egymás mellé állítva, mindenesetre képesek lesznek a helyes, a valódi irányt érvényre juttatni és meggyőzni azokat, a kik az iránt érdeklődéssel viseltetnek. De ettől is eltekintve, kérdem önöket : vájjon a sajtószabadság intézménye ebben az országban egyenlő mértékben van-e megadva mindenkinek ? Kérdem önöket: vájjon a sajtószabadság intézménye meg van-e adva a mi részünkre olyan mértékben, mint meg van adva az önök részére? Ha önök tudni fogják azt, hogy ma nem létezik olyan román lap, — sem politikai, sem irodalmi lap — a mely még büntetés alá ne került volna, ha Önök tudni fogják azt, hogy két év alatt . . . Gaal Gaszton : Miért izgatnak ! Maniu Gyula : Engedelmet kérek, ha az elégedetlenség, a melynek kifejezést adnak azok a lapok, csak néhány izgatónak lelkéből származna és csak néhány izgató lelkének visszhangja volna, akkor mégis csak találkoznék egész Erdélyben és Magyarországon egy független román lap, a mely nem azokat az elveket vallja és talán találkoznék olyan lap, a mely nem lett volna megbüntetve ; de az a körülmény, hogy nem létezik ma a Burdia Szilárd képviselő ur és Moldován Gergely lapjain kívül. . . (Zaj.) Ballagi Aladár : Tehát mégis van ! Maniu Gyula : Miután csak a Lurnina, a mely a függetlenségi párt politikáját folytatja, továbbá Burdia ur lapj mely az alkotmánypárt politikáját támogatja és a Hungária, a mely a mindenkori kormány politikáját folytatja .. . (Zaj és felkiáltások jobbfelől: Tehát már három van !) miután kizárólag ezek a lapok azok, a melyek ügyészi üldözésben nem részesülnek, ez igenis azt bizonyítja, hogy önök csak azokat a román lapokat nem üldözik, a melyek az önök politikáját nem támadják, hanem azt támogatják. De igenis állítom és be tudom bizonyítani, hogy az igen t. ügyész urak, a miniszter ur ügyészei valóságos hajszát indítottak és folytattak minden független román lap ellen, valóságos kürtás alá vévén a független román lapokat. Thaly László : Besszarábia ! Maniu Gyula : No hát, t. képviselő ur, nagyon sajnálom, hogy nincs rendelkezésemre, de ha tudtam volna, hogy ezt a közbeszólást megteszi, megtettem volna t. képviselőtársamnak azt a szívességet, hogy megmutattam volna egy beszszarábiai lapnak vezérczikkét és oda állítottam volna olyan idevaló lap mellé, a melynek szerkesztője nyolcz havi államfogházat kénytelen szenvedni. Mondhatom, annak az erdélyi román lapnak a czikke valóságos ártatlan imádság ahhoz képest, a mit a besszarábiai román lap ír — büntetlenül. (Zaj a baloldalon.) Ha tetszik, akár közjegyzőileg hitelesítve mutathatom be. (Zaj. Halljuk !) Kétségtelen tehát, t. ház, hogy miután több sajtóper lett ezen kormány alatt megindítva és több büntetés kiróva, mint az előző 15 év alatt, ez legjobban bizonyítja azt, hogy ez a kormány ugyanazt a reakczionárius politikát folytatja, mint az előzők. Szatmári Mór (közbeszól.) Maniu Gyula: Kétségtelen, hogy ez a kormány a szabadsági intézményeket nem tiszteli, és ugyanazt a reakczionárius politikát folytatja, a mit folytattak az előbbi kormányok, a mely már magában véve is elég indok arra, hogy a kormány iránt bizalommal ne viseltessünk. De hogy állunk, t. ház, az önök által annyiszor dicsért, annyiszor hangoztatott, és már 1848-ban kimondott jogegyenlőséggel ? Baross János : Kötelességeket is kell vállalni, nemcsak jogokat! (Zaj.) Maniu Gyula: Hát én azt merem állítani, t. ház, hogy ebben az országban valóban jogegyenlőség nincsen és hogy nincsen, azt legjobban bizonyítja Apponyi Albert grófnak egy beszéde, a melyben azt mondotta, hogy épen azért, hogy valódi jogegyenlőség legyen az országban meg kelll tanulni minden embernek magyarul. Hát engedelmet kérek, t. ház, én mint román ember megköszönöm önöknek azt a jogegyenlőséget, a mely azt attól teszi függővé, hogy meg kell tanulni magyarul, de nem kérek belőle. Tetszik tudni, hogy mit jelent ez ? Ez annyi, mintha azt mondaná valaki, hallod-e te állampolgár, te proletár, te egyenjogú vagy a többivel, de ezt a jogegyenlőséget csak akkor élvezheted, ha belépsz a nemzeti kaszinó tagjainak a sorába vagy neked is legyen legalább egynéhány száz holdad. Elnök (csenget) : A t. képviselő ur, ugy látszik, megfeledkezik arról, hogy a magyar nyelv ebben az országban az államnyelv. (Helyeslés.) Már pedig, ha az állam vagy a kormány megkövetek állampolgáraitól, hogy az állam nyelvét megtanulják, ez még egyáltalában nem ütközik a jogegyenlőség alapfogalmába és elvébe, a melyet egyébként ebben az országban még soha senki meg nem tagadott és meg nem tagadhat. (Helyeslés és taps. Felkiáltások : Éljen az elnök !) Maniu Gyula: Én nagy tisztelettel hajlom meg az elnök ur kijelentése előtt, de minthogy úgyis a mostani vita keretébe tartozik, legyen szabad kijelentenem azt, hogy én nem ismerek olyan törvényt és önök sem tudnak nekem olyat mutatni, a mely arra kötelezné az ország lakosait, hogy magyarul tudjanak; de ha önök mégis a magyar nyelv tudásától teszik függővé a jog-