Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.
Ülésnapok - 1906-319
142 319. országos ülés 1908 Pető Sándor: Szóval nincs rendszerváltozás. Rakovszky Béla: T. képviselőház ! Noha a néppárt elismeri azokat a nagy nehézségeket, a melyekkel találkozunk, akkor, a mikor szó van annak a közigazgatásnak reorganizácziój áról, a mely évtizedeken át kizárólag választási ozélokra volt berendezve, mégis kérjük a t. belügyminiszter urat, hogy ugy, a mint Ígérte, söpörjön mentül jobban és mentül alaposabban. (Élénk helyeslés. Tapsok a jobboldalon.) A t. belügyminiszter ur nemzetiségi jíolitikáját néhány szóval foglalta össze, a mikor azt mondta, szeretettel a nemzetiségekkel és kérlelhetetlenül szigorú lesz a nemzetiségi izgatókkal szemben. (Mozgás.) Én is nagyon helyeslem e {politikát, de kérem a t. belügyminiszter urat, hogy bővitse ki a programmot és annak első pontozata legyen a következő : kérlelhetlen és kiméletet nem ismerő szigor azon közigazgatási közegekkel szemben, a kik előkészitik a talajt a nemzetiségi izgatók számára, (Igaz ! Ugy van !) a kik magatartásával arra alkalmasak, hogy a magyar nevet gyűlöltté tegyék a nemzetiségeknél. (Élénk helyeslés és taps.) A Bánffy-féle sovinizmusban kell felismernünk a magyar és nem magyarajku lakosság közti ellentét forrását. Ezzel a sovinizmussal nem fogunk czélt érni. Anyanyelvet mindenkinek az Úristen adott és azt az embernek elvennie nincs jogában. (Élénk helyeslés a középen.) T. képviselőház ! Én is magyar soviniszta vagyok, de a magyar sovinizmust abban látom, hogy a kormánytól megkövetelem, hogy intézkedjék oly módon, kormányozza az országot oly módon, hogy ennek minden lakosa párt- és nyelvkülönbség nélkül boldogulhasson, ugy hogy . . . Mezőfi Vilmos: És valláskülönbség nélkül. Rakovszky Béla : . . . büszkeséggel vallja magát mindenki magyarnak, akkor önmagától meg fog szűnni a nemzetiségi kérdés. (Zaj. Elnök csenget.) Molnár Jenő: Csak a kulik lehetnek jó magyarok ! Elnök:. Csendet kérek! Az idő már úgyis előrehaladt. Rakovszky Béla : Áttérek a nemzetiségi képviselő urak által minduntalan hangoztatott kulturális kérdésre. Nemzetiségi képviselőtársaim azt panaszolják, hogy a magyar kormány a nemzetiségi kultúrának kifejlődését megakadályozza, de azt, hogy ez a nemzetiségi kultúra hol van, hogy az miben áll, azt nekünk eddig meg nem magyarázták. (Zaj a középen. Felkiáltások : Nem is kell !) Engedelmet kérek, elismerem a képviselő urak szellemi fensőbbségét, de minthogy most én vagyok a szónok, szíveskedjenek e fensőbbségét a hallgatásban bizonyítani. Áttérek arra a panaszukra, hogy kultúrájukat nem engedik kifejlődni. Ennek a kérdésnek is két oldala van. Az egyik a kulturális, a másik a polimájus 9-én, szombaton. tikai. A kultúra érdekében az áll, hogy mentül nagyobb kulturegységek teremtessenek. (Zaj. Halljuk ! Halljuk!) Kisebb kultureg3^ségek nagyobb kulturegységek mellett ép ugy nem tarthatják fenn magukat és ép ugy nem versenyezhetnek azokkal, valamint a kistőke versenyképtelen a nagytőkével szemben. (Ugy van ! Zaj. Egy hang : Hát mi indiánusok vagyunk ?) Ne tessék a szájamból olyan szavakat kihúzni, a melyek benne sem voltak. A mi a magyar nemzeti kultúrát illeti, ne tessék azt hinni, hogy mi az alatt egy, a világ kultúrájától egészen eltérő más kultúrát, olyan kultúrát, mint a kínai, értünk. Korántsem. A magyar nemzeti kultúra alatt a magyar állami eszközökkel és magyar nemzeti irányban és szellemben terjesztett kultúrát értem. Minthogy már most e magyar földön magyar és nem magyar ajkú lakosainak történelmi, politikai és kulturális fejlődése mindig egységes volt, kell, hogy tovább is ez utón haladjunk, mert minden külön kulturegység egy külön politikai egység csiráját önmagában hordja. (Ugy van ! ügy van ! jobbfelöl.) Ha önök nemzetiségek külön-külön kultúrákban haladnának, akkor a románok kénytelenek lennének a román állami, a román nemzeti kultúrához alkalmazkodni, a tótok pedig a cseh nemzeti irányzat fejlődéséhez. (Zaj.) Ennek a következménye az lenne, hogy idővel nemcsak kulturális, hanem politikai tekintetben is teljesen azonositanák magukat azon kulturegységehkel, melyeknek irányában és szellemében haladnak, (ügy van! jobbfelől. Zaj a középen.) g] , ,. y Lukács Lászlő: Ez keresztényellenes tan. (Zaj.) Elnök : Kérem Lukács képviselő urat, méltóztassék csendben lenni, hisz elég alkalma lesz szólni. Rakovszky Béla : A második ok, a melynélfogva a nemzetiségi kérdés annyira kiélesedett, abban rejlik, hogy t. képviselőtársaim bizonyos politikai fogalmak iránt annyira nincsenek tisztában, hogy velük politikailag alig lehet beszélni, így pl. csak a legfontosabb politikai fogalomról, a nemzet fogalmáról mit mond Polit igen t. képviselőtársam ? Azt mondja, hogy politikai nemzet csak az, a mely tud nemzeni. Polit Mihály : Ez igy van ! Elnök : Polit képviselő urat kérem, ne zavarja folytonos közbeszólásaival a szónokot. Rakovszky Béla : Hát kérem, ez nincs egészen igy. Igaz, hogy nemzet az, mely nemzeni tud, de ez csak biológiai nemzet, nem politikai nemzet. (Zaj.) Akkor Polit t. képviselőtársam felfogása szerint egy fiatal embernek, ha megnősül, csak egy nagyon kis jóindulatú bizalmat keU előlegezni, hogy máris nemzetté lehessen. Polit Mihály : Nascitur ! Natio ! Rakovszky Béla: Mi a nemzet ? A nemzet egy társadalmi, történelmi és politikai indviduali-